Ezt nem láttuk jönni: Zuckerberg megirigyelte a szólás- és véleményszabadságot Elon Musktól

Furcsa változások figyelhetőek meg Mark Zuckerberg és a szivárványos propaganda legfőbb platformja, a Meta körül. A Meta-vezér még novemberben Trumppal tárgyalt, majd nem sokkal később a leendő elnököt pénzzel is támogatta. Ezt követően Zuckerberg kirúgta cégének egyik vezetőjét, aki köztudottan Soros embere, majd Trump egy barátjával pótolta a helyét a Meta igazgatótanácsában. Most pedig bejelentette, hogy megszünteti a szivárványos propi legfőbb támogatóit, a tényellenőröket. Lehet, hogy ránk köszönt egy olyan világ, ahol a Facebookon is el lehet már mondani az embernek a szabad véleményét? Izgalmas.

A META/Facebook vezér rövid videóban jelentkezett ma, amiben változásokat jelentett be a platform cenzúrázásával kapcsolatban. Zuckerberg bejelentette: a Meta megszünteti tényellenőrző programját és feloldja a szóláskorlátozásokat, hogy „helyreállítsa a szabad véleménynyilvánítást” a Facebook, az Instagram és a Meta platformjain, elismerve, hogy a jelenlegi tartalommoderálási gyakorlat „túl messzire ment”.

Visszatérünk a gyökereinkhez, és a hibák csökkentésére, a politikáink egyszerűsítésére és a szabad véleménynyilvánítás helyreállítására összpontosítunk a platformjainkon”

– mondta Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója egy kedd reggel közzétett videóban.

Zuckerberg azt is közölte:

Megszabadulunk a tényellenőrzőktől, és az X-hez hasonló közösségi jegyzetekkel helyettesítjük őket.”

Soros embere repült, Trump embere megérkezett

Mindezen bejelentés annak fényében érdekes, hogy a minap bejelentették: Nick Clegg, a Meta globális kapcsolatokért felelős igazgatója távozik a közösségimédia-óriástól, helyét Joel Kaplan, egy ismert konzervatív republikánus veszi át, aki a közelmúltig a párt és a Meta kapcsolatait egyengette. Kaplan korábbi titulusa szerint a cég közpolitikai elnökhelyetteseként tevékenykedett. Clegg a távozásáról szóló szerdai Facebook-posztjában arról írt, hogy az utódlás eltarthat néhány hónapig, ám hamarosan új kalandokba kezd.

A Financial Times liberális brit üzleti lap úgy értékelt, a személycsere szorosan összefügg azzal, hogy Donald Trump január végén visszatér a Fehér Házba és a Republikánus Párt a kongresszus alsó- és felsőházában is többsége került.  A techcégek, köztük a Meta, amely a Facebook és az Instagram anyacége, aktívan készülnek a politikai változásra.

Jó okuk van az elővigyázatosságra: Trump és más jobboldali szereplők régóta kritizálják a közösségi oldalakat amiatt, hogy azok cenzúrázzák a konzervatív tartalmakat. Ez a feltevés nem alaptalan: a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányban a szövetségi hatóságok és a titkosszolgálatok a Metával, a Twitterrel és más platformokkal karöltve akadályozták meg, hogy Hunter Biden botrányos képei nyilvánosságra kerüljenek. A későbbi elnök, Joe Biden fia a felvételeken prostituáltakkal közösül, esetenként drogfogyasztás közben. A hatóságok és a közösségi média hírhamisításként tálalták az esetet és megtiltották a képek terjesztését. Később bebizonyosodott: a fotók valódiak, maga Hunter Biden készítette őket, és egy szervizbe leadott laptopjáról származtak – írja összefoglalójában a Magyar Nemzet. A techcégek vezetői a korábbi kellemetlen esetek után úgy döntöttek, hogy a politikai változások elébe mennek és megpróbálják megnyerni maguknak a hamarosan hivatalba lépő Donald Trumpot. Mark Zuckerberg is csatlakozott hozzájuk, és a techguruk együtt vacsoráztak az elnökkel annak Mar-a-Lagó-i rezidenciáján, ahol gratuláltak győzelméhez.

A távozó igazgató, Nick Clegg egyébként régi, közismert szövetségese a milliárdos spekuláns Soros Györgynek, és mint ilyen, bőkezű adományokban részesült annak alapítványaitól.

 – számolt be róla akkor az International Business Times UK.

A cég megalakulása után nem sokkal Soros és Richard Branson milliárdos üzletember összesen 41 ezer fonttal támogatta a vállalkozást, amelynek egyik célja, hogy felpuhítsák a brit és európai drogszabályozást. Mint azt Clegg többször is kifejtette, a drogkérdés kapcsán azon a véleményen van, hogy ez egészségügyi és nem rendőrségi probléma, így aktívan kampányolt a kábítószerek bizonyos fajtáinak legalizálása mellett. Ez a téma különösen kedves Soros György számára, aki alapítványai segítségével ugyanezt érte el az Egyesült Államokban. Nick Clegg cége számos más, Sorosékhoz lazábban köthető alapítványokon keresztül fontszázezreket kapott az induláshoz. A brit politikus később, a Metánál dolgozva is védte a milliárdos spekuláns érdekeit. 2018-ban robbant ki egy kisebb botrány a Facebooknál: miután Soros a davosi Világgazdasági Fórumon a társadalomra ártalmasnak nevezte a platformot, Elliot Schrage, a Facebook kommunikációs vezetője megbízta a közösségimédia-cég külső partnerét, hogy járassa le Sorost. Az eset kiszivárgott, így Schrage-nek távoznia kellett, a szóban forgó PR-céggel pedig Zuckerbergék szerződést bontottak.

A távozó Soros-ember helyére Dana White, a harcművészetekkel foglalkozó UFC vezérigazgatója kerül, aki Donald Trump leendő amerikai elnök közeli barátja, 2016-ban és 2020-ban is kampányolt mellette. Szintén igazgatótanácsi tag lett Charlie Songhurst, a Microsoft egykori ügyvezetője, a Meta mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadói csoportjának tagja, valamint John Elkann, az olasz Agnelli család Exor holdingjának vezérigazgatója. Mark Zuckerberg vezérigazgató úgy kommentálta mindezt: a három vezető „mélyreható szakértelmet és új perspektívát ad a cégnek”.

Zuckerberg egyébként nemrég egymillió dollárt adományozott Donald Trump beiktatási alapjának. A CNN erről azt írta, a Facebook alapítója aktív szerepet szeretne magának a következő amerikai kormányzatban. Trump a kampányban még a nép ellenségének nevezte a Facebookot, azóta azonban Zuckerberg is látványosan próbál jóban lenni vele.

(MN, PS, HVG / Kiemelt kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)