A szombati esti meccs után nem panaszkodhattak a ferencvárosi szurkolók, a Fradi kiütötte a vendég Diósgyőrt. A hétgólos győzelem során Varga Roland, Szignyevics és a csereként beállt Lanzafame is duplázott. A Ferencváros immár harminckét meccs óta veretlen hazai pályán, és továbbra is vezeti a bajnokságot.
Az éllovas Ferencváros 7–0-ra kiütötte szombaton a vendég Diósgyőrt a labdarúgó OTP Bank Liga 23. fordulójában. A hazai együttesben három játékos is két gólt szerzett.
A Ferencváros azonnal magához ragadta a kezdeményezést, de hiába dolgozott ki helyzeteket, a vezetést csak a 27. percben szerezte meg Gorriaran révén. A DVTK elsősorban a védekezésre koncentrált, viszont bátran indult kontrára, Prosser előtt két lehetőség is adódott. A hazaiak a 32. percben büntetőből növelték előnyüket – Varga Roland volt az ítéletvégrehajtó –, amivel sikerült megtörniük az addig lelkes diósgyőrieket, akik a szünetben már háromgólos hátrányban voltak.
A házigazdák a második félidő elején két perc alatt két gólt értek el: előbb Varga, majd Szignyevics szerezte meg fejjel második találatát. A Ferencváros lendülete tovább tartott, a 67. percben pedig létszámfölénybe is került: Karan buktatta a legmozgékonyabb hazai játékost, Petrjakot. A végjátékban a csereként pályára lépő Lanzafame is duplázott, végképp gólzáporossá téve a hazai sikert.
A Ferencváros sorozatban negyedszer győzte le a diósgyőrieket – harmadik alkalommal otthon -, ezeken a találkozókon a gólkülönbsége 19–2. A DVTK-t az egy héttel ezelőtti, 5–0-s újpesti vereség után ismét padlóra küldték. A ferencvárosi együttes pályaválasztóként immár 32 találkozó óta nem kapott ki a bajnokságban.
Forrás és fotó: MTI
Janos Szabo
2019-03-03 at 09:47
Szép volt FIÚK ! Köszönjük !
Vízöntő
2019-03-03 at 13:37
Szép volt, ez a csapat bajnok lesz!
Viszont a PS-ben hiába várom a Varga Zoliról szólt cikk folytatását, és mintha a Fradi női kézi csapata megszűnt volna. Vagy nem?
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-03-03 at 20:08
Nem kell túldimenzionálni a kiesőjelölt elleni gólzáport. Null-nullnál, egy-nullnál még minden másképp alakulhatott volna, a Diósgyőrnek voltak alig kihagyható helyzetei. Volt abban valami gyermeki naivitás, ahogy a Diósgyőr nem zárt vissza, minimalizálni a vereséget, védői viszont ezután teljesen összezavarodva működtek. Kapu közepére tartó erőtlen, játszva védhető fejest a védő látványosan kézzel hárít, tizenegyes. Varga fejesgóljánál a kapus nem a labda íve után megy, hogy elállja a szöget, hanem hátrálva csetlik-botlik (attól nem kellett tartania, hogy varga viszafeléfejeli a labdát, muszáj volt éles szögből ráfejelenie, mert közel s távol nem volt Fradi-játékos). Lanzafame fejesgólja előtt a labda a kapufa tetejéről (!) visszafelé pörög a játéktérre, a kapus álmélkodva nézi. Több gól kapu előtti kavarodásból, ide-oda pattogó labdából született. A kitörő Petrjakot egy valódi védő még az előtt rúgja fel, mielőtt tisztának ítélhető a gólhelyzet. Lehetne sorolni, komoly csapat ellen nem lett volna ilyen sima az ügy. Más oldalról árnyalja a képet, hogy szerintem Lanzafame meg nem adott gólja szabályos volt. Szép volt, szép volt, de illik mértéktartóan kezelni a dolgot.