Pesti Srácok

Ezúttal Toulouse-Lautrec festményén torolták meg a szén-dioxidot az aktivisták

Ezúttal Toulouse-Lautrec festményén torolták meg a szén-dioxidot az aktivisták

Művérrel öntötték le Henri de Toulouse-Lautrec üveggel borított Ülő bohóc című festményét egy berlini múzeumban vasárnap délután, majd az elkövető a falhoz ragasztotta magát – közölte a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány szóvivője.

– mondta a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány elnöke, Hermann Parzinger. Hozzátette: úgy tudni, hogy a műalkotás nem károsodott súlyosan, de a kiállítóterem szövettel borított faláról el kell távolítani a folyadékot és a ragasztót. Az alapítvány egyik szóvivője tájékoztatott, hogy az eddig a Régi Nemzeti Galéria impresszionista műalkotásokat felvonultató termében kiállított festményt a restaurátorműhelyben átvizsgálják. A rendőrség őrizetbe vette az elkövetőt, aki egyelőre nem mondott semmit az akció indítékáról. A rongáló előtte röplapokat osztott szét a teremben. Eközben a berlini Természettudományi Múzeumban két klímaaktivista hozzáragasztotta magát egy dinoszaurusz-csontváz korlátjához. A narancsszínű mellényt viselő, 34 és 42 éves nőket őrizetbe vették. Transzparensükön az állt:

PestiSracok facebook image

Az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport közleményében leszögezte:

Egy héttel korábban az Utolsó Nemzedék aktivistái leöntötték burgonyapürével Claude Monet francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását egy potsdami magánmúzeumban. A Szénakazal című világhírű festményt üveg védte meg a rongálástól. Csütörtökön három környezetvédő aktivistát vettek őrizetbe egy hágai múzeumban, mert az olajfelhasználás azonnali leállítását követelve tönkre akarták tenni Jan Vermeer van Delft holland festő Leány gyöngy fülbevalóval című festményét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Just Stop Oil

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.