Baráti társaságban, munkahelyen, vagy bárhol máshol az egyik leggyakoribb téma a lakás- és házárak alakulása. Nem is csoda, hogy így van, mert a legtöbb családnak és embernek a legértékesebb vagyontárgya a lakása és a nyaralója, ha van ilyen. Erről a témáról nemrégiben készített egy elemzést a Magyar Nemzeti Bank, amelyet Banai Ádám tolmácsolásában tettek közzé.
Nos, kezdjünk bele, ismerjük meg az agyzsibbasztó számokat. 2018 első félévében országos átlagban 15 százalékkal emelkedtek az átlagos ingatlanárak. Ebben a drágulásban Budapest vitte a vezető szerepet, ahol közel 20 százalékos drágulás mutatható ki. Vidéken és főleg a kis községekben ennél jóval szerényebb, mintegy 10 százalékos volt az áremelkedés.
Növekvő bérek, növekvő kereslet
Banai Ádám szerint az e mögött megbújó folyamatok közül érdemes kiemelni a dinamikus béremelkedést és a növekvő megtakarítási hajlandóságot. A másik tényező, ami nyomja felfelé az árakat, a kínálati oldal nehézkes alkalmazkodása. Ez lefordítva annyit tesz, hogy a cégek kevés lakást tudnak építeni, sokkal több elfogyhatna a piacon, ha szorgalmasabban dolgoznának.
A csapból is az folyik, hogy munkaerőhiány van, és talán ezért az idén alig valamivel több, mint 10000 lakás került átadásra, amely szám jövőre felkúszhat 15 000-re. Banai Ádám szerint még ennyi új lakás is kevés lenne, mert a megújulási rátánál alacsonyabb ez a szám. Ez annyit tesz, hogy a régi, semmire se jó viskók és lakások pusztulása ennél nagyobb ütemű.
Árrobbanás Szekszárdon
Jövőre továbbra is növekedni fognak a bérek, ami az árfelhajtás fő mozgatórugója, és ezért a lakásárak emelkedése folytatódni fog. Egyébként a NAV adataiból az is kiderül, hogy a drágulásban a nagyvárosok kezdenek felzárkózni Budapesthez, és az idén például Szekszárdon 34 százalékos, robbanásszerű drágulás volt.
A legmagasabb árak – 315 ezer forint/négyzetméter – Győrben vannak, de kimagasló még Debrecen és Kecskemét. Csak érdekességképpen érdemes elmondani, hogy Budapesten, az V. kerületben már 1 millió feletti átlagár tapasztalható.
Hitel, ami nincs
Mindenki azt hiszi, hogy a lakásvásárlás zömében hitelből történik. A család bemegy a bankba, viszik a temérdek papírt, okiratot, és számolgatják. milyen támogatásra és kedvezményre jogosultak. A valóság azonban más: a lakásvásárlások több, mint fele mögött nincs banki hitel. Ebből is látszik, hogy a kereskedelmi bankok továbbra sem állnak a helyzet magaslatán.
Azért persze javul a hitelezés: Banai szerint 40 százalékkal több hitelt osztottak ki a bankok, mint korábban. Az is fontos, hogy az idén megítélt hitelek már megfelelnek a jóval szigorúbb feltételeknek, amely az adós védelmét szolgálják. Ezért ezek biztonságos hitelnek tekinthetők. Sőt, mind gyakoribbak a fix kamatozású, minősítetten fogyasztóbarát termékek. Ez is a lakosság védelmét szolgálja a felesleges kockázatoktól.
Vezető kép: Shutterstock
Facebook
Twitter
YouTube
RSS