A Bajnokok Ligája után az Európai Szuperkupát is megnyerte a Liverpool, amely zseniális, lüktető döntőt játszott a Chelsea-vel. Az isztambuli fináléban az Európa Liga-győztes Chelsea szerzett vezetést, a Pool Mané két góljával fordított, de Jorginho tizenegyesgólja után jöhetett a büntetőpárbaj. Ott a Chelsea új igazolása, a fiatal Abraham megremegett, így a Liverpool ünnepelhetett.
Remek, hihetetlen magas iramú, de kimondottan színvonalas Szuperkupa-döntőt játszott egymással a Chelsea és a Liverpool. Az első félidőben az Európa Liga-győztes Chelsea volt a meggyőzőbb, és Perisic passza után Giroud meg is szerezte a vezetést. A félidőben Szalah és Mané mellé beállt a Poolba a harmadik csatárzseni, Firmino, aki elképesztően jól szállt be a meccsbe. Több lehetőség után ő kotorta a labdát Mané elé, aki egyenlített. 1–1 után könnyen megnyerhette volna a meccset a Liverpool, de minden lehetőség kimaradt, és Kepa is remekül védett. Jöhetett a hosszabbítás.
A ráadás ötödik percében ismét Mané és Firmino játszott össze; utóbbi szépen tálalt a szenegáli elé, aki be is varrta a léc alá a labdát (2–1). A Chelsea persze beleerősített: a csereként beállt Abraham lépett ki Jorginho sokadik hatalmas passzával, de a Liverpool kapusa, Adrián bravúrral hárított. Aztán összehozott egy teljesen felesleges büntetőt: az előbb említett Jorginho lőtte be nagy nyugalommal (2–2). A Chelsea a meccset is megnyerhette volna ezután, de Pedro passzát Abraham valahogy ki tudta hagyni. Később Adrián védett szépen, majd Pedro lőtt nagyon kevéssel mellé. Több gól már nem esett, jöhettek a tizenegyesek.
Az utolsó párharcig senki sem hibázott, de Szalah laza büntetője után a fiatal Abraham megremegett, pocsék lövését kivédte Adrián, így a Liverpool nyerte az Európai Szuperkupát! Valamit visszadott a sors Jürgen Kloppnak, mert ezen a nyáron éppen tizenegyesekkel bukta el a Manchester City elleni angol Szuperkupát. A döntő résztvevőinek egy mozgássérült kisfiú adta át az érmeket. Szép gesztus volt.
Fotó: MTI/EPA
Egyszerű és magyar
2019-08-15 at 09:24
Megnéztem, igazi élmény volt. Két jó csapat, nem volt durvaság, volt lendület, gólhelyzetek, gólok, izgalmas szituációk…..szóval minden amiért érdemes nézni a labdarúgást.
Közvetlenül utána az M4-en leadták a Puskásakadémia – Videoton meccset. Nem kellett volna. így módom volt összehasonlítani a nemzetközi szintet a magyarral. Olyan érzésem volt, hogy nem is ugyan azt a játékot nézem. Az nem lehet, hogy mindkettő ugyan azon játék, amit labdarúgásnak neveznek. Bár a körülmények hasonlóak voltak, zöld fű ugyan azok a vonalak a pályán, ugyan akkora és formájú játékszer (labda) mégis teljesen más, és összehasonlíthatatlan. Ha még lenne videómagnóm, és gyors pörgetésen néztem volna a puskás meccset, az akkor is lassúbb és unalmasabb lett volna. Bosszantó lassúság, pontatlanság, ötlettelenség, a technika teljes hiánya, amit egymás felrúgdosásával próbálnak pótolni, szóval élvezhetetlen, unalmas, szánalmas, egyben magyarázat arra, hogy miért is nem vagyunk ott a nemzetközi labdarúgásban….mert ezzel a teljesítménnyel, nem lenne reális, és nem lenne igazságos sem.
vélemény
2019-08-15 at 11:58
A mérkőzés egyetlen szépséghibája azonban döntőnek bizonyult, amikor a Chelsea utolsó büntetőjénél a Liverpool kapusa ugyanúgy trükközött, mint azt a román kapus, szigorú bírói felügyelet mellett megtehette.
A régi-új szabályok ismerete és betartatása annak ellenére nagyon nyikorgósan valósul meg, hogy a főbírót a régi rend szerinti két partjelzőn kívül két alapvonali bíró és a táblabíró is segíti. Ez pedig már a vicc kategóriájába sorolható.