Simonka György portálunknak adott nyilatkozatai mellett az OLAF-jelentés és Ihász Sándor, volt fellebbviteli főügyész esete is terítékre került a Mandiner Fazekas Gézával, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjével készített interjújában. A szóvivő a Gyurcsány-párthoz átigazoló Ihász Sándorral kapcsolatban megjegyezte, hogy a volt fellebbviteli főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntettével vádolja. Azt is hangsúlyozta, hogy az ügyészekre vonatkozó egyik legalapvetőbb törvényi szabály, hogy nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, ezért visszatetszést kelt a szakmában, ha valaki, aki arra esküdött fel, hogy távol tartja magát a politikától, közvetlenül az ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése után egy politikai párt tanácsadójaként bukkan fel. Cikkünk megjelenése után Ihász Sándor reagált az interjúra, írását változtatás nélkül közöljük.
A Mandiner a PestiSrácok.hu Simonka Györggyel készített interjújára utalva felidézte, hogy a fideszes képviselő megvádolásával kapcsolatban portálunknak azt mondta:
az ügyészek mérlegelhették, ha kormányváltás lesz, jól jöhet nekik egy levadászott fideszes politikus.
Simonka nyilatkozatára a Legfőbb Ügyészség szóvivője a Mandinernek így reagált:
egy-egy gyanúsított, vádlott szívesen hivatkozik összeesküvés-elméletekre. Az ilyen állítások éppen úgy légből kapottak és valótlanok, mint az ezzel homlokegyenest ellentétes, szervezetüket érintő rendszeres politikai támadások.
Leszögezte azt is, hogy az ügyészség nem ennek vagy annak a politikai oldalnak, hanem csakis a törvényeknek alárendelten teszi a dolgát.
Amennyiben elegendő bizonyíték merül fel és fennállnak a törvényi feltételek, akkor vádat emel az ügyészség; amennyiben viszont nem, akkor megszünteti az eljárást. Egyébként az említettekhez hasonló sejtetések és vádaskodások sajnos immár tipikusnak mondható megnyilvánulásai a vád alá helyezett közéleti szereplőknek
– tette hozzá a Mandiner érdeklődésére a szóvivő, akinek azt a kérdést is feltették, hogy vannak-e Polt Péter által eltussolt bűncselekmények.
Nincsenek. Ez egy visszatérő politikai támadás a szervezetünkkel szemben, amelyet mindannyiszor – így most is – a leghatározottabban visszautasítunk
– szögezte le Fazekas Géza. A beszélgetés során kitértek Ihász Sándor, korábbi fővárosi fellebbviteli főügyész esetére is, aki időközben a DK igazságügyi szakértője lett és akinek az “elszámoltatást” kellene levezényelnie egy esetleges kormányváltás után.
A volt fellebbviteli főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntettével vádolja. A rá vonatkozó teljes iratanyagot megismerheti és arról másolatot kérhet. Az ellene folyó büntetőügy kapcsán tehát jogszerűen vihetett magával iratmásolatokat. Ha valaki egyébként a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor folyamatban lévő ügyek iratait vinné magával, az mindenképpen jogellenes magatartás lenne. Ihász Sándor jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy aktákhoz férjen hozzá az ügyészségen
– tette egyértelművé a szóvivő, aki a portál érdeklődésére felidézte a DK-hoz igazoló Ihász ügyészségi pályafutását is.
2002 decemberétől a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztályánál volt osztályvezető ügyész. 2004 augusztusától fővárosi főügyészként dolgozott, ezt követően 2012 júliusától 2017 novemberéig volt fellebbviteli főügyész a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen. A legfőbb ügyész a büntetőügye kipattanásakor vonta vissza a vezetői megbízatását. Az ügyészségi szolgálati jogviszonya 2018. március 14-én, lemondással szűnt meg. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított büntetőeljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. április 20-án hallgatta ki gyanúsítottként Ihász Sándort
– sorolta Fazekas Géza, aki arra is kitért, hogy Ihász Sándor a Fenyő-ügy kapcsán került reflektorfénybe.
Ihász Sándor az ügyészség vádirata szerint épp egy emblematikus ügy, az ún. Fenyő-ügy felbujtójához kapcsolódóan fejtett ki jogellenes magatartást. Ezen üggyel kapcsolatban az ügyészség szerint törvénybe ütköző módon járt el
– részletezte. Fazekas Géza arra is kitért, hogy az ügyészekre vonatkozó egyik legalapvetőbb törvényi szabály, hogy nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Ezért mindenképpen visszatetszést kelt a szakmában, ha valaki, aki arra esküdött fel, hogy távol tartja magát a politikától, közvetlenül az ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése után egy politikai párt tanácsadójaként bukkan fel. Mindez ugyanakkor nem bonthatja és nem is bontja meg az ügyészség egységét és a törvény által biztosított vádmonopóliumát
– érvelt a szóvivő Ihász politikai karrierjére vonatkozóan. Az OLAF 2019-es éves jelentésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az OLAF az Európai Csalás Elleni Hivatal, amelynek a feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos adminisztratív szabálytalanságok feltárása; nem nyomozó hatóság és nem korrupciós ügyek feltárásával foglalkozik. Az OLAF az adminisztratív jellegű vizsgálatai eredményeként több típusú ajánlást tehet; ez lehet igazságügyi, pénzügyi vagy egyéb (igazgatási) jellegű. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján valamilyen bűncselekménynek a gyanúja merül fel. A magyar ügyészség és az OLAF kapcsolata kizárólag ezen igazságügyi ajánlásokra szorítkozik, a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján jár el.
A pénzügyi vagy igazgatási ajánlások nem tartoznak a magyar ügyészség hatáskörébe
– magyarázta, majd azt is elmondta, hogy az igazságügyi ajánlások túlnyomó többsége költségvetési csalás gyanújára utal, ez a bűncselekmény pedig nem tartozik a korrupciós bűncselekmények közé.
Lehet olyan eset, amelyben korrupciós bűncselekmény gyanúja is felmerül, de leggyakrabban az esetek nem mutatnak túl a költségvetési csalás keretein
– mutatott rá, majd arra is kitért, hogy nemzetközi mércével mérve is elmondható, hogy eredményesek a hazai nyomozások.
Az arányokat tekintve, a hazai nyomozások eredményességét igazolja, hogy a magyar ügyészség az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015-19 között. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 százalékos uniós átlag
– érvelt, majd a kettős mérce problémájára is rávilágított:
Jellemző egyfajta kettős mérce. Az ügyészség rendszeresen igyekszik az OLAF ügyekről részletes tájékoztatást adni, reagálni az esetleges téves, hibás, torz megnyilvánulásokra. A kezdetben meglévő értetlenség vagy fogalomzavar helyét egyre inkább a szándékolt csúsztatások veszik át. Ha mi újra és újra elmondjuk, és ennek ellenére mind közéleti szereplőktől, mind a sajtó részéről ugyanazok a hibás adatok és következtetések jelennek meg – ezt nem lehet másképp értelmezni. Jellemző eset a kettős mércére, hogy amikor az OLAF-nak a négyes metróról szóló igazságügyi ajánlásáról volt szó, azt „csak” egy ajánlásként említették egyes közszereplők, de amikor például az Elios ügye került napirendre, azonnal szentírássá vált az OLAF ajánlása.
Az Európai Ügyészséggel kapcsolatos kérdések kapcsán kifejtette, hogy az uniónak vannak sikertörténetei: ilyen az OLAF és a Eurojust is. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem az ügyészség kompetenciájába tartozik, arról a magyar parlament, illetve kormány dönt. Az Európai Ügyészség esetében kérdés, hogy biztosított lesz-e a szakmaiságnak a Eurojusthoz hasonló magas foka. Elgondolkodtató az is, hogy bizonyos körben feljogosították az Európai Ügyészséget, hogy válogasson az ügyek közül.
Az elmúlt évben is növekedett a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt az ügyészségen folyamatban lévő eljárások száma, csökkent ugyanakkor a regisztrált hivatali korrupciós bűncselekmények száma
– szögezte le végezetül, amikor a magyarországi korrupciós eljárásokról faggatták, majd rávilágított, hogy az ellenzéki sajtó gyakran közöl csúsztatásokat.
Sajnos egyes statisztikai rész-információkat több esetben is az ügyészség ellen fordítottak már. A legjellemzőbb és egyben a legdurvább eset 2015-ben, az Átlátszó tálalásában történt: egyes részadatokat hibásan egymás mellé állítva és értelmezve, azt állította a médium, hogy az ügyészség 2006-2010 között lényegesen aktívabb és eredményesebb volt a korrupció elleni tevékenység terén, mint 2010 után. Az ügyészség tételesen cáfolta az állításokat, mivel azoknak épp az ellenkezője volt igaz. Mindezek ellenére még a mai napig hivatkozási pont ez az ominózus cikk egyes ellenzéki politikusok és velünk kritikus médiumok számára
– emelte ki a szóvivő.
Ihász: Polt Péterben valóban visszatetszést kelthet a szakmai munkám, de ez így van rendjén
Ihász Sándor az interjú átvétele után közleményt küldött portálunknak, amit változtatás nélkül közlünk.
Szögezzük le, hogy a Mandiner nevű portál a 2020. október 1. napján Heincz Barnabás által jegyzett „Visszatetsző, ha volt ügyészek politikai pártoknál bukkannak fel” című irománya kapcsán a portál az alapvető sajtóetikai minimumot is figyelmen kívül hagyva a személyemet érintően rengeteg valótlanságot, csúsztatást és pontatlanságot tartalmazó egyoldalúan prejudikáló cikkét anélkül közölte, hogy megkeresett volna azért, hogy a közvélemény kiegyensúlyozott, objektív és tárgyilagos tájékoztatása érdekében az én álláspontomat, véleményemet és a válaszaimat is közreadja. A cikket 2020. október 2. napján a Pesti Srácok is átvette.
Nézzük szép sorjában az írásban lévő nettó valótlanságokat és azt, hogy Fazekas Géza és szájával valójában a bülbül madárként megszólaló ügyészség csúsztatásaival és torzításaival szemben mi is a konkrét tárgyszerű tényleges valóság?
1.) Amíg ügyész voltam nem voltam semmilyen párt tagja (most sem vagyok) és soha semmilyen politikai tevékenységet nem folytattam. Kikérem magamnak, hogy egy Fazekas Géza, vagy bárki más akár csak utalásszerűen tett kijelentéseivel ezt megkérdőjelezve kétségbevonja és közvetve azt sugalmazza, hogy amíg ügyész voltam az eskümet megszegve nem tartottam magam távol a politikától. Már több éve nem vagyok ügyész, így egyrészt az ügyészségnek semmi köze hozzá, hogy hol, kinél és mit dolgozom, másrészt teljesen etikusan, jogszerűen, szabadon és nyíltan politizálhatnék is bármilyen pártban. Ezt már az ügyészségről való eljövetelem másnapjától kezdve is megtehettem volna. Ezzel szemben szerintem nem én, hanem a rólam tett véleményével a ma is ügyész szóvivő na meg rajta keresztül maga az ügyészség az, aki egyértelműen és számára megengedhetetlenül gátlástalanul politizál.
2.) Nettó valótlanság az az állítás, hogy a szakmában visszatetszést kelt, hogy közvetlenül az ügyészségi szolgálati viszonyom megszűnése után egy párt szakmai szakértőjeként dolgozom. Egyrészt az ügyészségi szolgálati viszonyom 2018. március 14. napján szűnt meg, szakértőként 2020. szeptember 1. napjától dolgozom, vagyis ez annyira közvetlen, hogy a kettő között 2 és fél év! telt el. Ha az ügyészségen mindenki ilyen jól tud számolni, mint Fazekas, akkor már nem csodálkozom, hogy az ellenem indított nyomozás határidejének számításakor hogy fordulhatott elő az, hogy 16 hónapon – az ugye akkor „közvetlenül” majdnem másfél év! – egyetlen eljárási cselekményt sem végeztek, vagyis az ügyben direkt és törvénysértően nem csináltak semmit. Másrészt pedig Fazekas nyilván egy elvarázsolt alternatív Való Világban él, mert én vele szemben naponta a folyamatosan és spontán érkező rengeteg visszajelzésből már a rövid idő alatt is azt tapasztalom, hogy a fellépésem a szakmában nemhogy visszatetszést keltett volna, hanem sok, jelenleg is ügyészként dolgozó volt kolléga, barát, ismerős gratulál, biztat, ügyvédek, bírók támogatnak és sokan megkeresnek, bíznak, vagyis a szakmában sokan örülnek és várják a változást. Elhiszem, hogy Fazekasban és Polt Péterben valóban visszatetszést kelthet a szakmai munkám, de ez így van rendjén és nem változtat a jövőbeli munkám következetességén sem, továbbá teljesen érdektelen.
3.) Sem én, sem soha senki nem állította azt, hogy jelenleg akarnék hozzáférni bármilyen ügyészségi irathoz. Visszautasítom és kikérem magamnak Fazekas azon szándékosan elferdített sugalmazó megfogalmazását amiben arra utal, hogy esetleg elhoztam magammal ügyészségi iratokat, ami jogellenes magatartás lenne. Fenntartom és továbbra is állítom viszont, hogy egy kormányváltás utáni helyzetben nem személyesen én, hanem az arra majd felhatalmazott személyek minden még el nem évült konkrét ügyészségen intézett ügy adatait, tényeit és az iratait tételesen áttanulmányozva át fogják vizsgálni, hogy kiderüljön, hogy a szakma szabályai szerint –és ha már itt tartunk- az ügyészi esküje betartásával ki, mit, miért és hogyan tett, vagy nem tett. Reméljük, hogy minden adat tény és irat- beleértve az összes ügyészségi házi iratot is- akkor hiánytalanul hozzáférhető lesz majd. Nekem a 25 év minden kiemelt és közérdeklődésre számot tartó ügyének adatai, háttere, összefüggései teljeskörűen megvannak a fejemben. Összességében szerintem meg az kelt visszatetszést a szakmában ahogy ma a függetlenségére oly nagyon büszke és azt állandóan mantrázó ügyészség –természetesen mindig és minden ügyben törvényesen, szakszerűen és megalapozottan – dolgozik és működik
– írta Ihász Sándor.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS