A pozícióm természetéhez tartozik, hogy kritikák és támadások érnek. Nem ezekkel, hanem a feladatokkal kell foglalkozni – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Fazekas Sándor, akinek az unió legrégebbi agrár- és környezetvédelmi minisztereként az a célja, hogy “Magyarország eredményesen termeljen, megélhetése legyen a mezőgazdaságból élőknek és GMO-mentes, tiszta, egészséges élelmiszert tudjunk letenni az asztalra”. Fazekas Sándor nevetségesnek tartja a Jobbik próbálkozását, hogy “Bróker Marcsi” eltüntetett húsz milliárdját a Fidesz nyakába varrják, miközben a botránynak csak ellenzéki szálai vannak. A miniszter a Földet a gazdáknak! programot óriási sikernek nevezte, amellyel a gazdatársadalom évszázados követelését váltották valóra, de kérdésünkre beszélt arról is, hogyan szerelték le a bal- és jobboldali “agrárcsászárok” mesterkedéseit a nagy állami birtokok megszerzésére.
STEFKA ISTVÁN – HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu
A Jobbik ingyenes pártlapja, a Hazai pálya szerint a 20 milliárd forint eltüntetésével gyanúsított “Bróker Marcsi” a Fidesz alvilági kapcsolata, akinek ön fújta a hátszelet, számos előnyt és politikai védelmet nyújtva neki Karcagon. Mit szól a vádhoz, tekintve, hogy eddig a botrány DK-s és jobbikos szálairól lehetett olvasni, például portálunk oknyomozó cikkeiben is?
Karcagon köztudott volt Dobrai Sándorné ellenzéki kapcsolatrendszere, kötődése. Soha, semmilyen vonatkozásban nem volt köze a Fideszhez, semmilyen védelmet, vagy előnyt nem kapott, nem is kaphatott. A helyiséget – mint az idegenforgalmi bizottság külsős tagja – a többi bérlővel azonos feltételekkel bérelte. Az önkormányzat bizottságaiban a bevett gyakorlat szerint mindig voltak ellenzékiek is, Dobrai Sándornét az egyetlen karcagi utazási iroda munkatársaként választották be az egyik bizottságba.
Hadd folytassuk két idézettel! Az ön tanácsadója nemrég azt írta a Demokratában: „A parasztság jobb sorsáért küzdő népi mozgalom ihlette az Orbán-kormány birtokpolitikáját, terv született a kisgazdák és az agrár-középosztály megerősítésére. A posztkommunista nagyüzemek kizárólagos uralma véget ért.” Ehhez képest a Népszava ezzel a címmel összegezte az ön tevékenységét: „Botrányoktól övezve telt a mezőgazdaság 2016-os éve.” Ezekből a totálisan eltérő álláspontokból is látszik, hogy még ma is sok az indulat és a sértettség a vidékpolitika körül…
A termőföld körüli viták a politika felhőrégióiban és a sajtóban zajlanak, a gazdák inkább elmentek és licitáltak a Földet a gazdáknak! program árverésein. A parlament téli szünetével egyidőben a kritikák is elcsendesültek és majd nyilván folytatódnak, ha visszajönnek a képviselők a szabadságukról. A Földet a gazdáknak! program a kormány egyik legsikeresebb intézkedése, 200 ezer hektárt tudtunk értékesíteni 30 ezer földműves részére. Minden negyedik termelő tudott vásárolni és bővíteni a gazdaságát. Ne felejtsük el, ez egy nagyon régi, a világháború előtti időre visszanyúló követelése volt a gazdatársadalomnak, a kisgazdáknak és mi most teljesítettük.
A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején az akkori ellenzék egyik legfontosabb témája volt, hogy miként lehetne megakadályozni a vidék tudatos lezüllesztését, a falvak kiürítését, a szolgáltatások, iskolák felszámolását. Akkor a legtöbben új birtokpolitikát követeltek, hogy ne csak a volt kádereknek, agrárcsászároknak jusson a nemzeti földvagyonból. Ön szerint ma miért esik sokkal kevesebb szó minderről?
Nem beszélni kell, hanem cselekedni! Mi azt valljuk, hogy a vidéknek segély helyett megélhetést kell adni. A kormánynak is köszönhetően 50 ezer új munkahely létesült a mezőgazdaságban öt év alatt, ehhez pedig föld és minél több családi gazdaság kellett. Itt egy KSH-adatsor: az egyéni gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület 2016-ban már 2,656 millió hektárra nőtt, ami tíz százalékkal több, mint öt évvel korábban. A cégek által művelt terület ez alatt 13 százalékkal zsugorodott. A korábbi 50-50 százalékos arány 60-40-re módosult a gazdák javára. Nem kérdés tehát, hogy helyzetbe hoztuk a családi gazdálkodókat, miközben az agrárvállalkozásokon belül is átrendeződés történt a kisebb, családi tulajdonú cégek javára. Az 1000 hektárnál nagyobb gazdaságok földterülete pedig egyharmaddal csökkent a visszavont földbérleteknek köszönhetően. A vészmadarak azt károgták, hogy ez az átalakulás a mezőgazdasági termelés összeomlásával, radikális csökkenésével fog járni, ehhez képest semmiféle visszaesés nem történt, miközben sokkal több embernek ad kenyeret a föld. A mezőgazdaság nem most, hanem a rendszerváltás utáni szabad rablás és káosz idején omlott össze, emlékszünk rá mindannyian.
Simicska, Nyerges és Leisztinger
2010 körül még ingerültséget okozott az országban, hogy néhány milliárdos nagyvállalkozó, például Simicska Lajos és Nyerges Zsolt egyszerűen beült a régi elvtársak foteljába, és ott folytatta, ahol például Leisztinger Tamás abbahagyta, azaz fillérekért bérelhetett ki óriási birtokokat, felnyalva a hozzá járó gigantikus mértékű uniós pénzt is.
Az új kormány akkor gyorsan lépett, a földtörvényben 1200, illetve 1800 hektárban határozta meg a bérelhető területek nagyságát, így a bérbe adott óriásbirtokok fokozatosan megszűntek, vagy összezsugorodtak, csökkentek az említett konkrét esetekben is. A Földet a gazdáknak! programban elsőként a nagy állami haszonbérleteket vontuk vissza és hirdettünk meg a családi gazdaságoknak, miközben az agrártámogatási rendszerben is 1200 hektárban maximalizáltuk a támogatható méretet, és a vidékfejlesztési támogatásoknál is előnyt adtunk a gazdáknak. A haszonbérleteknél egységes díjrendszert állapítottunk meg, úgyhogy véget ért a hektáronkénti nulla, meg tízforintos bérleti díjak felháborító korszaka.
A földárverések nagyrésze lezárult, idén már csak a néhány hektáros maradványföldeket adják el. Az ellenzék szerint most jön az igazi lenyúlás, mert nem lesz licitálás.
Hogy lehetne lenyúlásról beszélni, amikor a három hektár alatti területeket nyilvánosan, értékbecslés alapján hirdetjük meg, remélve, hogy jól jön a helybeli gazdáknak a birtokuk kiegészítésére? A licitálásoknál meg eddig is az nyert, aki megfelelt a földtörvénynek és a legtöbb pénzt ajánlotta. Nem lehet véletlen, hogy a gazdák nem háborognak, hanem licitálnak.
Most már milliárdos kárt okoz a madárinfluenza, a hazai szárnyasok tíz százaléka betegedett már meg. Kellő hatékonysággal küzdenek-e ellene?
Ez egy nagyon agresszív, egész Európát érintő járvány és nem lehet megállítani a határnál. A fertőzött állatok leölésére máris hárommilliárd forint kártalanítást különítettünk el és folyamatosan fogadjuk az újabb igényeket.
A terrorizmusnak számos válfajáról hallunk, egyre terjed az interneten az érintett gazdák körében is, hogy nem lehet véletlen a járvány. Elképzelhetőnek tartja, hogy valakik tudatosan indítanak el a világban egy ilyen fertőzést?
Legfeljebb a költöző madarak mesterkedéséről lehet szó, hiszen biológiai törvényszerűség, hogy a fertőzést nem lehet megállítani egy-egy tenyésztelep kerítésénél. A vadmadarak jól ismert szokása, hogy megdézsmálják a tenyészetekben kirakott élelmet, ott hagyják az ürüléküket, amit a gépek, a dolgozók könnyen bevisznek még a zárt ólakba is. Ezért aztán csak az ismert radikális módszerrel, az állatok leölésével tudunk küzdeni a kór ellen. Rémhírek helyett jobb inkább elfogadni, hogy egy természeti csapás sújt minket.
Az áfacsökkentés megtisztítja a piacot
Okozott némi zavart az élelmiszerek kettős áfakulcsa, sok a panasz, hogy nehéz eldönteni például, a disznó melyik része milyen áfa alá esik. Miért nem lehetett egységesen csökkenteni az élelmiszeráfát és Ön szerint végül a vásárlók is megérzik-e a csökkentés hatását, vagy elteszik a különbözetet a kereskedők?
Az alig egy hetes intézkedés hatását még nehéz megbecsülni, hiszen az áfán kívül egy sor más piaci hatás mozgatja az élelmiszerek árát. Azt biztosan kijelenthetem, hogy az áfacsökkentés – amely egyáltalán nem ért véget az ismert intézkedésekkel – tisztítja a piacot és helyzetbe hozza a jó minőségű magyar termékeket az olykor zavaros úton-módon érkező importtal szemben.
Ha csak az elmúlt évek legnagyobb élelmiszerpiaci bűnügyét nézzük, azaz a Vénusz étolajat gyártó Bunge multicég alapanyagaival elkövetett, tízmilliárdos léptékű áfacsalást, láthatjuk, hogy nem babra megy a játék. Abba az ügybe a rejtélyes módon elhunyt baloldali vállalkozó, Welsz Tamás mellett még André Goodfriend is belekeveredett, aki félinformációkra alapozva komoly diplomáciai botrányt kavart. Hogy tudják megvédeni az élelmiszeripar szereplőit az ilyen brutális machiáncióktól?
Az élelmiszerhamisítás, vagy a hozzá kötődő csalás a világban a kábítószer-kereskedelem után a legnagyobb alvilági biznisz. Mindig fognak próbálkozni, de 2010 óta rengeteget fehéredett a piac. Azelőtt hihetetlen méretű gabona-feketekereskedelem folyt, táskás emberekkel, fiktív áfa-visszaigénylésekkel, miközben azzal riogattak, hogy felrobban a búzabomba, mert egymillió tonna búza keringett papírokon az országban. Mégiscsak ez az a kormány, amely a fordított áfával szinte teljesen felszámolta ezt az üzérkedést. Vagy ott van az import bor! 5-700 ezer hektoliter olaszországi, bornak alig nevezhető áru jött be, ennek ma csak a negyede érkezik, az is javuló minőségben. Ugyanez ment a tejjel, a cukorral, a sertéshússal, stb. Utóbbinál éppen az 5 százalékos áfával állítottuk le a feketézést, megmentve a magyar feldolgozóipart. Annak ellenére, hogy egy szabadkereskedelmi övezet részei vagyunk, elértük, hogy a magyarok zömében hazai termékeket vásárolnak. Engedjenek meg egy adatsort itt is: a kétezres évek közepén ötven százalék volt a magyar élelmiszerek aránya a piacon, ami 2010-ben 70 százalékra kúszott fel, s ma már bőven nyolcvan fölött van. Persze ebben benne van az itthon gyártott Coca Cola és a cseh liszensz alapján készített sör is mint magyar termékek. Most már csak a hazai feldolgozóipar egyes szereplőinek kellene kedvező árú, jó minőségű termékeket kellő mennyiségben gyártani.
És kié a dicsőség?
A nemzetgazdasági minisztérium, az adóhatóság, az élelmiszerfelügyelet, a rendőrség és persze a mi minisztériumunk közös munkájának gyümölcse ez, nem kifelejtve a hazai vállalkozókat sem, akik fogékonyak a jobbításra.
Lex “albánpék”?
Vallja be, a kenyér fogalmának újraírásával az albán pékeknek akartak odatenni!
Nemcsak az albánoknál, máshol is látok igen kifogásolható pékárut, tehát az élelmiszerkönyv előírásainak szigorítása nem valaki ellen, hanem a magyar fogyasztókért történt, bennünket és a tisztességes termelőket védi.
Igaz ez a tejre, a mézre és az összes többi problémás árura is?
Mindenki láthatja, hogy eltűntek a polcokról a kétszáz forintos virslik, meg a tehenet nem látott tejek és láthatja a médiában a NÉBIH szigorú fellépéseiről szóló hírket.
A pálinka elfoglalta méltó helyét
Ön a hungarikumok nagy támogatója, nemcsak a karcagi birkapörkölté, de például előszót írt a nagy pálinkakönyvhöz is. Azért az nem jöhetett túl jól, hogy Brüsszelben végül elbukott a pálinka-szabadságharc!
A házifőzésnek ma is megvannak a szabályai, aki megfizeti a csekély összegű éves jövedékadót, szabadon főzhet otthon, úgyhogy igencsak kétélű felvetés, hogy ki is nyerte meg azt a szabadságharcot. A pálinka nemzeti ital és elfoglalta az őt megillető helyet. Ha egy magyar ember vendégeket fogad, vagy ajándékot ad, pálinkát visz magával és nem valami külföldi italt. Már az a gúny sem állja meg a helyét, hogy csak „Magyarországon világhírű”, hiszen a magyar pálinka hatvan országba jut el. Visszatérve a szabadságharchoz: több mint 18 ezer házi főzőt jelentettek be tavaly, tehát nem lehetetlenült el a nemes gyümölcsök otthoni feldolgozása és az is örömteli, hogy a magyarok ennyire jogkövetőek.
A KarcFM egy hallgatója a tradicionális magyar haszonnövények génbankjáért aggódott, amelyeket az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt részben elherdáltak, s azóta sem sikerült azokat visszaszerezni. Igaz ez?
Egyes kutatóintézeti génállományokat adtak el, s bár a tápiószelei állami génbankot is megpróbálták elkótyavetyélni, végül azt már nem merték meglépni. Mi az intézetet azóta csak fejlesztettük, sőt, még egy duplikátium-raktárat is létrehoztunk biztonsági okból, így minden fontos növény szaporítóanyagát, összesen több tízezerét őrizzük ott is, a zöldségmagvaktól a honfoglaláskori tönkölybúzáig bezárólag.
Kudarcot vallottak a cselszövők
Önt tavaly többször meg akarták buktatni, nem egyszer hírül is adták, hogy inog a széke. Hogyan őrizte meg mégis a miniszterelnök bizalmát?
Nyilván erre ő tudna válaszolni, én teszem a dolgomat, az unió legrégebbi agrár- és környezetvédelmi minisztere vagyok. Folyamatosan egyeztetek az agrár- és élelmiszeripar szereplőivel, hogy amit kitűztünk, azt lépésről-lépésre el is tudjuk érni. Hogy Magyarország eredményesen termeljen, megélhetése legyen a mezőgazdaságból élőknek és GMO-mentes, tiszta, egészséges élelmiszert tudjunk letenni az asztalra.
Azért az kitudódott, hogy nemcsak az ellenzék, hanem egyes kormánytagok is keltették a híreket, többek között azért, mert az ön székére, vagy területeire pályáztak.
A pozícióm természetéhez tartozik, hogy kritikák és támadások érnek. Nem ezekkel, hanem a feladatokkal kell foglalkozni.
Azt tudja már, hogy a karcagi körzetben 2018-ban kit indít majd a Fidesz-KDNP?
A választások még messze vannak, én azon vagyok, hogy a választókörzetemben töretlen maradjon a kormány népszerűsége.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS