Az ellenzék közös listáján az első momentumos jelölt Fekete-Győr András lesz, megelőzve a párt akkori elnökét. Pedig ember nála nagyobbat nem nagyon bukott a bukásokkal bőven ellátott magyar politikai életben. Még az ellenzéki szavazók kevesebb, mint 4 százaléka gondolta alkalmasnak miniszterelnök-jelöltnek. Ahogy egyik realistább momentumos politikustársa volt szíves kimondani a valót: “az eddigi sikereinket nem Andrissal, hanem Andris ellenére értük el!”
A Momentum többi vezetőjének még ezután a csúfos bukta után sincs módja végleg megszabadulni ettől a műveletlen, mindenfajta politikai érzék nélküli közéleti analfabétától. A Momentum elnökjelöltjei és valószínű új elnöke, Orosz Anna is a biztos képviselőséggel kénytelen kifizetni a magyar ellenzéki politikai tér egyik legértéktelenebb szereplőjét. Ennyit ér egy biztos bejutó képviselői hely ma a baloldalon. Fegyőr parlamenti munkavégzésre bizonyosan pont annyira alkalmatlan, mint pártelnöknek.
Nem az érdemei miatt adnak neki egy helyet, hanem azért, mert valakik valahol mérgesek lennének, hogy az András felépítésébe feccölt pénzek nem hasznosulnának legalább így. Persze az is igaz, hogy Fegyőr legalább egy biztos szavazat, mert mameluknak a fiatalember biztos alkalmas és nem fenyeget az a veszély, hogy elolvassa és megérti majd a parlamenti előterjesztéseket. Az országgyűlés sporttal is foglalkozó bizottságában pedig majd kiélheti a sport és a sportrendezvények iránti undorát.
Fekete-Győr András karrierje többet mond el a magyarországi baloldal állapotáról, hazafiasságáról, mint bármi más. Egy normális világban ez az ember önkormányzati képviselő sem lehetne, mert mind a politikai pártok, mit a választópolgárok visszarettennének attól az ürességtől, amit viszont kétségtelenül hatékonyan képvisel. Az ellenzék október 23-i próbálkozásán ez az ember volt az első, aki belehazudta a kamerákba és a vele álló emberek szemébe, hogy olyan sokan vannak, hogy elér a tömeg a világ végéig. Pedig csak fel kellett volna néhány fokkal néznie, hogy lássa, kamaraelőadáson van és még oda sem sikerült eladni minden jegyet. De szerintem pontosan látta, hogy pár fával arrébb már csak lézengenek az emberek. De a valóság és a szavai közötti ekkora és nyilvánvaló ellentmondás a liberális és baloldali ellenzéki politikusokat egyáltalán nem zavarja. Ahogy az sem, hogy még a saját propagandakiadványaik sem merték leírni, hogy sokan vannak az ellenzék buliján.
Az ellenzéki propagandisták és még a társutas értelmiség sem tudta leplezni a csalódottságát. Azt várták az előválasztás furcsaságokkal terhelt, de mégis sikeresnek láttatható projektjétől, hogy tömegeket sikerült megmozgatniuk, ha máshol nem is, legalább a nagyvárosokban és Budapesten. A saját megnyugtatásukra pár ezerszer megírták, hogy több százezer “fiatal” mozdult meg, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péterre, az új, bő tíz évvel idősebb Fekete-Győrre szavazzon és mindent megváltoztasson. Ebből a “kétszázezerből” mintegy száz jött el Márki-Zay “nemzetteremtő”, “nemzetmozdító” beszédére. És őket is sokkolta, hogy még Fekete-Győr is jobban összerakott politikai termék és jobb szónok, mint mint az új messiás. Ne felejtsük el, hogy az elmúlt pár hónapban Karácsony Gergely volt az “Új remény” és akik képesek visszaemlékezni életük korábbi éveire, azok azt is felidézhetik, hogy Fekete-Győr András is volt ilyen betervezett, előrecsomagolt “megváltó”, beválasztották Európa legbefolyásosabb fiatal politikusai közé is, igaz akkor, amikor minden ellenzéki propagandatermék olyanokat irkált róla, az orcájával a címlapon, amit mostanában, még egy rövid ideig, Márki-Zayról is fognak. Addig, amíg nem mond még néhány ennyire ergya beszédet, mint 23-án. Mert akkor nem a választásokon után kell tőle megszabadulni, hanem még előtte.
Elképesztő káderhiányban szenved az ellenzék. Még Fekete-Győr Andrást sem tudják lecserélni egy alkalmasabbra. Fegyőr ráadásul már nem új arc a magyar politikában, hiszen minimum részese a méretes 2018-as ellenzéki vereségnek és a budapesti olimpia kicsinálásán kívül semmiféle politikai siker nem fűződik a nevéhez. Fekete-Győr András politikai karrierje töretlenül ível tovább, nem tűnik úgy, hogy a “játékjogának” birtokosai ne vernék ki a vezetőedzőből, a teljesítményétől teljesen függetlenül, hogy mindig a pályán kelljen lennie. Fegyőr politikai karrierjének és annak folytatásának sincs semmi értelme, mint ahogy Márki-Zay Péter beszédeinek sem. Az ellenzéki massza mégis bénultan figyeli, ahogy András valahogy majd besodródik az országgyűlésbe és az új idők “Fodor Gáboraként” nem csinál majd semmit évtizedekig ott. Tehát Fekete-Győr András bizonyosan képviselő lesz a következő ciklusban, hiszen az új momentumos pártelnök is csak utána következik majd az ellenzék közös listáján. Eggyel kevesebb probléma Gyurcsányéknak.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS