Fekete-Győr „legélesebb kés” András, a Momentum bukott elnöke és miniszterelnök-jelölt-jelöltje, aki a lila ügynökpárt frakcióvezetője szeretne lenni, csúcsra járatta a lovon való fordítva ülést, ugyanis egy kilencmandátumos mozgalommal a háta mögött adott ultimátumot a frissen, több mint hárommillió ember által megválasztott kormánypárt, a Fidesz frakcióvezetőjének. A Facebook-bejegyzés, amely a Kocsis Máténak címzett nyílt levelet tartalmazza, hemzseg a sületlenségektől, lerí róla, hogy a megfogalmazója beképzelt, arrogáns, és nem felmérni, de még csak megtippelni sem tudja a valós erőviszonyokat.
A nyílt levél így kezdődik: „Tisztelt Kocsis Máté frakcióvezető!”. Az „úr” már nem fért ki a végére – biztos ezen a két betűn múlt, hogy az elektromos rollerek élő kriptonitja átlépi-e a megengedett karakterszámot. Rögtön utána azzal folytatja, hogy hányan szavaztak a baloldalra. Az április 3-i eredmény után egy ellenzéki pártból a választási eredményre hivatkozni saját érvei megerősítése végett olyan, mintha Napóleon Waterloo-t hozná példaként. Bölcs.
Az ifjú Szamuely-reinkarnáció szerint a parlamenti munka és a választások kiürítése a Fidesz felelőssége, ahogy az is, hogy „jó ideje nem beszélhetünk tiszta választásokról Magyarországon”. Persze, véletlenül sem az ő elvtársai voltak azok, akik 1947-ben a nyíltan manipulált „kékcédulás” választás segítségével jutottak hatalomra és nyomtak el minden demokratikus hangot több mint negyven éven keresztül, akik 2002-ben láncszavazással követhettek el választási csalást, 2006-ban pedig ajánlószelvényekkel. És ugyebár nem Fekete-Győr András és a teljes baloldal főnöke az az ember (de, igen!), aki 2006-ban minimális különbséggel úgy tudott nyerni, hogy ahhoz „a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai” kellettek.
Ha az idei országgyűlési választást megelőző kampányt nézzük, ott is találunk érdekességeket, és nem a nemzeti oldal háza táján sepregetve. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely megfontolt polgármestere, Márki-Zay Péter volt az, aki Londonban választási csalásra (voksturizmusra) buzdította a külföldön élő magyarokat, illetve a hatalomért a bolsevikokkal is összeálló Jobbik alelnökéről került ki március végén egy olyan hangfelvétel, amelyen Lukács László György vélelmezhetően bűncselekmény elkövetésének előkészületéről beszél. Az országgyűlési képviselő szerint „abba a körbe, amelyik számol, vagy mondjuk Karcagon, ahol az egyes választókör számolja az összes ilyet, oda olyan embert kell beküldeni, aki végig fogja balhézni akár az egészet”. Ebből két lehetséges bűncselekmény megvalósításának a tervére lehet következtetni: garázdaság vétsége, illetve a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény.
Garázdaságot az követ el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ezzel, valószínűsíthetően, az volt Lukács célja, hogy megbotránkozó, megriadt emberek ne merjenek a szavazófülkéhez járulni, úgy is mondhatnánk: „a kedvük is elmenjen a szavazástól”.
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény számos módon megvalósítható: ilyen az is, ha valaki a választás során arra jogosultat a választásban vagy a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, esetleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik. Itt a „balhézó” ember a „balhé” keretében erőszakot alkalmazhat, de minimum fenyegethet, ha pedig az imént felsorolt célok valamelyikével teszi, akkor az sem kizáró ok, ha nem tudja megakadályozni a választót a szavazásban, vagy éppen megváltoztatni annak döntését, pusztán az erre törekvéssel megvalósul a bűntett. Előbbi kettő, utóbbi három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A voksolás eredményének ily módon történő befolyásolása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek. a)-b) pontjaiban rögzítetteket, miszerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az alábbi alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban. Akivel szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak, az nem szabadon és adott esetben nem önkéntesen hozza meg a döntését a szavazófülkében, az így született arányok pedig nem egy tiszta választás eredményét tükrözik.
Ezek fényében akkor kik is jelentenek veszély a tiszta választásokra? És kik azok, akik dudákkal, transzparensekkel, krumplilóbálással és hasonló nívós akciókkal kiüresítik a parlamenti munkát?
Ideje lenne már, hogy a baloldal felhagyjon annak a hazugságnak az ismételgetésével, hogy Magyarországon nem tiszták a választások. Ahogy arról már beszámoltunk, az EBESZ az „Előzetes megállapítások és következtetések” elnevezésű jelentésében egyértelműen leírta, hogy az áprilisi választáson lezajlott folyamatok valamennyi szakasza szakszerű és jól szervezett volt, a normatív környezet pedig megteremtette a demokratikus választások lebonyolításának lehetőségét. Az EBESZ-misszió a választási szervek elvégzett munkáját szakszerűnek, hatékonynak és a jogszabályi előírásoknak megfelelőnek értékelte. A pálya tehát ideológiai alapon nem lejt semelyik párt irányába, az elvégzett munka és a követett elvek azok, amik számítanak – és erre vezethető vissza a baloldal csúfos veresége.
A Momentum megválasztott frakcióvezetőjeként az a határozott álláspontom, hogy az ellenzéknek nincs helye a parlamenti alakuló ülésen, nem szentesítheti szimbolikusan sem a választások tiszta és demokratikus voltát
– állítja az egyébként jogász végzettségű politikus. A választások tiszta és demokratikus volta elvitathatatlan, erről nem is érdemes több szót ejteni, az arra való buzdítás viszont, hogy a parlamenti politikusok ne vegyenek részt az alakuló ülésén, jogellenes cselekedetre felbujtásnak minősül.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 28. § (1)-(2) bekezdései értelmében a képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen a parlament munkájában, elősegítse annak eredményes működését, részt vegyen az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a parlamenti bizottságnak az ülésein, amelynek tagja, valamint köteles az Országgyűlés szavazásain jelen lenni. Mindezen jogaikat és kötelezettségeiket azonban nem tudják gyakorolni, amíg le nem teszik az esküt és alá nem írják az esküokmányt. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (Házszabály) 10. § (1) bekezdésében kerül sor arra a deklarációra, hogy a képviselők az alakuló ülésen tesznek esküt. Ha tehát nem vesznek részt az alakuló ülésen, ahogy ezzel Fekete-Győr érett férfiként és megválasztott honatyaként „fenyegetőzik”, és nem tesznek esküt, akkor nem kezdhetik meg a kötelező munkájukat. Ezt egészen egy évig halaszthatják, utána – az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja értelmében – a képviselői megbízatásuk, mivel egy éven keresztül nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában, megszűnik.
Fekete-Győr első feltétele, amit Kocsis Mátéval szemben támaszt annak érdekében, hogy megtisztelje a parlamentet a jelenlétével, az, hogy „a mindenkori kormánypártok a mindenkori ellenzéki pártokkal egyetértésben változtathassák meg a választási törvényeket, illetve az önkormányzatok hatásköréről és választásáról szóló jogszabályokat”. Úgy látszik, az atomenergia-szakértő nincs képben sem a törvényalkotással, sem a parlamentáris demokrácia működésével. Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése leírja, hogy törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság, vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. Magyarán, bármikor bármelyik ellenzéki képviselő benyújthat egy törvénymódosítási javaslatot, arról pedig az egész ház – tehát a baloldal is – szavazhat. Semmi baj, a sokat idézett politikus vagy ismét nem volt túl okos, vagy csak továbbra is hazudik.
A Momentum ex-elnöke követeli, hogy „kezdődjön meg egy a választások tisztaságát garantáló, valamint a választási kampány során elkölthető pénzekről szóló új jogszabály közös kidolgozása”. Nos, a választások tisztaságát három rendkívül fontos jogforrásunk garantálja, több kérdést is felvet, hogy mennyire lehet felkészült az a politikus, aki ezen normákat nem ismeri. A szóban forgó joganyag: Magyarország Alaptörvénye, a Ve. és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.). A választási kampány során elkölthető pénzekről már alkotott a parlament egy jogszabályt, csak a rendőrök dobálása közben, ami miatt most is eljárás van vele szemben, Fekete-Győr András figyelmét nyilván elkerülte az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény.
És ha már az eljárásnál tartunk, a Momentum leendő frakcióvezetőjének lehet, hogy visszanyal a fagyi. Rendkívül nyeregben érzi magát, amiért – listáról – beválasztották a parlamentbe, és rögtön fenyegetőzésbe is kezdett, azonban elképzelhető, hogy pont Iustitia fog gátat szabni a képviselői munkásságának. Fekete-Győr András egy parlament előtti tüntetés miatt került a vádlottak padjára: a mozgalmár 2018-ban füstbombát dobott a rendőrökre, amiről videofelvétel is készült. Ahogy arról már írtunk, olyan magyar állampolgár, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélnek, nem lehet parlamenti képviselő. A momentumos ex-elnökkel szemben társtettesként csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak a vád. Elmarasztaló jogerős ítélet esetén a mentelmi bizottság mondja ki az elítélt képviselő összeférhetetlenségét, amit az Országgyűlés hagy jóvá, ami után pedig megszűnik az érintett személy képviselői jogállása.
Amennyiben bárki félt volna attól, hogy a magyar politikát alapjaiban meghatározó Momentum nem ül be a parlamenti padsorokba, azt megnyugtatjuk: ilyenre nem fog sor kerülni, ugyanis amíg a megválasztott politikus nem teszi le az esküt, nem jogosult képviselői tiszteletdíjra. A pénz pedig sokkal fontosabb nekik az elveknél.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS