Miért vannak szinte minden magyar erasmusos diáknak lengyel, olasz, vagy éppen brazil haverjai, és nem németek meg hollandok? Miért tartunk nagyobbra egy 6:3-at, mint egy 3:0-át? Tényleg sírva vigadunk? Az önképünk ugyanúgy ellentmondásos, mint a történelmünk, és egyik sincs egészségesen feldolgozva és a helyére téve. Sokszor azt se engedték az elmúlt évtizedekben, hogy rendesen kibeszéljük ezeket a dolgokat, és megértsük, kik vagyunk, milyenek vagyunk mi, magyarok. Így aztán rendszeresen előjön ennek az igénye, amikor éppen nem azzal kell foglalkoznunk, hogy idegen hadseregek lövöldöznek az országunkban. Ebben a sorozatban utánajárunk, mit jelent magyarnak lenni gondolkodás, életmód, képességek, ügyesség szempontjából. Azt is megpróbáljuk kideríteni, mi köze mindehhez, hogy a legnyugatibb keleti és a legkeletibb nyugati nép vagyunk, és hogy mit jelenthetne, ha kiaknáznánk mindazt, amire képesek vagyunk.
Kik vagyunk? Tényleg egyedül vagyunk, vagy vannak hozzánk hasonló népek? Mire vagyunk képesek, és az mennyit ér nemzetközi összevetésben? Miért úgy csináljuk a dolgainkat, ahogy, és csinálhatnánk-e jobban? Ezek a kérdések viszonylag gyakran foglalkoztatják a magyarok jelentős részét, és a „merjünk kicsik lenni” meg „zárjuk már le a múltat” propaganda hazugságai ellenére érvényes, sőt fontos kérdések. Éppen azért kell válaszokat kapnunk rájuk, hogy a megfelelő irányban keressük a jövőnket. Kell egy saját karakter, amiben magunkra ismerünk, és ragaszkodni tudunk hozzá. És ismernünk kell a hibáinkat is, amelyekből a kudarcaink fakadtak, mert a történelmi kudarcaink frusztrációként épülnek be a magyar néplélekbe, kényszerpályákra visznek rá minket, és ezzel újabb katasztrófákba sodornak bele. Ki kell törnünk ebből az ördögi körből, ami kemény és hosszadalmas munka, de nincs más választásunk.
Akik tényleg azonosulnak a magyarsággal, ismerik az észjárásunkat, lelkialkatunkat és főleg ha a történelmünkkel is képben vannak valamennyire, azok pontosan tudják és érzik, hogy nem a kis népek közt van a helyünk, akikkel a nagyhatalmak kedvükre pingpongoznak. Nem is tudjuk ezt a helyezkedést olyan szemfülesen csinálni, mint a csehek vagy a románok. Amikor Magyarország folytat kényszerű hintapolitikát a nagyhatalmak között, abban mindig van egy olyan tartás, amely elvárja a tiszteletet és legalább a tárgyalóasztalnál kivívja az egyenlő hangnemet. Mi nem tudunk kalauzhal módjára úszkálni a cápa pofája körül, alázatosan várva a lehulló cafatokra, és cserébe tisztítgatni a ragadozó fogsorát, és örülni annak, hogy csak néha fal fel közülünk egy-egy példányt. A hintapolitikát is kihúzott háttal művelő, a jóval erősebb nagyhatalomnak is bátran a szemébe néző magyar vezetőktől felállt a szőr az osztrák uralkodók, a török szultánok és Hitler hátán egyaránt, ahogy most az Európai Unió fejesei sem szívlelik ezt. Mi csak ezzel a hozzáállással tudtunk sikereket elérni azóta, hogy a török hódítás Európa egyik legnagyobb és legerősebb népéből a földrész egy kicsike népévé ritkított minket. Ennek a büszke hintapolitikának azonban a hátránya, hogy ha elszámoljuk a tényleges súlyunkat, vagy ha a valóság elviselhetetlensége elől egy pillanatra is a vágyainkba menekülünk, akkor csúnya bukás szokott lenni a vége.
Mátyás király a korabeli császári székhely, Bécs elfoglalásánál (Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt)
Az örökségünk, az identitásunk tesz minket azzá, akik vagyunk. Úgy gondolkodunk a világról, és úgy élünk benne, ahogy azt a jelenlegi és korábbi földrajzi közegeink, a kultúránk, a lelkivilágunk meghatározza. És meghatározza a történelmünk is. Nincs szükségünk valóságtól elrugaszkodott történelemmesékre, mert amit tudunk a sajátunkról – és ez egyre több –, az bőven büszkeségre okot adó. A történelmünket magunkévá kell tenni, visszatérni ahhoz, ami valójában vagyunk, mert voltunk. Ez nem üres nosztalgia meg a régi nagyságunk önbecsapó felidézése párás szemekkel, amivel a haladó értelmiség szokott csúfolni minket, a nemzetükre büszke magyarokat. Pont azért kell megértenünk a múltunkat, hogy ne becsapjuk magunkat, ezzel mindig bajt okozva, hanem a valóságból induljunk ki, és azt legyünk képesek megváltoztatni. Amire már egyszer képesek voltunk, arra bármikor újra képesek lehetünk, csak döntés, akarat és szervezés kérdése.
Látott már a történelem számos nagy népet elenyészni, ez nem kivételes dolog. Az a kivételes, hogy mi a törökök által elkövetett, felfoghatatlan mértékű népirtás, a németesítő osztrák elnyomás, majd a trianoni darabolás után nem kerültünk ezen népek közé. De ha már talpon maradtunk annyi csapás után, amennyit más népek nem voltak képesek lábon kihordani, akkor nem sok választásunk maradt. A magyar nem az a halvérű fajta, aki képes lenne elvegetálni a langyos vízben az idők végezetéig. Vissza kell emelkednünk a nagy népek közé, ahol már voltunk, és ahol a helyünk van. Ez nem néhány évnyi, de még csak nem is emberöltőnyi feladat. Ez korszaknyi célkitűzés, amely akár évszázadnyi időre szól. A lehető legbecsvágyóbb cél, amelynél kevesebbet nem érdemes kitűznünk. Azt, hogy hogyan, annak kitalálásához minden elkövetkező nemzedéknek hozzá kell majd adnia a magáét, viszont a berozsdásodott, porlepte eszköztárunkat érdemes előkotorni a tudatalattinkból…
Zolika Lassu
2019-01-27 at 07:18
Gratulálok, László nagyon elgondolkodtató, és csodálatos cikk.
Tengeri Szél
2019-01-27 at 18:30
Szerző úrnak elég sok problémája van a kicsi fogalmával.
A magyarok felfedezését kezdhette volna a “kicsikézés” előtt azzal, hogy olvasgat Magyarország területéről és a magyarság lélekszámáról. Így, ebben a formában elég gyalázatos lesz ez a sorozat.
Mer, kicsinek lenni! Szerintem akinek fogalma nincsen az európai népek lélekszámáról az ne írogasson a magyarság kicsiségéről.
“a török hódítás Európa egyik legnagyobb és legerősebb népéből a földrész egy kicsike népévé ritkított minket”
Akkor tekintsük át Európát:
Európai országok terület szerinti listáján a 63országból a 19. helyen vagyunk.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_orsz%C3%A1gok_ter%C3%BClet_szerinti_list%C3%A1ja
Népesség: Szintén 19. hely a 63-ból.
Európai országok népesség szerinti listája
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja
Még így megcsonkítva és félig kiirtva sem vagyunk kicsik!
Egy rakás ország akik nagyobbak nálunk nem is nemzetek, népek hanem egy katyvasz. Európán kívül az Amerikai kontinensen nem is nagyon vannak eredeti népek lásd USA, Kanada, Dél-Amerikában szinte mindenhol csak mindenféle keverék népség él. Ausztrália egy katyvasz nem nép. Tőlünk keletre, ott valóban vannak népek. Nyugat EUban pedig nyugatra, ameddig még léteznek.
Vica
2019-04-02 at 16:41
Tengeri Szél! Újra el kellene olvasni a cikket, mert félre lett értelmezve! A Szerző úrnak nincs baja a kicsiséggel!
Egyes politikusok bugyuta bemondásaira utal a blogjában!
Üdv.
gyurcsányiviktor
2019-01-27 at 07:37
Őszinte leszek VKL, korábban nem néztem volna ki Önből egy ilyen cikket.
Kellemes csalódás, csak gratulálni tudok.
Várom a folytatást !
Naprózsa
2019-01-27 at 07:51
Érdeklődve várjuk a sorozatot.
Három dolgot már előrebocsáthatunk:
1. A magyar az, aki sose mások leigázásával szerzett javaira, rabszolga, gyarmattartói múltjára büszke mint sok magát “nagyszerűnek” hirdető nyugati népcsoport (a rómaiaktól, angolokon át a belga királyig), hanem mindig csak a saját erejével elért sikereire.
2. A magyar akkor is kihúzott gerinccel száll szembe a nagyobb hatalommal, amikor tudja, hogy eltaposhatják, s akkor sem hajlik a gerince, ha rajta taposnak túlfölénnyel.
3. A magyar az a balgának nyilvánított, sokszor kinevetett befogadó, elfogadó egyéniség, akik mindig megbocsát az ellene sunyin támadónak, tudva tudván, hogy az éppen ezt a megbocsátást gúnyolva ki legközelebb a másik oldalról fogja képen vágni.
Viszont mint ilyen karakán néptől a jellembeli hibás idegenek, érezvén a mi erkölcsi fölényünket egyszerre félnek és lelkük mélyén (persze még maguknak is letagadva) egyszerre tisztelnek.
Ezért vagyunk mi “éhenkórász” Hungary hunok örökké szálka a szemükben.
kiss j
2019-01-27 at 08:41
Köszi NAPRÓZSA !Le is másolom a szövegedet !
Nahát
2019-01-27 at 10:06
Köszönöm, Naprózsa!
marika
2019-01-27 at 11:15
Koszonom!
oshon
2019-01-27 at 12:15
“Viszont mint ilyen karakán néptől a jellembeli hibás idegenek, érezvén a mi erkölcsi fölényünket egyszerre félnek és lelkük mélyén (persze még maguknak is letagadva) egyszerre tisztelnek” … Pontosan igy van ! Kolozsvari vagyok es ezt gyerekkorom ota mindennapi valosagkent “elvezhettem” , egy idoben teljesitve a fenti 3 pontban felsorolt erveket ! Koszonom …
Benedek Károly
2019-01-27 at 12:34
Attila és Mátyás igencsak cáfolja a teóriát.
Ott van bizonyítéknak kínai nagy fal.
No, meg: “S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…”
😉
(Viszont a bajorok hun népmaradvány. Ezt is kevesen tudják.)
Fehér István
2019-01-27 at 08:18
Csodálatos írás, László, várom a folytatást! Meg kell hallgatni Szántai Lajos, Varga Tibor, Pap Gábor, Dr. Papp Lajos, Szakács Gábor előadásait! Nem az MTA marhaságait kell tanítani az iskolákban! Ezt az utat járja részben a kormány is, de sokkal hatékonyabban kellene plántálni a nemzetrudatot a nebulókba, hiszen az ő szüleik és nagyszüleik is már a komcsi agymosodákba jártak az ISKOLA helyett! Az EU nem véletlenül gyűlöl CSAK BENNÜNKET – félnek a tehetségünktől, hiszen az EU – t is ugyanaz a háttérhatalom irányítja, amely az USA – t, és sajnos az egész világot!
Tyukodi pajtás
2019-01-27 at 08:25
Nem minden hun volt magyar, de minden magyar hun volt.
Szathmári Veronika
2019-01-27 at 10:40
Mai napig a víz alatt akarják tartani a fejünket – azok akik naponta azzal kelnek és fekszenek, hogy kiválasztottak, mások leigázásra, kihasználására, elpusztítására, igába hajtására teremtődtek. Igen eredményesen hergelnek ellenünk mindenkit, még saját hazánkon belül is. Itt is él belőlük – több mint elég. Nincs is nyugtunk – egyetlen napra sem felejthetjük kik vagyunk. Valóban egy ZÁSZLÓ!
Zöld Marci
2019-01-27 at 08:46
Az MTA szabadkőműves történelemszemléletet hirdet a globalisták elvárása szerint.
bl
2019-01-27 at 08:56
Az előnyös dolgokat ki kellene emelni:
1. Nem gyarmatosítottunk. Nem harácsoltunk, nem raboltunk, nem háborúztunk világuralom végett.
2. Nem mi támaszkodtunk másokra, hanem mások miránk. Önállóak voltunk még elnyomásban is, felléptünk ellene, a behódoló társainkat lenéztük, kiközösítettük. Nagyvonalúak voltunk.
3. Az őszinte, tiszta, becsületes, lelkiismeretes viselkedésünk vonzó volt a velünk élő népeknek is. Ez fontos komponense volt az együttélésünknek.
4. A sok-sok külső ellenség egységbe forrasztotta a maradék magyart. Ebből kialakult egy generációkon átívelő defenzív gondolkodás, ami egy előre jelző státusszal jár.
5. Amikor elbukunk se bukunk el, mert a legyőzőnk nem tud olyan jövőképet felmutatni, ami jobb lenne a miénknél. A legyőző tulajdonképpen saját sírját ássa, mert nem tud spirituálisan semmi jobbat felmutatni.
stb stb
László Ferenc
2019-01-27 at 09:04
Sokszor más területről is “vádként” ér bennünket ez a kifejezés. (nem egyszer ezt vágják oda a magyaroknak péld: a románok)
Ha valóban biztosan erről volna szó – a valós ázsiai eredetünkről – ami mostanság is vita tárgya – én (most magamról beszélek, az én véleményemet mondom) azt büszkén vállalnám!
Teszem ezt azért is, mert ha megnézünk egy olyan nagy ÁZSIAI országot, mint péld. Japán (AKIK ŐK MAGUK IS ROKONAIKNAK TARTANAK BENNÜNKET) egész történelmét, fejlődését, kulturáját, stb. – és ezzel párhuzamba állítjuk a másik “ázsiai származású”? ország, Magyarország történelmét, fejlődését, kulturáját, stb. – akkor én, az ilyen “ázsiai” ország megnevezésen nem találok semmi kivetnivalót!
Azok után főleg nem, hogy az eddig példaképnek állított nyugat-Európa
mivé válik az utóbbi időben!
Csak néhány példa, az “ázsiai Japánból”:
https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/CllgCJvkXPzzHZSpnQMvPVtBpmDpKdGCTscTdGlgLjxbKSfxmfhNpQLhBbDjWkXgSnqwSSgSsVV?projector=1&messagePartId=0.1
fo in
2019-01-27 at 09:10
György Kiss (fb)
Remélem nem a Kárpátmedencében tengeti értelmetlen, káros életét.
Ön uram egyszerűen buta és rosszindulatú, egyszóval egy kártékony libsi.
Cisco
2019-01-27 at 09:13
Rendkívül jó bevezető a nagyon várt, remélhetően hasonló színvonalú, identitás erősítő sorozat elé.
Bravó, köszönjük!
László Ferenc
2019-01-27 at 09:19
László Ferenc 9,04 kor. hozzászólásához.
Valami gond lehet, mert mondatok maradtak le, rövidültek meg!
Elnézést kérek az értelmetlennek tűnő íráshoz -ami a PC hibájából adódott.
KisFJ
2019-01-27 at 09:19
Ez egy jóindulatú írás, csak a fajta szót kellene kitörölni belőle.
Valahol olvastam hogy már a hunok is nagyon kevert nép volt, rengeteg germán, szláv , és török népekkel. Amerikában a németeket is nevezték hunoknak, gondolom ezért is. Pl :sokan mondják a porosz németekre hogy szlávok .Talán a külföldiek is azért nevezik a magyarokat hunoknak, mert már a honfoglalás korában is többnemzetiségű volt, 7 törzs + kabarok, később kunok, stb.
Valóban sok problémája volt hazánknak a nagyhatalmakkal, török,német,szovjet.A mohácsi vész óta nem is volt sikeres háború a magyarság részéről, csak vesztes, ezeket igazán nem kellene megünnepelni a szlovák származású kártya-lúzer Kossuthtal együtt, aki meglopta az árvákat. Csak a nagyhatalmak kegyei miatt maradt meg a magyar nép, mert valahogy nevezni kellett a Kárpát-Medencében lakókat , és a közigazgatást és a gazdaságot is össze kellett fogni.
Hunyadiaktól kezdve egyik “nagy magyar” sem volt magyar származású, még a 13 Aradi vértanú sem.Nincs olyan területe a világnak ami szélesebb multikultúrával rendelkezik mint hazánk, és ezért sem tudtunk megszervezni egy olyan közösséget ami együtt tud működni egymással és ki tudja vívni így a függetlenséget.Itt sem működik a multikultúra, ahogy Angela Merkel mondta. Tehát ahogy Angela Merkel sem tudta
hasznosítani a multikultúra hibáit, ugyanúgy mi sem, minket is lebénított fél ezer éve.
Igazán okulnunk kellene ezekből, és ha már egy nyelvet beszélünk akkor nem kellene elárulnunk egymást, mert abból biztos senkinek sem lesz anyagi szellemi haszna.
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:08
…..??? haver.. és miért is beszélünk egy nyelvet??…ez honnan jött?…gondolta a német,szláv,török hogy …inkább beszéljünk magyarul?..és elhagyták az anyanyelvüket és elkezdtek magyarul beszélni??…nos??
KisFJ
2019-01-27 at 14:14
Mos Gedeon Szánti :területi alapon , egy területhez való tartozás alapján. A beszélt nyelvnek sokszor semmi köze a származáshoz, például Bulgáriában miért beszélnek szláv nyelvet holott törökök.
“…nos??..és elhagyták az anyanyelvüket és elkezdtek bulgárul beszélni??…nos?? “
gyurcsányiviktor
2019-01-28 at 09:47
Azt gondolom, semmi gond nincs a fajta szóval, a fajta szó nagyon is szeretendő a nem-gój lények számára, akik faji alapon szigorúan tiltják a fajok keveredését, megőrzendő a nem-gój faj tisztaságát, az egyéb genetikai “söpredéktől”.
Nos, ezek a lények uralják jelenleg a világ gazdaságát, ebből következően a politikáját (persze nem önmaguk, hanem egy mindenkori gazdanépen keresztül, ami jelenleg az ún. amerikai (usa) népesség). Azelőtt a görögok, a rómaiak, a frankok, stb.
A szokásos képlet: vádold meg az ellenségedet azzal, amit magad teszel.
Most az nem tetszik ezeknek, amit maguk is – szigorú törvények alapján – évezredek óta folyamatosan végrehajtanak – jehova (jahve) legnagyobb dicsőségére.
Hesslerezredes
2019-01-28 at 09:54
“…már a hunok is nagyon kevert nép volt, rengeteg germán, szláv , és török népekkel…”. A nomád/nagyállattartó népek teljesen logikusan mindenkit befogadtak, aki felvállalta azt a nagyon veszélyes életmódot, amit folytattak. A sztyeppén nincs hová elrejtőzni, nincs hova menekülni – ott ha jön az ellenség ki kell állni és meg kell vele verekedni. Aki hajlandó volt beállni közéjük, azt befogadták, mert lehet, hogy szőke kékszemű volt, vagy vöröshajú, de mentalitásban egy volt velük. Na ez volt a lehető legjobb természetes – és logikus – kiválasztódás. Amikor mi magyarok feladtuk ezt az életmódot, akkor és azután jöttek a gondok, bajok, problémák – a letelepedett életmóddal sikerült tökéletesen elfelejtenünk a saját harcmodorunkat 1241-re. Előtte még gondosan elzavartuk azokat a kunokat, akiknek erről még volt fogalmuk, majd Muhinál irgalmatlanul elvertek minket. A magyarság valóban elsősorban vállalás kérdése, de olyan vállalás kérdése, ami bátran és büszkén vállalható. Ha szegény Damjanich János ma élne, és olvasná, hogy ő nem volt magyar, azt hiszem egy suhintással lecsapná a hülye fejedet a pallosával (neki nem szablyája volt, hanem valóságos pallosa). Jól is tenné, az Isten áldja meg a drága emlékét Damjanich Jánosnak az idők végezetéig!!!
Füge
2019-01-27 at 09:24
Mi mindig is nagyok voltunk! Nézzünk szét a világban, van olyan része amelynek előrejutásában ne lenne magyarnak része!? Találmányok, felfedezések, tudományok. Valahol mindegyikbenn ott vagyunk az elején. Csek pár példa: C vitamin, számítógép, atomfizika, telefon … stb…stb. Befogadó nemzet voltunk, most is, azokat befogadtuk akik nem akartak leigázni (több értelemben is), azokkal érdekes nincs baja a nemzetnek, de akik kárára tett annak nem bocsájtott meg soha, még a magyarnak sem. Nézzünk vissza a történelemben!
antilibsi
2019-01-27 at 09:25
Ezzel nem tudok teljes mértékben egyetérteni. Ezt a témát meg kellett volna előzőleg vitatni (tartalmilag lektorálni) hozzáértőkkel.
gyozo2018
2019-01-27 at 13:10
Butaság.
Major Zoltán
2019-01-27 at 09:25
Major Zoltán: Köszönöm bevezető írást, nagyon jó és biztató, bárki is írta nem a név fontos, hanem az őszinteség!Magyarnak lenni nem volt sohasem könnyű, de vállalni kell! A magyarság tudat és magatartás nem annyira származás, hanem az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló hitelességen múlik.Én sem vagyok tőről metszett magyar.Talán nyolcadíziglen.De annak vallom magam, itt nőttem fel, ezt a nyelvet vallom anyanyelvemnek, ismerem, olvastam, hallottam, a Himnuszt, Szózatot, Boldog asszony anyánk, Nemzeti dal, Dsida Jenő:Magyar Zsoltár.De más népek is ki voltak téve a pusztulásnak, a bolgárok, albánok, szerbek öt-hatszáz évig nyögték a rabigát, és ott volt még a gyermek adó, ami nálunk nem!
A harminc éves háború során, a német lakosság fele meghalt!
Lengyelország a tizenkilencedik században mint állam, nem is létezett!
Szerintem az emberi, elsősorban egymás közti kapcsolatok művelésével lehet csak megmaradni, fennmaradni, nem az irigység, féltékenység, könyökharc, egymás közti rivalizálás és sorolhatnám tovább, hajhászásával.Tudom nekem is vannak, másoknak is, mindenkinek, még a nagyobb lélekszámú népeknek is hibái.
De volt a horvát Zrinyi Miklós, a szerb Damjanich János, a német Hermann Ottó, a zsidó Szerb Antal, a szlovák Petőfi Sándor, a morva Prohászka Ottokár.
Természetesen volt Dobó István, Szondy György, Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos.
Ők mind a magyarság zászló vivői voltak.
Legyenek Ők a példák, minden itteni és távoli magyarnak, Tőlük kell mintát venni.
Akkor lesz jövőnk, és megmaradásunk!
KisFJ
2019-01-27 at 09:32
A kártya vesztes, árva gyerekeket meglopó szabadságharc vesztes Kossúth semmi esetre sem lesz példaképem, a magyarságnak már régen ki kellett volna gyógyulnia ebből
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:14
…..az lehet hogy kártyán veszített..DE Ő ÖSSZEFOGTA A MAGYARSÁGOT…és a “nyerők”is mentek utána…ez nem zavar??
KisFJ
2019-01-27 at 11:44
Kedves Gedeon Szánti:
Mindent elbukott: ez nem zavar téged??
Engem nagyon is zavar.
KisFJ
2019-01-27 at 11:46
Kedves Gedeon Szánti:
Egy ilyen nem jó példakép, hanem elrettentő rossz példakép.
Nem kellene rossz példákat követni: nem gondolod???
KisFJ
2019-01-27 at 09:44
A Föld lakossága 7,5 Milliárd, Magyarország lakossága 10 Millió. Magyarország a Föld lakosságának 1,3 Ezreléke. Nagyon kicsike, Magyarország lakossága, ezért is kellene összefogni, és nem 100 felé húzni.
Ba
2019-01-28 at 13:24
tisztelt kisFJ
Szép dolog az összefogás, de előbb talán a megtisztulásra lenne szükség. Ne tegyük már a rohadt almát az egészségesek közé! Olyanokkal nem szabad összefogni akik elkísérik az embert a sírig….aztán belelökik.
Nagyon jó a cikk.. elgondolkodtató.. gratt.
Szathmári Veronika
2019-01-27 at 11:22
A Kárpát-medence mindig a mások által megszerzendő területnek számított. Valamint remek felvonulási terület, minden irányba, szerte Európába. Ennek nem tudott soha ellenállni a sok elborult agyú, területrabló. akárhogy gázoltak át rajtunk, mint a korábbi hozzászólók is írták – megmaradtunk, és ragaszkodunk területünkhöz – melyet hazának nevezünk. Mi magunkat továbbra is magyarnak. Ez a magyar haza – akár tetszik, akár nem, egyeseknek, sokaknak. Ezer évet meghaladóan akarnak kiebrudalni, letarolni bennünket – soha, soha nem fog sikerülni. Történelmi vereségeinket épp úgy kiheverjük mint Európa más népei a sajátjaikat. Nincs szégyenkezni valónk – még akkor sem, ha a betolakodóink fejünkön ugrálva akarnak sárba tiporni. A maguknak hazudott történelmüket akarják legitimálni azzal, hogy minket hiteltelenné próbálnak tenni. Atavisztikus gyűlöletkampányt folytatnak ellenünk. A velünk élő nemzetiségiek – a sebezhető pontok. ezt lehet, lehetett mindig kijátszani, meglépni ellenünk. Egy ideig. Akik hazán belül ellenünk fordultak – épp úgy nem voltak magyarok, mint sokan azok közül akik jöttek és mellénk álltak megmaradásunkért folytatott –
élet-halál harcainkban. ADY: ” mikor fogunk már összefogni? / Mikor mondunk már egy nagyot? / Mi, elnyomottak, összetörte, / Magyarok és nem – magyarok?”
KisFJ
2019-01-27 at 11:36
Kedves Szatmári Veronika:
Nagyon sok dologgal egyetértek amit leírt, és a következőkkel egészíteném ki :
A magyarság népszaporulata sohasem tudta reprodukálni önmagát, már ezért vándoroltatott be sok embert Mária-Terézia is és előtte és utána is sokan mások állandóan. Mária-Terézia azzal indokolta hogy a török kivonult, és lakosság nélküli kiürített területeket hagyott maga után. Ez csak részben volt igaz.
Ez a sok száz évig tartó bevándoroltatás teljesen kicserélte a lakosságot , ezért nem magyar származású 500 éve egyetlen magyar vezető sem , de még Petőfi sem
Bajnóczi Klára
2019-01-27 at 09:58
Kedves Vésey Kovács László!
Óriási ez a cikk,gratulálok! Nagyon várom a folytatást.
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 13:39
….ha ez így lett volna…ugyan miért hívják még ma is az 1100 éve vagy korábban elfoglalt területünket MAGYAR országnak ??…miért nem az általad említett kiket is??
Nahát
2019-01-27 at 10:05
Vésey Kovács Lászlónak köszönöm a cikket, várjuk a folytatást, szükség van rá!
Vajda MIklós
2019-01-27 at 10:06
György Kiss-nek, aki annyira magyar, hogy még a nevét is fordítva használja!
Mátyás király (és nem Matyi) azért ment Bécsbe, hogy a török elleni harcai előtt biztosítsa az országot egy hátulról jövő osztrák támadás ellen.Ugyanis ez korábban sokszor megtörtént már, pl a tatárjárás idején, de később is. Mátyás bátyját – Hunyadi Lászlót – pedig mondva csinált vádak alapján éppen Czillei Ulrik, osztrák őrgróf végeztette ki.
2 Mátyás király sohasem akart német-római császár lenni.
3 Az adókat Európa legkorszerűbb hadseregének a felszerelésére fordította, éppen az ország és a nemzet védelmében. Mivel a török elleni védelemhez Európa egyetlen hatalmától sem kapott segítséget.
4 A Corvináknak nevezett könyvek az akkori világ kulturális színvonalának a csúcsát jelentették, a reneszánsz és a humanizmus azóta sem meghaladott remekei voltak
5 Mohács – sok egyéb mellett – azért következett be, mert a Spanyolországból kiűzött és hozzánk vándorolt szefárd zsidóság egyik prominens képviselője Fortunátus Imre, a nürnbergi Fugger ház segítségével kezébe kaparintotta az ország gazdasági irányítását. A felvidéki aranybányák jövedelmét először a saját javára megforgatta, ezért nem maradt elég idő és pénz a hadsereg felszerelésére.
Ajánlott irodalom: Dr. Friss Ármin, Magyar-zsidó oklevéltár I. kötet 1092-1539. Kiadva 1903-ban, az izr.magar irodalmi társulat gondozásában. Továbbá . Móricz Zsigmond: Fortunátus
Igen, történelmet kéne tanítani obkektíve, nem pedig magyarellenes, gyűlölettől csöpögő, bolsevik és liberális hazugságokat terjeszteni.
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:17
….EGYETÉRTEK MINDEN SZAVÁVAL…különösen 5.pontban leírtakkal…
KisFJ
2019-01-27 at 12:20
Mivel értesz egyet????
Azzal értesz e4gyet hogy alkoholista állami vezetők tivornyázás közepette elvesztették a Mohácsi Csatát? És ezek után mindezt kimagyarázzák???
dr. Felde István
2019-01-27 at 12:26
Vajda Miklós !
Köszönöm, hogy leírtad ! Én is nekiveselkedtem, de közben olvastam az írásod. Sajnos a magyar múlt tanítása annyira selejtes, hogy ilyen George Kiss féle alakok be is veszik ( vagy ők terjesztik )!
Még annyit: Magyarnak lenni nem genetika, hanem szív( nyelv, szándék, emberség stb.) kérdése. Sajnos az, hogy a személyi igazolványban “állampolgársága magyar” még egyáltalán nem jelent “MAGYARSÁGOT”. Persze a történelmünkhöz az ilyen hibák , és széthúzások is hozzátartoznak. E sorozat vélhető célja – alig várom – éppen ennek megmutatása. Hogy ennek ellenére “tudtunk nagyok lenni !” AQ kultúránkat és történelem-tanításunkat alaposan meg kellene tisztítani . Még mindíg olyanok diktálják, akiket hátsó szándék vezérel!
László Ferenc
2019-02-02 at 09:39
Tisztelt Vajda Miklós úr!
Minden szavával egyetértek! György Kiss, bizonyára a “Matyi” név alatt puszipajtását és elvtársát, Rákosi Mátyást érthette! Mert ha baloldali is györgy kiss (direkt kisbetűvel)akkor is a minimum tiszteletet meg kell adnia nagy királyunknak, Mátyás királynak!
Azt hiszi, jhogy ezzel a vagdalkozásával jó pofa volt? Nem kérem, csak a debilitását mutatta be!
Még egy megjegyzés: hála Istennek, ez a komunista fajta – ha lassan is – de kihalóban van!
gyurcsányiviktor
2019-01-27 at 10:21
Normális fordításban sem sok értelme van. Valaki szórakozik …
Szathmári Veronika
2019-01-27 at 10:52
A Glatznál undorítóbb, magyar ellenesebb embert az MTA-ban keveset találni. Remélem már nem tag. a Romosics I. sem egy megemészthető történ(ész).
KisFJ
2019-01-27 at 10:52
Kedves Vajda Miklós:
Nem látom innen György Kiss hozzászólását, nem vagyok fent a facebookon de a Mohácsi Csata elvesztését nem így látom mint Ön:
Szapolyait a Pápa kiátkozta árulásért, majd visszavonta a kiátkozást, ma is sokan vitatják ezt a kérdést. Én úgy látom hogy egy csatában meggyengült szultánt igazán követhetett volna, beérhette volna, és ha el is veszik megütközhetett volna vele . A török haderő kezdetben 30Ezer fős volt, a magyar 25 Ezer fős volt , és Szapolyai 12 Ezerrel indult és 20 25 Ezerre nőt. Meggyőződésem hogy Mohács után közvetlenül már Buda előtt vagy akár Budán csapdába lehetett volna ejteni a szultánt, és fogságba kényszeríteni. Ezt ő nem tette. Ezért volt szerintem áruló.
Nyilván voltak anyagi és pénzügyi gondok, mint ahogyan azt ön írja, de azt sem úgy látom mint ön.:
A pápa szekérszámra küldte az aranyat a török elleni háborúra. Nem kellett volna azt elsikkasztani és elinni , fegyverre és élelmiszerre kellett volna költeni. Ennek ellenére fogságba lehetett volna ejteni a szultánt , meg volt rá minden lehetőség és erő.
KisFJ
2019-01-27 at 10:53
Szapolyai serege 20-25 Ezer.
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:20
….no…ORBÁN volt a hibás?? ez a konklúzió??
KisFJ
2019-01-27 at 11:51
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:20
Nem mered ezt a “konkluziót” megindokolni????
dr. Felde István
2019-01-27 at 12:37
KisFJ-nek !
Itt a kért György Kissssss féle hozzászólás.
Kérésed parancs, bemásolom. Viszont, mint szennet nem terjeszteném !
“Csak egy kérdés. Mátyás mit keresett Bécsben? A török itt volt a határon. Az apja még tudta, hogy ki az ellenség, Matyi meg császár akart lenni, agyonadóztatva kivérezttette az országot, és presztízs beruházásokat csinált (csak akkor még nem stadionokat), 1-1 korvina több falu árával vetekedett. Míg ő dőzsi-habzsizott, 36 év múlva jött Mohács. És nem kéne ilyen értelmetlen kivagyi írásokkal butítani a népet. Történelmet kéne tanítani OBJEKTIVICE.”
Ami a Te hozzászólásodat illeti Mohácsról: ott jelen volt a hozzá nem értés, a széthúzás, a halogatás ( – majd a másik megharcolja én meg nyerek rajta ) és más okok. Ne kend az egészet a magyarságra, a NR császárság talpnyalói , vazallusai éppúgy ellenszelet keltettek. A pápa arannyal tömött szekereiről is beszélhetnénk, meg a többiről.. Magyarországnak folyamatosan többfelé kellett védenie a határait, hát ez nem volt egyszerű !
Kis FJ
2019-01-27 at 13:23
Kedves Dr.Felde István:
Köszönöm hogy megtiszteltél válaszoddal, de nem mindennel értek egyet.Mátyás királlyal kapcsolatban osztom a véleményed, de:
Én meg azt mondom hogy nem kell mindent Fortunátus Imrere kenni, őt okolni mindenért.Ne felejtsd el hogy pár évvel korábban a főnemesség és nemesség felelőtlen tivornyázások közben sanyargatta a népet, és Dózsa György éppen ezen aljasság ellen emelt kardot.
Kérlek olvass utána. Fortunátus Imre halála előtt mindenért bocsánatot kért, azt biztosan megkapta és most Istennel együtt van a Mannyben.Kohn Sámuel írja róla: „Más időben, más emberek közt az ország ügyének tán hasznára válhatott volna; e rothadásnak indult viszonyok közt azonban határozottan ártott neki. Nem volt se jobb, se roszszabb azon országnagyoknál, kiknek társaságába és fondorlatai közé jutott… Ő szintúgy, mint azok, erkölcstelen volt, s az ország kárán szerzett kincseket… tivornyázva tékozolta el… Kebelében csak egy jobb érzület élt, mely más körülmények között dicséretére vált volna: amaz állhatatosság, mellyel zsidó hitfelein csüggött… Példája mintegy ama nem éppen ritka embereknek, kik azt hiszik, hogy néhány cselekvés által minden egyéb gaztettüket jóvátehetik.”
KisFJ
2019-01-27 at 13:57
Dr.Felde István gondold át újra : én sohasem fogok megdicsérni vesztes háborúk vezetőit, azokat nem tekintem példaképnek, inkább elrettentő példaképnek
navisos
2019-01-27 at 14:21
Azt olvastam valahol, hogy a török szultán azt hitte, hogy a megvert magyar hadak a magyar erőknek csak egy töredéke voltak. Ugyhogy a mohácsi csata után nem is törekedett a magyar területekre behatolni.
KisFJ
2019-01-27 at 14:42
Kedves navisos:
Teljesen egyetértek veled, és is így tudom.
Még Mohács után rengeteg lehetőség volt, a Szultán kivonult az országból, de utána Szapolyai a Szultán vazallusa alattvalója lett. A Másik oldal pedig a németek szolgája lett.
Vajda MIklós
2019-01-27 at 14:48
Kedves KissFJ!
Azt írtam, hogy a mohácsi csatát – “sok egyéb mellett” – azért is vesztettük el, mert ….
A mából visszatekintve, mia tudásunkkal véleményt alkotni a korabeli történésekről, mindig félrevezető lehet. Továbbá, akkor is fennállhatott bizonyos ellenérdekeltség a korabeli magyar állammal szemben, akárcsak ma. igaza van, azt a pénzt, ami érkezett a török elleni harcra nem kellett volna elsikkasztani. Vajon kik, és miért tették? Csak azok lehettek, akik hozzáfértek a korabeli államkincstárhoz.
KisFJ
2019-01-27 at 15:27
Kedves Vajda Miklós:
Fortunatus Imre alkincstartó volt , de volt neki is főnöke a főkincstartó, no meg a király .Fortunatus Imre rovására írták a “pénzhamisítást ” holott a valójában pénzrontás ötlete és utasítása és parancsa minden bizonnyal a királytól és tanácsadóitól indult el.A király és tanácsadóinak végtelen züllöttsége nem kenhető rá Fortunátus Imrére.Nemcsak a pápától érkeztek pénzek, hanem az adóbehajtóktól akik fegyverrel dolgoztak, és falukat égettek fel . A lakosság ez ellen kelt fel Dózsa György vezetésével. El kell olvasni a pápai levéltárban hogy az akkori papok milyen jelentéseket írtak a pápának a magyar főnemesség tivornyázásairól és ördögi tetteiről.Sikeres olvasást kívánok.
Ez is a “pénzügy” egy része.
Hesslerezredes
2019-01-28 at 11:35
Akkor a török birodalom kb. olyan volt nekünk, mint a II. vh. előtt a III. Birodalom. Nagyságrendekkel haladta meg a Magyar Királyság erőforrásait a törökökkel való megmérkőzés. Az akkori ország középső része – a Tisza-völgy – egyetlen hatalmas mocsárvilág volt. Azon Erdélyből átkelni irgalmatlan logisztikai feladat volt. Szapolyai János ráadásul egymásnak ellentmondó parancsokat kapott, hogy induljon, vagy ne. A középkorban egy főúrnak kivonnia magát az alól, hogy a királlyal hadba vonuljon, nemcsak főbenjáró bűn volt, de rettenetes szégyen is. Szó nem volt arról, hogy Szapolyai nem akart volna a török ellen menni. Az öccse, György ott is volt a mohácsi csatában és meg is halt. A középkorban békeidőben egyetlen ország sem tartott fegyverben nagy haderőt, ezt egyetlen ország költségvetése sem bírta volna el. A törökök előnye az volt, hogy rablásra berendezkedve, mintegy extenzív (rabló) gazdálkodást folytattak, tehát a folyamatos hódítás finanszírozta egy szinte folyamatosan egybentartható nagy haderő fenntartását. Ezzel sem mi, sem egyetlen más európai keresztény ország nem tudott versengeni. Mi sajnos rosszkor rossz helyen voltunk – úgyhogy a mohácsi magyar és magyar oldalon harcoló hősökre élükön II. Lajos királyunkkal szabad és kell tisztelettel megemlékeznünk!
László Ferenc
2019-02-02 at 10:11
KisFJ!
Már az első mondatával nem mond igazat!
Nem kell ahhoz a facebookon fent lenni (nekem sincs ez a …) elég lett volna feljebb görgetni és ott elolvasni a györgy kiss hozzászólását – amit ezen az oldalon, de a facebookon keresztül írt le!
Ha már szóba hozta györgy kiss nevét!
Eleve, ismerve györgy kiss bejegyzéseit, hozzászólásait, süt belőle a nemzeti oldal elleni gyűlölet.
Ha az ellenzéki oldalon áll is, akkor még elviselhető lenne, hogy a nemzeti oldal ellen ágáll, hiszen ez a természetük, hogy ami nemzeti, az nekik vörös posztó – de ha már történelmi témában szól hozzá, akkor szóljon, ha valós történelmi ismeretekkel rendelkezik! Itt is megmutatkozik a mai ellenzék – jelen esetben györgy kiss – mindennel szembeni gyűlölete/ük/, ami nem az ő ideológiájukat vállalja!
györgy kiss “elvtárs” jelenleg a MOL Hungária Kft-nél osztja az észt, mint volt munkásőr!
gyozo2018
2019-01-27 at 11:06
Hintapolitika?!
Nem mindegy, hogy hajóhinta, vagy mérleghinta. 🙂
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 13:57
….én igen is Fortunátusra fogom…kérdem én…akkori mértékkel ugyan mibe kerülhettek a “tivornyázások”??…hogy egy csatát is emiatt elveszíthettek??..
KisFJ
2019-01-27 at 14:26
Nos Kedves Gedeon Szánti: nem gondolod hogy éppen a 101. felé húzol?
Részeges alkoholista tivornyázókat védel?
Elbuktak a háborúban mert gyengének bizonyultak.
Vesztesek, lúzerek.
Ezek mellé állsz?
Dózsa György ezek ellen a jellemtelenek ellen emelt fegyvert, kardot.
Benedek Károly
2019-01-27 at 11:09
“ha a valóság elviselhetetlensége elől egy pillanatra is a vágyainkba menekülünk, akkor csúnya bukás szokott lenni a vége.”
Akkor is, ha eltévesztjük az arány, és elkezdünk túl “pragmatikusan” megfeledkezni arról, hogy nem elég a kultúrára hivatkozni, a magyar kultúrát kiemelten kell támogatni. Retorikából ma már nem élhet meg egyetlen kormány sem. A magyar azt is figyeli, hogy aki ígér, mit cselekszik.
Benedek Károly
2019-01-27 at 11:16
“a berozsdásodott, porlepte eszköztárunkat érdemes előkotorni a tudatalattinkból…”
Jó.
Kezdjük azzal, hogy visszaszerezzük a kulturális intézményeink, a kuratóriumok feletti irányítást.
Ehhez az is szükségeltetik, hogy a hatalom lássa be,
hogy a nyugati antikultúra – beleértve a filmalap kegyetlen kulturális pusztítását is-, nem magaskultúra.
Egyenes gerinccel lenyelni, hogy a százmilliárdjainkért cserébe
Hollywood-i sematikus gányolásokat és szembeköpést kapunk?!
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:23
…IGEN..EZT KELL CSINÁLNI…szerintem a VERITAS intézetet jobban igénybe kell venni…SZAKÁLY egy korrekt ember…
Benedek Károly
2019-01-27 at 11:26
Szathmári Veronika!
Tudnod kell, hogy az akadémikusok az MTA-nál kimagasló, ismereteim szerint legalább félmilliós havi fizetést kapnak, az emeritusok (nyugdíjasok) is, míg élnek, sőt, az özvegyeik is tovább kapják minimum a felét. Ezen kívül még számos kedvezményt. Glatz már nem elnök, de akadémikus, s míg él, élvezni fogja annak a mérhetetlenül aljas, a magyarság iránti gyűlölet fűtötte tevékenységét, amit a Magyarok Krónikája előszavában is kifejezett.
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 11:34
….igen…a cikkben felvetett probléma aktuális ebben az eldurvult és megváltozott média környezetben…igen,az iskolai oktatás az elsődleges… főleg azon családok érdekében akik a napi megélhetésért küzdenek..a gyerekeik mennek az iskolába..de a szüleik nem foglalkoznak ilyen kérdésekkel..EZÉRT FONTOS már a mesekönyveknél elkezdeni…és kigyomlálni minden hülyeséget amit a libsik becsempéztek…ha nem ezt tesszük..CSERBENHAGYJUK A MAGYAROK TÖBBSÉGÉT..és a gyerekeiket…
Benedek Károly
2019-01-27 at 11:35
Most filézik ki a NAT-ot. A “hazafiasság”, a “honvédelmi nevelés” jegyében
kizárják a kötelező anyagból a hazafias indíttatású, tartalmú, hatású műveket.
Hiába védjük a külső határainkat, hiába a gazdasági stabilitás,
ha belül határtalanul a balliberálisok uralják el az oktatást és a kultúrát, a nemzetstratégiailag legfontosabb bástyákat.
A magyar nem csak eszik-iszik-szeret-alszik, nem csak a néptánc és népdal a magyar kultúra!
Bugyuta, primitív “Szeretlek, Magyarország” című idétlenkedéssel
nem lehet kiváltani a magyar magaskultúrát.
CÖF! Mi mindannyiszor odasorakoztunk!
Most a CÖF álljon mellénk és legyen a szószólónk a kormány felé!
terra
2019-01-27 at 11:47
Gratulálok Vésey Kovács Lászlónak a kitűnő és témájában nagyon időszerű cikkhez!
Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy mi az a titokzatos erő, ami a magyarokat a rengeteg sorscsapás, erős keleti és nyugati ellenszél ellenére erős nemzetként megtartotta. Úgy gondolom nem a földrajzi nagyság, a gazdasági vagy katonai potenciál a lényeg, hanem a hihetetlenül erős magyar kulturális identitás, ami megragadta és a nemzet részévé tette azokat a más nemzetiségű embereket is, akik a történelem során Magyarországra jöttek és megtartotta magyarnak azokat és utódaikat is, akik elvándoroltak az országból vagy Trianon igazságtalansága folytán más országban találták magukat akaratuk ellenére.
Fel kell tárni és beszélnünk kell arról, hogy mi adja a magyaroknak ezt a példátlan erőt. Érdeklódve várom a folytatást!
TS
2019-01-27 at 12:20
Ez a fontos, amit Ön írt!
Én arra is kíváncsi lennék, hogyan volt képes olyan verset írni lakatos Demeter Szabófalváról, mint ez:
(Részlet)
“MESSZE OTT, HUL NAP SZENTÜL LE
Megfog vala apóm szokcor
Kezemtül,
Micissza-vala, hul a nop
Leszentül.
Mangya vala: dzsermek, látud,
Ott, ni… ni,
Messze, ott, hul a nop lebújik
Moszt, ni… ni,
Ott vagyand ed nod szíp urszág, (…)
Kisike dét voltam, nekem
Mit mondott:
Ott vagyand a mük országunk,
Tudd meg júl,
Ott, hul a nop minden öszte
Leszentül…”
navisos
2019-01-27 at 14:25
Hát fijam, ezen csak sirni lehet…
Hesslerezredes
2019-01-28 at 09:59
Könnybe lábadt a szemem.
Felvidéki
2019-01-27 at 11:55
Az a baj, hogy Magyarországon nagyon sok emberben nincs nemzeti öntudat, ők talán nem magyarok!? Minket, felvidékieket üldöztek magyarságunkért, mégis foggal-körömmel ragaszkodunk érte! Lehet, hogy valaki akkor döbben rá nemzeti hovatartozásának értékére,mikor el akarják venni tőle! A cikk nagyon jó, még sok ilyet kérünk!
oshon
2019-01-27 at 12:21
Igy van … es ugyan ez tortenik Erdelyben is !!! Hajra Magyarorszag , hajra magyarok !!!
gyurcsányiviktor
2019-01-28 at 09:29
Gratulálok Felvidéki !
Ellentétben az ún. Karácsony.sk nevű kommentársunkkal tiszta szívemből üdvözlöm, hogy felvidékinek vallja magát, holott ez a jelenlegi szlovákiában nem számít pc beszédnek.
Isten tartsa meg sokáig !
TS
2019-01-27 at 12:16
Jó kezdés, tetszik a cikk. Csak így tovább.
És! Nem kell gyalázni azokat, akik értetlenül állnak a cikkben olvasható szemlélet előtt. Attól nem lesznek a “híveink”.
Rakovszky István
2019-01-27 at 12:33
Szerintem inkább valamely multi reklámja lehet‼
Rakovszky István
2019-01-27 at 12:35
Hazaszeretet / Nemzetköziség
(nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván (1885-1960))
1.
Nem hiszek én soha abban,
Ha akármily nagy szavakban,
S akármilyen egyre-gyakran
Valaki azt hirdeti:
Az egész emberiséget
Szereti; épen ezért meg
A haza mindegy neki.
(más változatok az utólsó két sorra:
Szereti, mint egy egészet
És a hon mindegy neki!
Szereti, s ahon evégett
Egészen mindegy neki!)
2.
Mert, ha kivel együtt élünk,
Kivel egy nyelvet beszélünk,
És egy Úristentől félünk,
Szivünk át nem öleli:
Úgy a szeretettel baj van,
Gyökere nincs dús talajban,
Gyümölcsét nem érleli.
(Magját nem érlelheti.)
3
Aki tud szívből szeretni,
Együtt sirni és nevetni,
Áldozattal számot, vetni,
Nem távolban keresgél:
Kell,hogy elsőbb azt szeresse,
Aki ott van őmellette,
S azt a földet, melyen él…
4.
Gyűlölködő, irigy jellem,
Melyben nincs testvéri szellem,
Akinek a szomszéd…ellen,
Hazátlanul meglehet:
De szent érzést, amely átfog
Egy egész embervilágot,
Ilyen sziv nem rejteget!
5.
Nehéz utat kell befutni!-
Világtestvérséghez jutni,
Mindenkit szeretni tudni,
Csak ilyen áron lehet:
Ne is, áhítson rája,
Akinek az iskolája
Nem volt a Honszeretet!
6.
Ezért sosem hittem néked,
Aki folyton azt beszéled,
Szeretsz minden távol népet
S a hazát nem szereted:
Mert aki még ezt sem tudja,
Annak, ugyan miből futja,
Hogy szeressen egyebet?
Gedeon Szánti
2019-01-27 at 16:59
BRAVÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ…kösz..nem ismertem…nem tanították…de még ma is aktuális..
Benedek Károly
2019-01-27 at 12:37
Mire gondolsz mint “objektív” történelemírásra-olvasásra?
A Habsburg és a szabadkőművesség, tán a kommunista munkásőr KAKAdémikusok objektivitására?
Mátyás
2019-01-27 at 12:41
A félázsiai fajtát sértésnek szokták szánni ellenségeink, pedig valójában egyáltalán nem sértés, hanem büszkék lehetünk rá. Valóban félig ázsiai félig európai népekből épült fel az eredeti magyar nép, ennek is köszönhette gazdag kultúráját, sikerességét. Persze ma már túlsúlyban van az európai rész a népirtások majd a betelepítéseknek köszönhetően. Azonban a magyar kultúrában pont nem a származás a lényeg, hanem hogy valaki a magyar kultúrához tartozik-e vagy sem. Becsületes, szorgalmas, tehetséges, vagy nem. Hazafi vagy nem az.
L
2019-01-27 at 14:14
Százszázalékosan egyetértek, ez tényleg nagyon fontos kérdés. Mert a libsik sablonos válaszai: népnemzeti szivárvány stb. gondolatot nem tükröznek, csak a propaganda eszközei.
Remélem, ez egy százrészes sorozat lesz, mert ezt a komoly témát nem lehet hamar kivesézni, de még elindítani sem.
Sok kitartást, kíváncsian várom.
Narancs
2019-01-27 at 15:06
Laci!!
Ez vadítóan jó cikk!Unikum a maga nemében. Gratulálok hozzá.
More more more!:)
TS
2019-01-27 at 15:13
Navisos, nem értem most ezt a mondatát. Meghatottságában írta vagy mert a szöveget hülyeségnek tartja, mert nem érti.
Az első esetnek kisebb az esélye (“fijam”), de jó lenne; a másodikban meg gond van az olvasottsággal. Nézzen utána Lakatos Demeternek, ki volt!
Kitalátor
2019-02-01 at 11:00
Az valahogy minden nemzettipológiából, nemzetértékelésből, nemzetdicséretből és nemzetgyalázásból is kimarad, hogy a magyarság úgy integrálta és asszimilálta a honfoglalás-kori, az itt talált és a később (rendre különleges közösségi szabadságjogokkal, kiváltságokkal) betelepült törzseket, hogy a hivatalos nyelv, a katolikus egyház, a jogszolgáltatás, a hivatali és a katonai vezénylés nyelve 1848-ig nem a magyar volt, és utána is volt visszaesés, a német vezénylési nyelvet országréseinkkel együtt vesztettük csak el. A (főként kálvini) reformáció (talán) magyarabb volt, mint a többi vallás, de a XVII. században és az azóta betelepült és beintegrálódott, legtöbbször asszimilálódott entitások nem nagyon veszítették el eredeti felekezeti hovatartozásukat, és nagyon gyakran őseik emlékéből szinte csak a (nemzeti) vallás és néhány megmagyarosodott népszokás maradt. (A habánok esetében még az sem, csak a vezetéknevek, hellyel-közzel.)
Kitalátor
2019-02-01 at 11:01
országréseinkkel –> országrészeinkkel
Both Róbert
2019-02-12 at 08:59
Mátyás korában Bécs nem volt “császári székhely”…!!!…