Szombat éjjel Szaúd-Arábia egy nagyszerű bokszestet rendezett, amelynek fő eseményén a nehézsúlyú WBC világbajnok Tyson Fury mérkőzött tíz menetben a korábbi UFC-világbajnok, MMA-harcos Francis Ngannou ellen. Utóbbi versenyzőnek ez volt az első bokszmérkőzése, korábban csakis kizárólag ketrecharc-szabályrendszerben küzdött. Ettől volt érdekes a párosítás. A mérkőzés pedig attól, hogy hajszál híján kikapott a nehézsúlyú bokszvilágbajnok.
Tyson Fury valami nagyot szeretett volna húzni, mivel tavasszal sok tárgyalása a többi nehézsúlyú bokszolóval kudarcba fulladt. Ekkor jött az ötlet egy szaúdi menedzsertől, hogy mérkőzzön meg ő is egy ketrecharcos ellen. Jelen esetben Francis Ngannou ellen, aki a UFC világbajnoka volt. Furynak tetszett az ötlet és vállalta. A mérkőzésen azonban megmutatkozott, hogy nem tudta, mibe vágta a fejszéjét. Egy edzett bokszvilágbajnoknak papíron simán vernie kéne egy ketrecharcost. Azonban aki ismeri Francis Ngannou karrierjét, az pontosan tudja, hogy amikor Kamerunból elindult szerencsét próbálni, elsőként Franciaországba ment, ahol profi ökölvívó szeretett volna lenni. Itt nem kapott olyan menedzseri szerződést, amire vágyott; ekkor jött számára az MMA, amiben szintén nem volt nehézségektől mentes a karrierje, de eljutott az évek alatt olyan szintre, hogy a legrangosabb ketrecharcszervezet, a UFC világbajnoka lett. Furynak ilyen tekintetben egy olyan MMA-s volt tegnap este az ellenfele, aki egész életében bokszoló szeretett volna lenni. Ez meg is látszott a kameruni teljesítményén. A mérkőzést Fury kezdte jobban. Azonnal indított egy nagy bal–jobb egyenes kombinációsorozatot, de szinte lepattant Ngannouról, aki jól használta ki fizikai erejét és magasságát is ezen a mérkőzésen. Annak ellenére, hogy kettőjük közül Fury a magasabb. Azonban a ketrecharcos nem sokkal alacsonyabb, és ez már elég volt, hogy ilyen tekintetben is partiban legyen az ellenféllel. A bokszmúlt, vagy inkább annak szeretete pedig meglátszik a mozgásán, ahogy az is, hogy most már jó ideje erre készült. A harmadik menetben el is kapta egy balcsapottal a világbajnokot, akire számolni kellett. A meccs további szakasza is izgalmas volt, mert Fury nem találta a fonalat. Az ütései nem voltak kellő pontosságúak, és azt is kezelnie kellett, hogy egyszerűen nem volt jó flow-ban.
Pazar rendezés jellemezte a szaúdi bokszéjszakát. Fotó: Queensberry Promotion
A formaidőzítés biztosan pontosra akart sikerülni, de valahogy az az éhség nem látszódott Furyn, mint amit megszoktunk tőle. Ő egy erős, de merev MMA-sra készült, akit simán kiüt, de nem azt kapta, hanem egy elszánt küzdősportolót, aki végre megkapta élete lehetőségét és elérte az álmát: bokszvilágbajnokkal küzdhetett. Erre Tyson Fury látszólag nem volt felkészülve. Nem egy birkózós, kötött mozgású harcos Ngannou, hanem inkább úgynevezett stand up fighter, akit még sosem ütöttek le. Nos, ez a brit bokszvilágbajnoknak sem sikerült. A végelszámolásnál egy, illetve két ponttal volt jobb Fury, míg a harmadik ítész Ngannou számára adta a derbit. Sokkoló volt látni ezt. Főleg annak tükrében, mit csinál Jake Paul Youtube-sztár egy MMA-s ellen, és annak tükrében meg pláne mire volt képes Conor McGregor Floyd Mayweather ellen. De ne felejtsük el, amit írtam: minden küzdősportolónak van egy attitűdje és egy életútja is. Francis Ngannou számára a boksz egyáltalán nem volt idegen világ. Egy olyan világ volt, aminek már elég régóta szeretne a főszereplője lenni. Nos, ezt a célját csillagos ötös módon érte el.
Fury ismét legyőzte Deontay Wildert és megtartotta a WBC világbajnoki övét. Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent
A meccs felrázta a szunnyadó bokszvilágot, egyre-másra jönnek a teóriák, és a „kivel kéne bunyóznia legközelebb Furynak” vélemények és vágyak. Ugyanakkor még ne rohanjunk ennyire előre, és emlékezzünk meg méltó módon a rendezésről, amit Szaúd-Arábia kitűnő módon oldott meg és óriási tisztelettel álltak ehhez az estéhez. Csak nehézsúlyú mérkőzések voltak a gálán, minden egykori nagy bajnokot meghívtak. Lennox Lewis mellett ott volt Mike Tyson, Evander Holyfield, Ray Mercer, Larry Holmes, Shannon Briggs és még lehetne sorolni a neveket. Rengeteg könnyűzenei sztár jelen volt, elég, ha csak Eminemet említjük meg. Cristiano Ronaldo is helyet kapott az első sorokban. Szóval pazar estét hoztak össze a közel-keletiek és teljes tiszteletadást a nehézsúlyú bunyónak, ami egy csodálatos éjszakát eredményezett, egy izgalmas főmeccsel. Tulajdonképpen erről szól a bunyó, úgyhogy ennél nem is kell több!
Az egy másik kérdés, hogy Tyson Fury szempontból a veszélyes ellenfélválasztás megbosszulta most magát, hiszen decemberben elvileg Olekszandr Uszik ellen kell mérkőznie. Ami a tegnap láttotak alapján túl korainak tűnik. A Cigánykirály becenevet viselő bokszvilágbajnokot azonban dicséret is illeti. Nem riad meg a kihívásoktól, sőt, keresi őket, és össze tudja magát pakolni egy-egy meccsen akkor is, amikor komoly ütést kap be, és akkor is, amikor nagyon nincsen formában. Ez erős jellemre vall a küzdősportokban. Mindkét harcost elismerés illeti és szerintem milliók várják a következő csatáikat, vagy akár egy visszavágót is.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS