Fenyő-gyilkosság – Gyárfásék szerint a nyelvész szakértő a vádat akarja alátámasztani

Önellentmondásos, kompetencián túli, a tényekkel ellentétes megállapításokat tartalmaz, feltételezéseken alapul, nélkülözi az alapvető logikai összefüggéseket, emellett a független véleményalkotás helyett a vádiratot kívánja alátámasztani – ez a véleménye Gyárfás Tamás védőjének a nyelvész szakértő jelentéséről, amelyet a Fenyő-gyilkosság miatt indított büntetőperben csütörtökön ismertetett Zamecsnik Péter a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság szerint az ügy másik vádlottja, Portik Tamás azon kijelentése is kétséges, amely szerint egykori mentora, Drobilich Gábor mellett a rendőrség kérte fel arra, hogy gyűjtsön terhelő adatokat az ügyben Gyárfásra, illetve a Postabank volt elnökére, Princz Gáborra.

A nyelvész szakértő jelentésére reagálhatott egyebek mellett a védelem csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken abban a büntetőperben, amelyben az ügyészség azzal vádolja Gyárfás Tamást, és társát, Portik Tamást, hogy 1998 februárjában felbujtóként meggyilkoltatták Budapesten Gyárfás üzleti riválisát, Fenyő János médiamágnást. A vád alappillérét azok a hangfelvételek képezik, amelyeket Portik készített titokban a megbeszélésein, ezek egy része hivatott bizonyítani, hogy Gyárfás adott megbízást a merényletre. A felvételek hiányosak, gyakran nem érthetők az elhangzottak, és az sem biztos, hogy nem manipulálták azokat: a nyelvi fordulatokat, hangsúlyokat és hasonló körülményeket tanulmányozó szakértők szerint a dokumentumok egységesnek tekinthetők, azokat nem manipulálták, a nem érthető részeik pedig nem nem relevánsak az ügy szempontjából. Más, a bizonyítékokat technikai oldalról is értékelő szakértők ezzel szemben arra a megállapításra jutottak, hogy a felvételeket összevághatták, abból kiemelhettek részeket, ennek pedig komoly jelentősége lehet a vádlottak bűnösségének megállapításában. A Fővárosi Főügyészség szerint ugyanakkor

az nem derül ki, hogy mely szakértőkre vonatkozik a fenti állítás, azonban a vád által bizonyítási eszközként megjelölt hangtechnikai szakértő írásbeli véleménye az emberi manipulációt épphogy kétségessé tette, és a felvételi eszköz rendellenes működéséből származó műszaki probléma („vétlen manipuláció”) fennállását valószínűsítette.

Gyárfásék szerint a nyelvész szakértő a vádat akarja alátámasztani

Gyárfás Tamás, és védője, Zamecsnik Péter csütörtökön ismertetett álláspontja szerint a dokumentumokat nyelvi szempontból értékelő Ránki Sára jelentése önellentmondásos, kompetencián túli, a tényekkel ellentétes megállapításokat tartalmaz, feltételezéseken alapul, nélkülözi az alapvető logikai összefüggéseket, emellett a független véleményalkotás helyett a vádiratot kívánja alátámasztani.

Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, a perben nemrég Portik Tamás azt vallotta: egykori mentora és cégtársa, Drobilich Gábor, valamint a rendőrség megbízásából kereste fel Gyárfás Tamást, illetve Fenyő másik nagy ellenségét, a Postabank volt elnökét, Princz Gábort azzal a szándékkal, hogy kimondassa velük, ők a Fenyő-gyilkosság megbízói. A nyomozóhatóságok a megtalált hangfelvételek között nem találtak olyat, amelyen Princz szerepelne, emellett sem a volt bankelnök, sem Drobilich nem él már, így nem tudnak reagálni Portik állításaira. Gyárfás véleménye szerint a manipuláció már azzal megvalósult, hogy Portik titokban felvette beszélgetéseiket, védekezésében ugyanakkor már számos alkalommal kijelentette: egyszer sem mondta ki azt, amit Portik ki akart volna mondatni vele, hogy részese lett volna a Fenyő-gyilkosság előkészítésének. Gyárfás Tamás továbbra is következetesen kitart amellett, hogy semmi köze a merénylethez, amelynek elkövetése előtt – állítása szerint – már kibékült Fenyővel, ezzel a kettejük között korábban dúló médiaháborúnak már a gyilkosság előtt vége lett.

Portik Tamást csütörtökön a korábbiaktól eltérően nem a büntetés-végrehajtási intézetben, hanem a Fővárosi Törvényszéken hallgatták ki, de nem abban a tárgyalóteremben, ahol bíróság, az ügyészség és a védelem is tartózkodott, hanem egy másik, védett helyiségben, zárt rendszerű videocsatornán. A tárgyalás témája volt az is, hogy Portik valóban a rendőrség megbízására gyűjtött-e adatokat Gyárfásról és Princzről. Póta Péter bíró szerint kétséges, hogy magára vállalt volna egy olyan bűncselekményt, amelyért akár életfogytiglant is kaphat, miközben nincs ahhoz köze. Portik Gyárfáshoz hasonlóan következetesen kitart amellett, hogy nincs köze a Fenyő-gyilkossághoz.

GYÁRFÁST VÁDOLJÁK A FENYŐ-GYILKOSSÁG MEGRENDELÉSÉVEL

Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség 2019 nyarán emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagyhatalmú ura között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást is, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Roháčot a médiamogul megölésére. Roháč 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu