Ferdinand Porsche és a Leopard tank – Német hadfelszerelést veszünk

A magyar-német kapcsolatok visszakanyarodtak oda, ahol nyolcvan éve voltak: ismét a németektől veszünk nehézfegyvereket. A héten jelentették be, hogy 44 darab Leopard 2-es tankot vesz hazánk, sok más haditechnikai cucc mellett. Az alábbi cikkünkben az Orbán-kormány döntésének hátterét igyekszünk némileg megvilágítani.

A Leopard tankokat még 1945-ben a német műszaki zseni, Ferdinand Porsche kezdte tervezni, legalábbis erről árulkodnak a fennmaradt rajzok. Az a Ferdinand Porsche, aki megtervezte a híres Volkswagen Bogárt, aki részt vett a Tigris 2, más néven Királytigris tervezésében, és sok más haditechnikai és polgári műszaki fejlesztésben. Kevesen tudják, de a francia népautót is a német zseni tervezte, ugyanis 1946-ban háborús bűnök miatt letartoztatták. Mint kiderült, ennek hátterében Jean-Pierre Peugeot, a Peugeot cég egyik tulajdonosa állt. Eredetileg az volt a terv, hogy a francia népautót ők fogják gyártani, de a politikai intrikák miatt ez nem valósult meg. Azonban Porschét Párizsba szállították és Louis Renault palotájának portásfülkéjébe költöztették, és ott megtervezte a farmotoros Renault Dauphine-t.

Vagyis a német és francia népautót ugyanaz az ember tervezte, a náci párttag német műszaki zseni.

Ferdinand Porsche és a Bogár 1939-ben. Fotó: MTI/EPA/DPA

Ezután szegény Ferdinand Porsche hazajutott Stuttgartba, abba a városrészbe, amit Adolf Hitler épített a népautó gyártására. Fia már javában dolgozott a Volkswagen cég fejlesztésén, miközben fenntartották külön gyárként a Porsche céget. Egyébként a legutóbbi időkig a Porsche család volt a többségi tulajdonosa a Volkswagennek, és ezen keresztül a Škodának, a Seatnak, a Lamborghininek. Szóval kis túlzással a világ autógyártásnak fele az ő kezükben van.

A Porsche és a Leopard 1

De kanyarodjunk vissza a tankokhoz, mert a cikk témája az volna. A hidegháború elején a szövetségesek tiltották, hogy a németek tankokat gyártsanak, tervezzenek, sőt azt is, hogy gondoljanak rá. De lassan kezdett kínossá válni a szovjetek nyomulása a tankgyártás terén, és a NATO-nak erre semmiféle válasza nem volt. 1956-ban elhatározták, hogy csinálnak valamit, és az amerikaiak, a franciák, az olaszok úgy-ahogy elkezdtek tervezni egy újfajta harckocsit, ahogy a németek is.

Végül 1963-ban a Porsche cég terveit fogadták el, ami a Leopard 1 volt. Ez még csak közepes méretű tank volt, ám hamarosan hozzáláttak a nagyméretű Leopard 2 tervezéséhez. Először a franciák hagyták ott a közös projektet, és végül saját tankot kezdetek el bütykölni. Majd ezután nem sokkal az amcsik is leléptek, és közös terveket felhasználva elkezdték az Abrams projektet. Így a Leopard 2 tisztán német üggyé vált.

Ebbe aztán beleadtak mindent és sikerült megtervezni egy nagyon erős nehézharckocsit, amely sokkal jobb lett, mint a szovjet T-72-es, igaz, sokkal drágább is. Az amerikaiak is előálltak a saját Abramseikkel, és így létrejött a három nagy tankgyártó nemzet, ami a mai napig uralja a világunkat. A franciák és a kínaiak szintén ügyködnek tankokkal, de egyikről se lehet tudni, hogy mit csinálnak. Ha csinálnak bármit is.

Folyamatos a fejlesztés – egyre jobb a páncélzat, a fegyverzet és a számítástechnika

Persze ezeket a tankokat azóta folyamatosan fejlesztik, egyre jobb páncélt, egyre jobb ágyúkat, fedélzeti számítógépeket kapnak, de az alapkonstrukció egyik esetben sem változik. A nyugati modellek tulajdonképpen a Tigris, vagy inkább Tigris 2 alapján terveződnek meg, hiszen ezekben a tankokban már minden elem megvolt, ami a mai modern tankokban is megtalálható.

A ruszkik más elképzelések alapján fejlesztették a páncélos erejüket. Ők az “olcsó, de sok” alapon gondolkodtak. Már a T-34-es is ezen az elven alapult. Szergej, aki civilként a Volga-menti Vörös Október kolhoz traktorosa volt, mikor besorozták, egyből el tudta vezetni a tankot. Kapott egy rövid és hatékony kiképzést, amely abból állt, hogy meghallgatták Sztálin elvtárs egyik beszédét. Majd a kezébe nyomtak egy térképet, amelyen vörössel bekarikázták Berlint. Este partit rendeztek, ahol sok vodka fogyott, elénekelték a Kalinkát, majd reggel indulhatott a csatába.

Az oroszok futurista Armatája

Hadrendből kivont T-72-es harckocsik. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

És még így is sokan eljutottak Berlinbe, amin talán maguk csodálkoztak a legjobban. A T-72-es ezen a filozófián alapult, bár azért nagyon jó fegyver volt. De már a piacra dobás pillanatában alacsonyabb műszaki szintet képviselt, mint a nyugati tankok. Hiába, addigra már egyre kínosabbá vált az oroszok technológiai lemaradása. 1993-ban elkezdtek fejleszteni egy futurisztikus típust, az Armatát, amelyből 2015-ben néhány darabot felvonultattak egy díszszemlén. És ennyi, azután jegelték az ügyet, és ma úgy tűnik, hogy az Armata harckocsi gyártása inkább nem létezik.

A döntés indoka megérdemelne egy külön cikket, de Putyinék manapság a hiperszonikus fegyverek fejlesztését preferálják. De orosz tankot egyébként se vehetnénk, mert Magyarország jelenleg a NATO tagja, és az oroszok ebben a minőségünkben éppenséggel nem a barátaink.

Persze régen voltak T-72-eseink, de azokat Gyurcsányék egyrészt szétdarabolták és ócskavasat csináltak belőlük, másrészt hetvenhetet átadtak az iraki hadsereg felszereléséhez.

Az amerikai cuccal két baj van

Vehettünk volna még amerikai cuccot is, amivel két baj van. Az egyik, hogy a német tankok jobbak. Valahogy az amerikai szövetségeseinknek nem áll kézre a harckocsigyártás. Irgalmatlanul sok pénzt fektettek az Abramsekbe, de ez az erőfeszítés nem mindig látszik meg az eredményekben. Továbbá az is gond, hogy az amerikaiak exportra csak a lebutított változatokat engedik és a vevők kezét nagyon megkötik a felhasználás tekintetében.

De a haditechnikai érvek mellett van még valami más is, ami talán fontosabb szempont volt az Orbán-kormány számára. Ma már egyes becslések szerint a magyar GDP 20 százalékát a német autóipar adja. Ez a gazdaságunk egyik pillére és a geopolitikai stratégiánk egyik alapeleme. Hogy ez jó, vagy nem jó? Hát, erről lehet folytatni vitát, de tény, hogy hazánk a rendszerváltozás után a német szövetséget választotta, vagy ha úgy tetszik, akkor ebbe csúszott bele. Ha pedig ez így van, akkor logikus tőlük venni a legfontosabb fegyvereinket. Ez nekik és nekünk is érdekünk, és ebben a felállásban vágunk neki a következő évtizedek európai viharainak és konfliktusainak.

Kiemelt kép: wikipedia.com