Festékkel dobálta meg a Gulyásért és a diktatúra ellen tüntető a Terror Házát

Vörös ételfestékkel és vízibombával dobálta meg tegnap éjjel egy tüntető a Terror Házát. Az ATV kamerája előtt vágta hozzá az Andrássy úton található épülethez a festéket, majd a riporter érdeklődésére közölte, azért tette mindezt, mert nem ért egyet a Gulyás Mártonra és Varga Gergőre kiszabott büntetéssel. A politikai aktivistákat csütörtökön gyorsított eljárásban 300 illetve 200 óra közmunkára kötelezte a Budai Központi Kerületi Bíróság, amiért hétfőn a Sándor-palota épületére festékes flakonokat dobtak. Tényi István bejelentést tett az ügyben garázdaság vétség gyanúja miatt. 

Néhány órával azután, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásban közérdekű munka büntetéssel sújtotta garázdaság és rongálás miatt Gulyás Mártont és Varga Gergőt, pár száz tüntető vonult az Oktogonhoz, majd onnét a Terror házához, ahol egyikük úgy döntött megdobálja ételfestékkel az épületet. Az ATV stábja felvette, amint az illető nekivágja a Terror házának az ételfestéket, majd a riporter kérdésére azzal indokolj tettét, hogy nem tartja igazságosnak, hogy a két politikai aktivista 300 illetve 200 óra közmunkát kapott, amiért hétfőn – miután Áder János köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény módosítását –  festékkel megdobálták a Sándor-palotát. Hozzátette, azt szeretné tesztelni, hogy egy másik bíróság milyen ítéletet hoz majd az ügyében. Azért választotta a Terror Házát, mert egy közintézményt akart megdobni, aminek van jelképes értéke, ugyanis

az ellen küzdenek, hogy ne legyen diktatúra az országban.

Elmondta azt is, hogy nem akart megsérteni senkit a Terror Háza megdobálásával, akit megsértett, attól elnézést kér.

Mindeközben Tényi István bejelentést tett Budapest VI. kerületének Rendőr-kapitányságán garázdaság vétség gyanúja miatt. Mint írja

A Btk. 339. § szerint: Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hozzáteszi,

Magyarország független, demokratikus, jogállam, melynek következtében a véleménynyilvánítás demokratikus eszközökkel történik. A Büntető Törvénykönyv egy keret, melyet a bírói gyakorlat tölt fel tartalommal. Arra számítani, hogy egy elkövető egy bűnért ugyanazt a büntetést kapja elképzelhetetlen, és irreális elvárás. A büntetőeljárás során –minimum- elemezni kell az elkövető személyét, az elkövetés körülményeit, továbbá az elkövető szándékát is. Nincs két teljesen egyforma eset. A jogállamiság elvét az sértené, ha minden elkövető ugyanazt a büntetést kapná függetlenül az egyéb tényezőktől. Ebben az esetben bíróságokra, és bírókra sem lenne szükség, pusztán valamilyen számítógépes programra…

Forrás: ATV; Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula