Fletó megfejtette: Orbán egy politikai szélhámos

Gyurcsány Ferenc hétfő reggel döntött úgy, hogy feltornázza az átlagpolgár vérnyomását – lehetőség szerint minél magasabbra. Közösségi oldalán ezúttal arról írt, hogy „az Orbán nevű magyar kormányfő nem mondhatja meg, hogy mi Ukrajna érdeke. Ha pedig mindezt felhatalmazás nélkül teszi, akkor politikai szélhámos.” Mindez már csak azért is különösen pikáns, mert éppen Gyurcsány Ferenc volt az, aki miatt majdnem komoly diplomáciai konfliktusba keveredtünk Oroszországgal, amire csak azért nem került sor, mert – szerencsére – az akkori magyar kormányfőt egyszerűen bohócnak titulálták.

A Demokratikus Koalíció elnöke „mer Gyurcsánynak lenni”, bár lehet, hogy sokkal jobb lenne, ha inkább ennek ellenkezőjét tenné. Történt ugyanis, hogy az egykori szocialista miniszterelnök hétfőn úgy döntött, ő bizony megmondja a tutit. Természetesen Orbán Viktorral kapcsolatban érzett ellenállhatatlan késztetést megosztani gondolatait, akihez vélhetően látens vonzalom fűzi az ellenzéki politikusokat (a nevéhez mindenképpen, más magyarázat nem lehet arra, hogy egy mondaton belül képesek többször is hangoztatni). Gy. Ferenc nagykorú személy mai megállapítása, hogy Orbán Viktor nem mondhatja meg, mi Ukrajna érdeke, mert azt csakis Ukrajna elnöke teheti meg. Ha pedig mégiscsak ki meri mondani, hogy mit gondol (bocs, Feri, ez alkotmányos jog egyébként), akkor Orbán Viktor politikai szélhámos, aki a „biztonságos, védett irodájából játsza a nagyfiút. Ha van véleménye a tennivalókról, akkor legyen bátor Zelenszkij elnök szemébe nézni és megkérdezni, megbeszélni, hogy mi Ukrajna érdeke.”

Majd levonja a konzekvenciát is: a miniszterelnök egy vergődő, önmagát mentő, túlmozgásos bajkeverő.

Ha meg nem megy, ha csak üres, sőt, káros szövegeket mond, akkor önmagát leplezi le: már csak egy vergődő, önmagát mentő, túlmozgásos bajkeverő. Nem való egy ilyen ember a Magyar Köztársaság kormányának élére. Készülünk.

Szóval készülnek. Az, hogy mire, talány, de sejtehetjük, hogy a szokásos kormányváltásra, ami 2010 óta nem sikerült, olyannyira, hogy negyedszer is kétharmados többséggel választotta meg az ország Orbán Viktor kormányát. Gyurcsány Ferenc pedig talán elfelejtette, mióta igencsak figyel a napi folyadékbevitelére, hogy a Kommerszant napilap nem Orbán Viktort, hanem őt figurázta ki és nevezte bohócnak, akkora blődségeket mondott Putyinnal közös sajtótájékoztatóján.

„Magyarország Oroszország bekebelezésébe kezdett” – írta Andrej Kolesznyikov a Kommerszant című orosz lapban 2006. szeptember 21-én. Ez a némiképpen szarkasztikus című cikk Gyurcsány Ferencnek köszönhető, aki Vlagyimir Putyinnal a szocsi rezidenciájában találkozott. Gyurcsány azt javasolta ugyanis Oroszország elnökének: minden oroszországi probléma megoldásában bízzák magukat a magyar szellemi zsenialitásra.

Az, hogy végül nem kerekedett belőle diplomáciai botrány, annak köszönhető, hogy a magyar miniszterelnököt egészen egyszerűen bohócnak nézték – legalábbis a lap szerint. Érdekes, hogy a hazai híradások erről elfelejtettek beszámolni, mint ahogyan azt sem írták meg, amikor 2009-ben Gyurcsány ismét bravúroskodott Moszkvában. A szocialisták fenegyereke remek érzékről tanúbizonyságot téve éppen akkor kezdett el a Nabucco-projektről beszélni, amikor a Déli Áramlat szerződésén még meg sem száradt a tinta. Így persze már azt is értjük, hogy a találkozóról készült fotón Putyin miért is vonja olyan magasra a szemöldökét és néz értetlenül a magyar miniszterelnökre, aki nem mellesleg az orosz–ukrán gázválság kellős közepén egy Putyinnak címzett levelében a krízisért nem csupán Ukrajnát, de Oroszországot is felelősnek nevezte.

A kép eredetileg a Népszabadság 2009 november 25-i számában jelent meg. Gyurcsány Ferenc akkor a lapnak úgy fogalmazott, hogy „az állam- és kormányfők egy részével olyan közvetlen, emberi kapcsolatom alakult ki, amely túlmutat a korrekt politikai partnerségen”. A találkozó egy moszkvai ukrán étteremben zajlott, és a tudósítás szerint két órán át tartott. A 2009 tavaszán lemondott Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint utódja, Bajnai Gordon kormánya jól él a magyar–orosz kapcsolatok elmúlt hét évben szerzett értékes politikai örökségével. „Ténykérdés, hogy ma a világ Európán kívüli három hatalmi központja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Magyarország számára a szövetséges és barát az Egyesült Államok, de Oroszországgal és Kínával is szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet velük, mert ez Magyarország érdeke” – vélekedett a Népszabadságban a 2009 márciusában lemondott Gyurcsány Ferenc

Minderről a Kommerszant kiküldött tudósítója, Andrej Kolesznyikov egy oroszországi tárgyalópartnertől kapott információra hivatkozva írt, kifejtve, hogy a magyar miniszterelnök „gyakorlatilag követelte Putyintól, hogy sürgősen indítsák újra a szállítást, ráadásul célzott a kapcsolatok romlására is abban az esetben, ha ez sürgősen nem történik meg”.

Putyin megmagyarázta Gyurcsány Ferencnek a Nabucco és a Déli Áramlat közötti különbséget

„Az orosz-ukrán gázválság óta legidegesebb tárgyalások zajlottak le az orosz vezetés és európai partnerek között a kormány vendégházában Andrej Kolesznyikov tudósító szerint” – kezdi az igen terjedelmes írást a tekintélyes gazdasági napilap, amely kiemeli: a Déli Áramlat gázvezetékkel és a gáztároló építésével kapcsolatos megállapodások aláírása után az orosz kormányfő ultimátumszerű választ adott arra az eszmére, hogy minél több gázvezeték halad át Magyarországon, annál jobb. A tudósító úgy látta, a feszültség már az első pillanatban érezhető volt a négyszemközti megbeszélésen.

Országainknak – tette hozzá Gyurcsány Ferenc, továbbra is játszva a tűzzel – különböző a történelmük, de meg kell értenünk, hogy egy ideje a világ összeszűkült, a föld pedig lapos […] Tehát azt szeretném mondani, hogy egymagában senki sem boldogul a problémái­val – sem Oroszország, sem Magyarország. Úgy gondolom, hogy két gázvezeték több, mint egy, a három pedig több, mint kettő! (Kommerszant, 2009. november 3.)

A tárgyalóküldöttség egyik tagjára hivatkozva hozzáteszi: valójában ez már januárban megtörtént, amikor Putyinhoz intézett levelében egyenlő mértékben tette felelősség Oroszországot és Ukrajnát a gázválságért, „ami mindenképpen felháborodást váltott ki a címzettben”. Viszonylag szerencsés, hogy az orosz partnerek azt gondolták, Gyurcsány Ferenc nem biztos, hogy tudatában van annak, hogy hol is van és kivel beszél, így ismét megúsztunk egy komolyabb összezörrenést az oroszokkal.

Csak halkan jegyezném meg, hogy Ferink már itt is megcsillogtatta zseniális matematikatudását: sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „a kettőnél több a három”.

Gyurcsány a Putyinnal való együttműködést hangsúlyozta még 2009-ben

A tárgyalások utáni sajtóértekezleten Gyurcsány „meg sem várva a kérdéseket, banálisan úgy döntött, hogy a legjobb védelem a támadás, és hogy még egyszer elsőként támad. Alighanem alátámasztva a legmagasabb orosz állami hivatalnokok meggyőződését, miszerint Magyarország nem képes önálló politikai szerepet játszani, csak alájátszani valakinek, világos, hogy kinek, különösen a Nabucco kérdésében, és csak nagyon ritkán tud a józan észnek megfelelően viselkedni, például a Déli Áramlat ügyében. Ez az életvidám ember egyből azt mondta, hogy a politikában általában egyszerre több hangszeren játszanak” – írja Kolesznyikov. Felidézi, hogy Gyurcsány – országa EU-tagságát és a NATO-államokkal való tevékeny együttműködését hangsúlyozva – azt mondta: Magyarország soha nem rejtette véka alá, hogy az Oroszországgal való együttműködésre törekszik.

„Lapos a Föld, a világ kicsi”

Országainknak – játszott tovább a tűzzel Gyurcsány – eltérő a történelme, de meg kell érteni, hogy egy ideje a világ kicsi, a Föld lapos lett, és senki nem tudja egyedül megoldani problémáit, sem Oroszország, sem Magyarország.

A magyar kormányfő azt akarta mondani, hogy ebben „a lapos, bár talán többpólusú világban, amelynek kétségtelenül Magyarország az egyik sokat ígérő pólusa, különösen a keddi nap után, nem csupán Oroszország nyújthat segítő kezet Magyarországnak, hanem Magyarország is Oroszországnak.” Ezt követően Kolesznyikov idézi, hogy a magyar kormányfő emlékeztetett az Oroszországba irányuló magyar vetőmagexportra, amelyről azt írta: „Azzal, hogy egyértelműen szólt Oroszország magyar vetőmagtól való függőségéről, Gyurcsány Ferenc talán figyelmeztette Putyint, nehogy eszébe jusson célozni Magyarország orosz gázszállításoktól való függőségére”.

Putyin–Gyurcsány-találkozóból 2006 és 2007 között egyébként három is volt, és Kocsis Máté értékelése szerint „ezek után kezdődött el a Mol kijátszása az oroszoknak”. A 2007-ben Gyurcsány Ferenc által meglátogatott szaranszki finnugor csúcstalálkozón Putyin elnök még egy csárdást is eltáncolt a Debreceni Hajdú Együttes egyik tagjával. Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin a szaranszki repülőtéren is folytatott kétoldalú megbeszélést. A magyar sajtót a kormányfő úgy tájékoztatta, hogy ez a találkozó lehetőséget adott a kétoldalú viszony villámleltárának elkészítésére, így természetesen a magyar–orosz gazdasági együttműködés és kereskedelem mérlegének megvonására, jövőjének felvázolására.

Fotó: MTI/Kovács Tamás