Fokozza a Magyarországgal szembeni harcot az Európai Bizottság, elindítja a kötelezettségszegési eljárást a civil szervezetek átláthatóságára hozott törvény ügyében. Ezzel párhuzamosan második szakaszba lépteti a felsőoktatási törvény módosítása miatt kezdeményezett eljárást – közölte a BruxInfo.
A felsőoktatási törvény esetében a kötelezettségszegési eljárás második szakasza azt jelenti, hogy Brüsszel indoklással ellátott véleményt kíván küldeni a magyar kormánynak. Erről már ezen a héten dönteni fognak, ahogy valószínűleg a civiltörvény ügyében indítandó eljárásról is. Utóbbi ügy európai szinten a sokszor egészen abszurdba forduló áprilisi plenáris vitával kezdődött, amelyről a PestiSrácok.hu a helyszínről tudósított. A vita májusi zárószavazásán gyakorlatilag a hazai ellenzék sokéves panaszaival megegyező állásfoglalást fogadott el az Európai parlament. Brüsszel azóta a Velencei Bizottság hivatalos véleményére várt (ez június 20-án jött ki), és mostanra jutott arra a következtetésre, hogy indokolt lépni az ügyben, mert megítélése szerint uniós jogot sértő rendelkezéseket tartalmaz a magyar jogszabály. A Velencei Bizottság észrevételeinek bizonyos elemeit orvosolta az időközben végrehajtott magyar törvénymódosítás, a leginkább kifogásolt „külföldről finanszírozott” címkézést viszont nem.
Nagyon sajnálnék bármilyen kísérletet, ami a civilek tevékenységét korlátozná, és a munkájukat ellenőrzés alá akarná vonni, illetve megbélyegezné őket
– jelentette ki még az április 26-i plenáris vita alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Bürokratikus indoklásokat írtak, mert a valódi kifogásaikért nem lehetne eljárást indítani
Az a vita alkalmával is egyértelműen kiderült, hogy az európai baloldalt, valamint a hozzá csatlakozó, néhány néppárti képviselőt tisztán ideológiai ellenérzések mozgatják a migránsok befogadását megtagadó és Soros politikába beavatkozó érdekeltségeit ellenőrizni akaró magyar kormánnyal szemben. Eljárás azonban nem indítható azért, mert a magyar kormány nem elég liberális, így megtalálták a bürokratikus indoklást: a tőke szabad áramlásának elvét és az alapvető jogok chartájának az egyesülés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit sérti szerintük a civil szervezetek pénzügyi átláthatóságát szavatoló törvény.
A felsőoktatási törvény ügyében április végén indult el az eljárás, és az EB akkor az ilyenkor szokásos kettő helyett csak egy hónapot adott a kormánynak a válaszra. A május végén megérkezett magyar válasz elutasító volt, Lázár János akkor azt nyilatkozta, hogy „a kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”. Az eljárás második szakasza hosszadalmas jogászkodással szokott telni, a CEU miatt viszont sürgeti az idő (meg Soros?) a bizottságot, hiszen minimum októberig el kellene dőlnie a jogi vitának ahhoz, hogy a Közép-Európai Egyetemen a jelenlegi formában folytatódhasson az oktatás. Ha a második szakaszban sem jutnak dűlőre a felek, akkor az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet, ami ugyanakkor biztossá teszi az elhúzódását. Az eljárás ugyan a felsőoktatási törvényről szól, de a civiltörvényhez hasonlóan, ez csak a valódi okot elfedő kifogás. Teljesen világos ugyanis, hogy az EB-t nem a többi, Magyarországon működő amerikai és más külföldi egyetem, hanem csak a Soros György által alapított és finanszírozott CEU sorsa izgatja.
Csak a CEU érdekli az Európai Bizottságot
A Bizottság szerint a felsőoktatási törvény ütközik az EU alapszerződésével, az alapvető jogok chartájával, mert nevének megváltoztatására kötelez egy intézményt. A dolog pikantériája, hogy továbbra is átláthatatlan, hogy tulajdonképpen mi a Central European University, mi a Közép-Európai Egyetem, és a kettő milyen viszonyban van egymással. Az EB a szolgáltatások szabad nyújtásának jogáról rendelkező irányelvvel ellentétesnek tartja, hogy a felsőoktatási törvény korlátoz egy egyetemet a székhelyének megválasztásában és diplomakibocsátási jogaiban. A WTO (kereskedelmi) egyezményekkel emellett azért ütközik a bizottság szerint a felsőoktatási törvény, mert eltérő bánásmódban részesíti az uniós és a 3-ik országokban bejegyzett intézményeket. EU-források szerint a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza, jelesül azt, hogy az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és az amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában nem adhatna ki amerikai diplomát.
forrás: bruxinfo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS