Folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében – Ezek voltak Sziijártó mai napjának legfontosabb üzenetei

Magyarország kész a valódi sikertörténetnek számító visegrádi együttműködés további fejlesztésére, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésére – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Visegrad 4 Business Conference nevű rendezvényen először is kiemelte, hogy a magyar külpolitikai stratégiának a visegrádi együttműködés igen fontos eleme, az ráadásul valódi sikertörténet, amely Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia helyzetét is javította Európában. Kifejtette, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és hozzátette, hogy Közép-Európa sajnos jól emlékszik arra, hogy mennyit lehet veszíteni a világ blokkosodásán.

Közép-Európában mindannyian megtapasztaltuk, hogy mit jelent az elnyomás Kelet felől, és mit jelent az, hogy elfelejtett minket a Nyugat”

– fogalmazott. Aláhúzta, hogy a négy ország az átmenet éveiben is támogatta egymást, s idén együtt ünnepelhetik az európai uniós csatlakozás huszadik évfordulóját. “Igazából visszatértünk oda, ahova mindig tartoztunk” – fogalmazott. “Büszkék vagyunk arra, hogy a visegrádi államok ilyen gyorsan és látványosan fejlődtek. Lényegében a közép-európai térség az európai gazdaság motorjává vált” – mondta. Illetve leszögezte, hogy sokkal jobb olyan világban élni, amelynek a szabad együttműködés és a szabad kereskedelem az alapja, mint a korábbiban, amelyet mesterséges tömbökre osztottak fel.

Szijjártó Péter ezért sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU-ban egyre gyakoribbak a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztását célzó hangok és kezdeményezések. Úgy vélekedett, hogy elhibázott politikáról van szó, ugyanis az elszigetelődés súlyos károkat okozhatna a kontinens gazdaságának, márpedig az amúgy sincs jó állapotban. Sérelmezte, hogy mára felszámolták a gazdasági növekedés korábbi modelljét, amelyik a fejlett nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült, és annak helyét nem is vette át semmi. Problémásnak nevezte, hogy ennek nyomán Európában ma a cégek kétszer-háromszor többet fizetnek az elektromos áramért és háromszor-négyszer többet a földgázért, mint amerikai versenytársaik. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a blokkosodás helyett a konnektivitás pártján áll, ezért meghirdette a kormány a gazdasági semlegesség stratégiáját, amelynek az ideologikus megközelítés helyett a fizikai valóság az alapja. Rámutatott, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, ekként a világ azon három országa között van, ahol mára mindhárom német prémium autómárka gyárral rendelkezik, és eközben a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedésről döntött.

Magyarországon ragaszkodunk ahhoz, hogy a fizikai valóságot nem szabad ideologizálni. Éppen ezért fontos, hogy a jól működő energetikai együttműködést fenntartsuk a Kelettel is, hiszen ez biztosíthatja a gazdaságunk jövőbeni versenyképességét. (…) Csak akkor kell és lehet változtatni az energiaforrásokon, ha egy jobb ajánlatot kapunk. Egyelőre jobb ajánlatot nem kaptunk. A politikai nyilatkozatokkal nagyon nehéz fűteni a télen, ehhez földgáz és kőolaj kell”

– figyelmeztetett.

A miniszter végül ismét a visegrádi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy a pragmatikus kérdésekre kell összpontosítani. Kiemelte, hogy Szlovákia immár Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, ami hűen tükrözi “a két kormány pragmatikus nézőpontját és gyakorlatias megközelítését”. Új rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke tavaly meghaladta a 15 milliárd eurót – tudatta. Lengyelország hazánk harmadik legfőbb kereskedelmi partnere, Csehország pedig a hatodik helyen áll. Jelenleg 180 lengyel, 476 cseh és 975 szlovák vállalat működik Magyarországon, összesen nagyjából 30 ezer embernek adva munkát – folytatta. “Épp ezért a gazdasági együttműködés javítása mellett teszem le a voksomat (…) A Szlovák Exportőrök Tanácsával együttműködve újabb csúcsok megdöntését célozzuk meg, ami a két ország közötti, illetve a többi V4-országgal folytatott kereskedelmet illeti” – összegzett.

Minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szlovák kollégájával, Juraj Blanárral közös sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, így a Felvidéken élő magyar nemzeti közösség sorsa is rendkívül fontos a kormány számára. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában törvényalkotási folyamat zajlik az államnyelv védelmében, és ez ügyben minden szinten folyamatos a párbeszéd a két kormány között.

A szlovák kormány tisztségviselői és a szlovák politika legfelső szintű vezetői egyértelműen elmondták nekünk, hogy semmilyen módon nem céljuk a kisebbségi nyelvhasználati jogok korlátozása. (…) Mivel a politika egy tapasztalati műfaj, s amióta mi ezzel a szlovák kormánnyal működünk együtt, nem kellett csalódnunk az adott szóban, ezért megnyugvással tölt el minket, hogy a szlovák politika legfelső szintű vezetői egytől egyig világossá tették elkötelezettségüket, hogy a kisebbségi nyelvhasználat terén nem kívánják a jogokat korlátozni”

– tudatta.

Ezt követően a kétoldalú kapcsolatokat sikertörténetnek nevezte, és rámutatott, hogy Szlovákia mára Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, a kereskedelmi forgalom értéke 15 milliárd euró körül stabilizálódott. Üdvözölte, hogy miközben 2010-ben még csak huszonkét határátkelőhely volt a két ország között, ezek száma napjainkra negyvenre nőtt. Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország és Szlovákia a legérzékenyebb területeken nyújt egymásnak biztonságot. “Tehát amikor országaink fizikai, energetikai és gazdasági biztonságáról van szó, akkor az együttműködés mindhárom területen nagyobb biztonságot ad mindkettőnknek” – jegyezte meg. Kiemelte, hogy a fizikai biztonság tekintetében nemcsak az illegális migrációval szembeni küzdelemről van szó, hanem idén már a magyar és a cseh hadsereg látja el Szlovákia légtérvédelmét is.

Az energiaellátás területén mind a kőolaj-, mind a földgázvásárlások vonatkozásában közös érdekeink vannak. Világossá tettük, hogy a keletről származó szállításokat nem kívánjuk elvágni, ugyanis (…) akkor mindkét ország energiaellátásának biztonsága akut veszélybe kerülne”

– figyelmeztetett.

Valamint felidézte, hogy sok szakértő értelmetlennek tartotta a magyar-szlovák földgáz interkonnektor megépítését, de gyorsan bebizonyosodott az energiahálózatok összekötésének stratégiai jelentősége. Majd rámutatott, hogy a paksi beruházásban számos szlovák vállalat vesz részt, és a beruházás későbbi szakaszaiban is fontos szerepük lesz. Illetve arra is kitért, hogy a két kormány újabb megállapodás előkészítésén dolgozik a határt keresztező infrastrukturális kapcsolatok fejlesztéséről. “Új hidakat, új utakat és új vasúti összeköttetéseket fogunk építeni a következő időszakban” – jelentette be. A miniszter végül leszögezte, hogy az amerikai elnökválasztás óta teljesen új politikai valóság született, minden eddiginél jobb remény van arra, hogy a béke visszaköltözzön Közép-Európába.

Ez kifejezetten jó hír, főleg azon országok és kormányok számára, amelyek eddig is békepárti politikát folytattak (…) Büszkék vagyunk arra, hogy Szlovákiával közösen voltunk és vagyunk a részesei a globális békepárti többségnek”

– mondta. Továbbá úgy vélekedett, hogy amióta patrióta kormány van hivatalban a Duna mindkét oldalán, azóta biztosított a kölcsönös tiszteletre épített együttműködés lehetősége Magyarország és Szlovákia között, a rendszeres párbeszéd pedig lehetővé teszi a nehéz kérdések megvitatását is. Majd leszögezte, hogy az együttműködés során a szlovák és a magyar nemzeti érdekeket is figyelembe kívánják venni.

Értjük, hogy Európában sokan szurkolnak ezen együttműködés ellen, s értjük azt, hogy Európában és Brüsszelben is sokak érdekével ellentétes az, hogy Magyarország és Szlovákia kormánya tiszteletlen és bizalmon alapuló, kiváló együttműködést tart fenn, de szeretnénk üzenni mindenkinek, aki ezt az együttműködést meg akarja bontani, hogy nem fog sikerülni”

– összegzett.

Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

Szijjártó Péter végezetül újságírói kérdésekre válaszolva “szánalmas politikai színjátéknak” nevezte azt, amit az európai baloldal folytat Várhelyi Olivér magyar biztosjelölttel. “Várhelyi Olivér kiválóan szerepelt a meghallgatásán, kizárólag kicsinyes és színvonaltalan politikai okai vannak annak, hogy az európai baloldal szórakozik a magyar biztosjelölttel. Sajnos nem új ez a jelenség, a Patrióták képviselőcsoportját nagy baloldali összefogással kizárták minden tisztség viselésének lehetőségéből az Európai Parlamentben” – mondta.

Magyarországnak stratégiai érdeke az egyre szorosabb együttműködés Szerbiával

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb felső szintű stratégiai tanácsülésről nyilatkozva arról számolt be, hogy az együttműködés a két ország között stratégiai jelentőségű, a felek hozzájárulnak egymás fizikai, energia- és gazdasági biztonságának javításához.

Magyarországnak így alapvető stratégiai érdeke az egyre szorosabb együttműködés Szerbiával. Minél szorosabb ez az együttműködés, annál gyorsabban fejlődik a gazdaságunk, annál inkább biztonságban vagyunk, és annál biztonságosabb az energiaellátásunk”

– szögezte le. Majd kifejtette, hogy a két ország még szorosabbra fogja fűzni energetikai összeköttetéseit azzal, hogy egy új kőolajvezeték épül a százhalombattai finomító és a szerbiai hálózat között. “Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy Magyarország ne csupán vásárlója, hanem tranzitországa is legyen a kőolaj-kereskedelemnek, Szerbia számára pedig újabb kőolajforrások nyílnak meg” – mutatott rá. “

Magyar oldalon a beruházáshoz tartozó megvalósíthatósági és környezeti tanulmányokat decemberre a szakemberek és a kijelölt vállalatok elkészítik, és onnantól kezdve három esztendőt fog igénybe venni ennek a nagyberuházásnak a végrehajtása”

– tette hozzá. Továbbá arra is kitért, hogy az újabb távvezetékkel a villamosenergia-hálózatok összekötésében is nagy előrelépés fog történni, az átviteli kapacitás ezáltal a kétszeresére nő 2028-ra. Emellett üdvözölte, hogy az idei év végén megkezdi működését a magyar-szerb-szlovén áramtőzsde is, aminek nyomán a térség ellátása biztonságosabb lesz, ráadásul versenyképesebb áron is fog zajlani. Szijjártó Péter érintette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését is, és megerősítette, hogy 2026-ra már 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd vonattal utazni a két főváros között.

“A teherforgalom számára is ez a pálya fogja jelenteni a leggyorsabb eljutást a görögországi kikötőkből a nyugat-európai vásárlók felé, amikor például a Kínából Európába irányuló importról lesz szó” – húzta alá. Ezután emlékeztetett arra, hogy kínai-szerb-magyar háromoldalú együttműködés keretében egy másik rendkívül fontos beruházás is tervben van, ugyanis Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb határátkelőjét kívánják létrehozni Röszkénél, ahol ma mindig nagyon hosszú sorok állnak. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom folyamatosan bővül, az értéke az elmúlt tíz évben négy és félszeresére nőtt, és mára elérte az ötmilliárd eurót, így különösen lényeges lenne a hosszú, néha napokig tartó várakozás felszámolása a határon.

Ezt kis fejlesztésekkel egy picivel lehet csökkenteni, de áttörést nem lehet elérni. Az áttöréshez az kell, hogy Európa legnagyobb, legmodernebb és legkulturáltabb autópálya-átkelőjét építsük meg Röszke és Horgos között”

– vélekedett. “Az erre vonatkozó pénzügyi, technológiai tárgyalásokat két hét múlva Kínában meg is fogjuk kezdeni. A magyar-kínai-szerb háromoldalú együttműködés a vasúti beruházás tekintetében sikeres volt. Így itt az ideje, hogy mindezt a közúti átkelés esetében is érvényesíteni tudjuk” – fűzte hozzá.

(MTI / Kiemelt kép: Szijjártó Péter Facebook oldala)