Folytatódik a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája csütörtökön az Országgyűlésben. Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ-) véleményt összesen 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament. Csütörtökön 8 órakor kezdődik a vita; az ülésnap várhatóan 22 órakor zárul.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az általános vita kezdetén tartott expozéjában azt mondta, a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. Hozzátette: az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot. Az ellenzéki pártok az adóemelések és a megszorítások költségvetésének nevezték a 2023-as büdzsét.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
Orientál
2022-06-23 at 11:13
Hátha 2002 és 2010 között nem lopkodták volna szét Medgyessyék Gyurcsányék Bajnaiék országunkat amit Gyurcsány úgy jellemzett hogy elk*rták ők ,akkor a 20 milliárd eurós hitel kamataival együtt nem tenne minket a külföldi milliárdosoknak ki ,mert sajnos miattuk – balliberálisok miatt – még az adósságunk 30%-a külföldi milliárdosok kezében van.
Namond
2022-06-23 at 10:05
“Az elmúlt hetekben a kormány intenzív kampányba kezdett a közösségi médiában, illetve a politikai kommunikációban, amikor is azt sulykolják, hogy a jelenlegi „háborús” infláció megszűnéséhez a béke kell.”
Már tavaly novemberben a magyarok 95 százaléka érzékelte az infláció gyorsuló emelkedését, vagyis bőven az ukrajnai háború kitörése előtt – derül ki a Cetelem Bank friss fogyasztói felméréséből.
A válaszadók 65 százalékát érintette negatívan az infláció, ezen belül 15 százalékuk arról számolt be, hogy súlyos érvágást jelent számára az árak emelkedése. Ennek fényében is meglepő, hogy a háztartások 80 százaléka reagált fogyasztáscsökkenéssel.
Ugyanakkor a felmérésben résztvevő magyar Cetelem-ügyfelek 10 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése.
A kormány állításával szemben nem a háború, hanem a kormány politikája gerjeszti a szuperinflációt, tehát Orbán Viktor és miniszterelnöki testtartással, Orbán Balázs, Varga Mihály hazudik.
Az infláció a magyar gazdaságban az ukrajnai orosz inváziónál jóval korábban megjelent, és viszonylag magas szintre emelkedett:
a KSH mérése szerint 2021 utolsó hónapjaiban már a hét százalékot is meghaladta a 12 havi drágulás üteme, és ez szinte kizárólag a magyar kormány, valamint a jegybank inflációs és jövedelempolitikájának a következménye.
A Covid-válságból való kilábalással járó támogatás osztogatás keltette keresletnövekedés az inflációt tovább növelte.
Namond
2022-06-23 at 09:48
Misúuuu!
Az orosz–ukrán háború által okozott gazdasági folyamatoknak, az újabb export lehetőségek megnyílásával, KEDVEZŐEN KELLENE hatni a hazai gazdaságra.
Az ukrán államnak nem csak fegyverre, de minden másra is szüksége van, bármit exportálhatunk.
Csak arra kell figyelni, hogy előre vagy az átvételkor fizessenek és ne hrivnyában, inkább aranyban.
Az árú átvétel helye pedig a gyártó telephelye vagy a határ legyen.
Namond
2022-06-23 at 09:39
Ajánlom Varga István PS-en megjelent „Putyini infláció”, vagy a nyugati pénznyomtatás? című cikkét.
Bár az alábbiakat, illetve következményét a cikk írójának jobban ki kellene fejteni;
1. EKB közvetlenül finanszírozta Olaszország, Spanyolország és Görögország államadósságát.
“Ez magyarul annyit jelent, hogy Frankfurt pénzt nyomtatott, majd kölcsönadta ezeknek az országoknak.”
Na meg azt, hogy
2. A FED által 2021 májusától nyomtatott 1900 milliárd dollár készpénzt globális áruk felvásárlására használják fel.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági termékimportja a 2019-es 250 milliárd dollárról 40%-kal megugrott idén, 350 milliárd dollárra.
Nagyjából kifosztották a globális piacok élelmiszer kínálatát, eltérítve a humanitárius készleteket, éhínséget generálva.
Persze mindez 38 %-al értéktelenebb (2020-hoz képest), árú fedezet nélküli dollárral történt, mintha üveggyöngyért vásároltak volna jólétet.
Persze az is magyarázatot vár, hogy a kb 38 %-al értéktelenebb dollárral szemben, miért veszít értékéből a forint.
Namond
2022-06-23 at 08:31
Érdekes.
A költségvetés ÁFA bevételeinek növekedése fedőgörbéje egybe esik a forint belpiaci inflációjának alakulásával. Oly annyira, hogy fedő görbének is tekinthető.
A Portfólió mai cikkében, mely a magyar államadósság (2021 végén 42 414 milliárd forint) hitelezői összetételét és főtulajdonosát (OTP 10 %) tárgyalja és vizsgálja igen érdekes az első grafikon.
Ez a grafikon az államadósság alakulását mutatja be 2004-2022 között a kibocsájtott forintban és devizában (bankjegy nélküli forint/euró számlapénz) állampapírok mennyiségi változásán keresztül.
A grafikon alakulása ha nem is egyezik teljesen az infláció alakulása görbéjével, azt jól követi, például a 2020-ban megugró infláció idején megugrott az államkötvények kibocsájtása is.
A következő kördiagram a kormány által kibocsájtott, kibocsájtott, hazai és külföldi vevőkhöz kihelyezett állampapírok a tulajdonosi szerkezetét mutatja be, kb 40 % pénzügyi vállalkozások, harmada a háztartások és harmada külföldiek (pénzügyi vállalkozások és magánszemélyek elkülönítése nélkül), pl EKB, kezében van.
Ezzel a kb 30 %-ot kitevő meghatározó nagyságú külföldi részesedéssel bármikor megrázható a forint árfolyam, akár spekulációs akár politikai céllal, névérték alatti piacra dobással.
Egyszerűen annak mennyisége, 10 600 mrdFt, és az eladás keltette bizalmatlanság miatt.
(2014 január óta eltelt nyolc év alatt kis híján megduplázódott az állampapírállomány.
Közben a kormány képmutatóan siránkozott a lakossági készpénz állomány növekedése miatt az MNB pedig hűségesen tercelt hozzá.
Emlékszünk ugye a – szertárosnak alkalmas Mezey György kategóriájú – bankárok és pénzügyérek műfelháborodására a párnacihába rejtett forintokról?)
Van egy érdekes mondat a cikkben, ez a következő; (Az MNB eszközvásárlási programja lezárásával)
“idén nagyobb feladat hárul a hitelintézetekre.
Még úgy is, hogy a hozamok emelkedése miatt nem realizált veszteségük van az állampapírokon, hiszen az év eleje óta a már említett bő 2000 milliárdos tranzakció mellett is mindössze 1300 milliárd forinttal nőtt az állományuk, vagyis már látszik a komoly nem realizált veszteség a papírok átértékelődésén.”
Ez a hozamok emelkedése azt jelenti, hogy a bankok/hitelintézetek névérték alatti áron vásároltak és vásárolnak államkötvényeket, jelzálog jegyeket (ami nincs magánszemélyek részére forgalomban).
(A hozam növekedés a kötvény kamata és a piaci ár és névérték különbözetének összege.)
Tekintve, hogy a bankok étvágya csillapíthatatlan, a munka nélkül szerzett jövedelemre;
“A bankok eredményében egyre nagyobb a megvásárolt állampapírok után kapott kamatbevételek szerepe, vagyis a tendenciának van pozitív és negatív hatása is.”
Tekintve, hogy a bankok étvágya csillapíthatatlan, a munka nélkül szerzett jövedelemre és nem riadnak vissza némi spekulációtól.
Vajon van-e annak reális esélye, hogy az MNB infláció elleni,”kényszerű” kamatemeléseinek haszonélvezői (és provokálói) a hitelintézetek/bankok?
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220623/lehull-a-lepel-megtalaltuk-magyarorszag-legnagyobb-hitelezojet-552073?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Az MNB kizárólag vállalkozásoknak meghirdetett eszközvásárlási programja (háztartási magánszemélyek kizárva);
“A Monetáris Tanács 2020. április 7-i döntése értelmében az MNB másodlagos piaci állampapír-vásárlási programot (Program) indított. Az állampapír-vásárlási program keretében az MNB 2020. május 4-től visszavonásig változó áras állampapír-vételi Aukciót hirdet meg és forintban denominált, fix kamatozású állampapírokat vásárol azonnali értékpapír adásvétel ügyletek formájában a másodpiacon.”
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Solaris
2022-06-23 at 06:36
Misi, a pénzrontással nem tudtok mindent megoldani, de egyet biztos.
Egy rozsdás kapát érdemesebb venni hó végén a maradék ezresből, mint bedobni a malacperselybe.
A szofisztikált lopást fehérgalléros bűnözésnek hívják.
Az irodalmárok.
Vagy nem.