Pesti Srácok

Fontos állásfoglalást adott ki a Kúria a tisztességtelen eljárás miatt érvénytelenített devizahitelekről

Fontos állásfoglalást adott ki a Kúria a tisztességtelen eljárás miatt érvénytelenített devizahitelekről

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást. A tisztességes tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenített szerződéseket úgy lehetséges érvényesíteni, ha először az érdeksérelmet kiküszöbölik. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen forintban folyosított hitelösszeget veszik alapul, amit növelnek a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékével, vagy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálják - ezután már a forintkölcsön összegére érvényesítik a szerződést. A Kúria állásfoglalása sok, nehéz helyzetbe került devizahitelesen segíthet, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű.

A Kúria konzultációs testületének csütörtökön nyilvánosságra hozott - a bíróságokra nem kötelező - állásfoglalása szerint a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló szerződéseknél előbb kiküszöbölik az érdeksérelmet, majd ismét érvényessé nyilvánítják a szerződést. Ennek két módja is lehet: az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsájtott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. A másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja.

A devizahitelekkel kapcsolatos testületi vizsgálat eredményét tette most közzé közleményében a Kúria. Még áprilisban közölték, hogy érvénytelenek azok a szerződések, amelyek megkötése előtt a pénzintézet nem tájékoztatta megfelelően, érthetően az ügyfelét arról, hogy az árfolymakockázatot az adós viseli. Ezért ezen esetekben a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

Az újabb vizsgálat azt hivatott meghatározni, hogy mi a teendő az érvénytelennek nyilvánított szerződésekkel, milyen feltételekkel érvényesíthetők. Erről állapította meg most a Kúria, hogy csakis úgy lehetséges érvényesíteni a tisztességes tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenített hitelszerződéseket, ha először az érdeksérelmet kiküszöbölik. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen forintban folyosított hitelösszeget veszik alapul, amit növelnek a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékével, vagy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálják - ezután már a forintkölcsön összegre érvényesítik a szerződést. A Kúria állásfoglalása sok, nehéz helyzetbe került devizahitelesen segíthet, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű.

PestiSracok facebook image

A Portfolió egy korábbi cikkében emlékeztet, hogy az elmúlt egy-két évben több olyan ítélet is születetett az Európai Bíróságon, amely ezt a véleményt alátámasztja, és az egyes ügyeket a magyar bíróságokhoz utalja vissza, mondván, az ő dolguk dönteni az érvénytelenség kritériumainak teljesüléséről.

A Kúria szerint a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Forrás: MTI, portfolio.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?