Pesti Srácok

A Fenyő-gyilkosság nyomozásának tizenöt éve

A Fenyő-gyilkosság nyomozásának tizenöt éve

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a Fenyő-gyilkosság ügyében Jozef Rohác és Ladislav Trnka ellen. Ez alkalomból az MTI kiadott egy kiváló kronológiát, a gyilkosság óta eltelt 15 évről, amelyből kiolvasható, mennyit bénázott a hatóság az ügy felgöngyölítése címén. Az már a múlt ködébe vész, hogy ez a bénázás a politika megrendelésére történt, vagy tényleg ennyit ért a rendőrség bérgyilkosságok felderítéséhez.

1998. február 11-én Budapesten meggyilkolták Fenyő Jánost az egyik legnagyobb magyarországi sajtóbirodalom, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatóját. Az egykori fotóriporter 1989-ben alapította meg a VICO-t, amelyhez halálakor 13 lap tartozott: a Népszava, a Nők Lapja, a Vasárnapi Hírek, a Színes RTV újság, a Családi Lap, az Otthon, az Átrium, a Tina, a Bravo, a Bravo Girl, a Bravo Sport, a Buci Maci és a Prestige. A VICO-kiadványok akkori havi példányszáma meghaladta a 12 milliót. A gyilkossági ügyben rögtön megindult a nyomozás, de tizenöt éven át nem derült fény a felbujtó és az elkövető személyére.

  • 1998. február 11. - A II. kerületi Margit utcában, a Margit körút sarkán egy piros lámpánál álló Mercedes ablakán keresztül kilencmilliméteres sorozatlövő fegyverrel fejbe lőtték Fenyő János médiavállalkozót. A tettes az áldozat Mercedeséhez közel álló, régi típusú Mitsubishiból szállt ki, és Fenyő kocsijához lépve adta le a sorozatot. A rendőrség még aznap megtalálta a tettes kesztyűjét, sapkáját és dzsekijét, valamint a gyilkos fegyvert, egy Agram-2000-es típusú, hangtompítós géppisztolyt, amelyeket az elkövető menekülés közben elhajított.
  • 1998. február 12. - Az országos rendőrfőkapitány döntése alapján a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vette át a nyomozást. Február 26-án a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett egy koszovói albán állampolgárt, akit esetlegesen kapcsolatba hoztak a gyilkossággal. A 27 éves Salihi Meadsúlyos fenyegetéssel folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntette és közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt körözte a rendőrség, és lakossági bejelentés alapján fogták el.
  • 1998. március 6. - A szakértők megállapítása szerint a gyilkos sapkájában talált hajszál bizonyosan nem származhatott a koszovói férfitól, de a gyilkosságban való közreműködését nem vitatták. A rendőrség nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatta ki őt.
  • 1998. április 23. - Bejelentették, hogy a rendőrség március 18-án Budapesten megtalálta azt a személygépkocsit, a GAM-988 rendszámú, fehér Mitsubishi Lancert, amelyből a merénylő a gyilkosság előtt kiszállt a Margit utcában.
  • 1998. május 21. - A KBI a gyilkosság elkövetésével a 28 éves albán nemzetiségű jugoszláv Acifi Nijazitgyanúsította meg, aki a feltételezések szerint két honfitársa közreműködésével végzett Fenyő Jánossal. A szakértői vélemény egyértelmű megállapítása szerint a merénylet tettesei használták a megtalált Mitsubishi Lancert. A járműben talált hajszál és anyagmaradványok kimutathatóak voltak a bűncselekmény elkövetésének helyszínén, az elkövető által hátra hagyott ruhadarabokban. A férfi és társai ellen nemzetközi körözést adtak ki.
  • 1998. augusztus 15. - Az önként jelentkező Acifi Nijazit Röszkénél a magyar határőrök - az ellene kiadott körözés alapján - őrizetbe vették, majd 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték. Szeptember 17-én Acifi Nijazi előzetes letartóztatását meghosszabbították, majd október 9-én szabadlábra helyezték, mivel a DNS-vizsgálat, a vér-szag-ujjlenyomat- és okmányellenőrzés is azt igazolta, hogy nem tartózkodott a merénylet helyszínén.
  • 1999. február 9. - A Fővárosi Főügyészség négy hónappal, június 11-éig meghosszabbította a nyomozást a gyilkosság ügyében - később a Legfőbb Ügyészség éveken keresztül többször is megtette ugyanezt.
  • 1999. augusztus 16. - Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást Acifi Nijazi ellen. A Fenyő-gyilkosság ügyében a rendőrségnek Acifi Nijazin kívül nem volt más gyanúsítottja.
  • 2002. február 5. - Az ORFK megszüntette a nyomozást a Fenyő-gyilkosság ügyében, mivel nem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyek a gyilkosság felbujtójához vagy végrehajtójához vezettek volna. A bejelentés szerint a nyomozást újrakezdik, ha olyan adatok birtokába jutnak, amelyek megoldáshoz vezethetnek.
  • 2005. május 22. - A Kapu című folyóirat szerkesztőségében a rendőrség lefoglalta a Számvetés című hatrészes dokumentumfilm összes, vágatlan felvételét, hogy a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban tanulmányozzák a húszórányi anyagot. A rendszerváltásról szóló filmsorozat egyik részében Perczel Tamás pszichológus professzor, a meggyilkolt médiamágnás egykori tanácsadója és pszichológusa a Fenyő-gyilkosságot elemezte. A HVG 2006. januári információi szerint Perczel ismert médiaszemélyiségek nevét is megemlítette a gyilkosság előzményeivel kapcsolatban.
  • 2007. január 29. - A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) előterjesztése alapján a vádhatóság arra kérte a szerb hatóságokat, hogy segítsenek Fenyő János feltételezett gyilkosának elfogásában, és DNS-azonosításra alkalmas mintát szerezzenek be tőle. A Magyar Nemzet megírta: az NNI két éve azonosította a bérgyilkosság lehetséges elkövetőjét, a 32 éves Sefedini Gzimet. Mivel Magyarországon nem bukkantak az albán férfi nyomára, 2006 januárjában nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, ám ez nem vezetett eredményre.
  • 2007. június 20. - Az InfoRádió szerint Szerbiában elfogták azt a körözött férfit, aki a gyanú szerint meggyilkolta Fenyő Jánost. Június 21-én a szerb hatóságok átadták a magyar rendőrségnek a gyanúsított szerb férfi DNS-mintáját, de a vizsgálatok szerint az nem egyezett meg a tett helyszínén talált mintával.
  • 2008. szeptember 2. - A Nemzeti Nyomozó Iroda nem kommentálta a Stop.hu értesülését, mely szerint majdnem száz százalékig azonosak a Szerbiából nemrég megkapott DNS-minták a Fenyő-gyilkosság helyszínén rögzített anyagmaradványokkal. Ennek alapján az a két albán férfi követhette el a bérgyilkosságot, aki jelenleg szerbiai börtönben ül.
  • 2011. február 18. - A szlovákiai Léván a Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vették Jozef Rohácot, akinek sajtóértesülés szerint köze lehet Fenyő János meggyilkolásához, mivel DNS-e megegyezik azzal, amit a gyilkosság helyszínén hagyott sapkában és fegyveren találtak. (A mintát még a Seres-ügyben elrendelt előzetes letartóztatása alatt vették tőle.)
  • 2011. március 14. - Szlovákiában a Nyitrai Megyei Bíróság kiadatásira változtatta Jozef Rohác előzetes fogva tartását, majd 29-én úgy döntött, hogy ki kell adni Rohácot Magyarországnak.
  • 2011. április 11. - Rohác fellebbezése után a szlovákiai legfelső bíróság úgy döntött, hogy kiadható Magyarországnak a gyanúsított. Rohácot 17-én hozták Magyarországra, és a magyar hatóságok megerősítették, hogy a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben adták ki. 20-án előzetes letartóztatásba helyezték a szlovák férfit, ennek határidejét aztán többször is módosították a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt. Rohac tagadta, hogy köze volna az ügyhöz.
  • 2012. január 4. - A Magyar Nemzet értesülése szerint 2011 nyarán kiderült, hogy Rohác meggyanúsításából máig sem tisztázott módon az emberölés mellől kimaradt a lőszerrel és lőfegyverrel visszaélés bűntette, ezért Magyarországnak újabb kiadatási kérelmet kellett benyújtania Szlovákiának. 2011 decemberében Szlovákia ennek is eleget tett.
  • 2012. február 10. - Szlovákiában elfogták, április 3-án kiadták Magyarországnak, majd előzetes letartóztatásba helyezték Ladislav Trnka szlovák állampolgárt, akit bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel gyanúsítottak meg.
  • 2012. április 13. - Kihallgatásán Rohác megtagadta a vallomástételt, és feltételezett társa sem működött együtt a hatóságokkal. Az NNI májusban közölte, hogy egy harmadik tettes azonosításán is dolgoznak, lapértesülés szerint ő Jozef Hamala szlovák állampolgár, akit az Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hoztak.
  • 2012. december 19. - A rendőrség lezárta a nyomozást, majd 2013. március 19-én a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a Fenyő-gyilkosság ügyében. A tényállás szerint Rohác egy ismeretlentől megbízást kapott Fenyő János megölésére. A megbízást elfogadta, és vállalta a gyilkosság végrehajtását, amelynek megszervezésébe és előkészítésébe Ladislav Trnkát és Jozef Hamalát is bevonta.

PestiSracok facebook image

Fotó: Nol.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.