Pesti Srácok

A szcientológusok és a Műegyetem kapcsolata

A szcientológusok és a Műegyetem kapcsolata

Hamarosan visszavesz a kormány a budapesti műegyetemtől egy egymilliárd forint értékű Balaton-parti szállót, amely nem más mint szcientológus vállalkozás - írja ma megjelenő számában a Heti Válasz. Mint írják, a hotelre az adóhivatal nyomozói is lecsaptak, m valószínűleg nem is sejtik, hogy egy szcientológus vállalkozói bázist készülnek felszámolni.

Az Orbán-kabinet várhatóan jövő szerdai kormányülésén olimpiai központtá nyilvánítja a Hotel Uni nevű, 47 szobás balatonfüredi szállodát - a hozzátartozó 85 hajóállomásos kikötővel, parkolóval és stranddal együtt. A Heti Válasz cikke szerint borítékolni lehet, hogy a döntést sokan igyekeznek majd a felsőoktatási autonómia megsértéseként értelmezni, mivel a vízparttól a 71-es útig ( a tó "sztrádájáig) érő, tavaly az öbölátúszásnak rajthelyet nyújtó ingatlancsoport ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez (BME) tartozik. Nem tulajdonosi, csak vagyonkezelői értelemben; a hotel száz százalékban az államé, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és elődei anno a Műegyetemre hagyományozták a területtel való bizniszelés - bérbeadás, értékesítés - jogát. A döntés oka az lehet, hogy az MNV 2011-ben ellenőrizte a Műegyetem vagyonkezelői tevékenységét, és súlyos visszaéléseket állapított meg, bár büntetőeljárás még nem indult a vizsgálatok nyomán. Az egyetem 2009-ben - a diákok és az oktatók üdülési igényeinek kielégítése helyett - húsz évre bérbe adta a hotelt, azonban feltételezhető, hogy ez irányítottan és áron alul történt - írja a Heti Válasz. A szállodát a zárt körben meghirdetett tenderen nyertes Navis Port Kft. kezelésébe adták. A cég vezéralakja Laczkó Péter, akit korábban a szcientológus vállalkozások nemzetközi szervezetének tagnyilvántartása szerint azonosítottak. Ennek ellenére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen senki sem kezelte körültekintően a szerződést, holott a világ titkosszolgálatainak kiemelt feladata, hogy ne engedjék az állam közelébe az olyan bizniszegyházakat, mint a több uniós országban már betiltott szcientológia "híveit". Arról, hogyan vált egy állami tulajdonú épület a szcientológusok üdülő és vállalkozói központjává, a Heti Válasz ma megjelent számában olvashatnak bővebben. Fotó: balatonfured.info.hu  

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.