Pesti Srácok

Ángyán jelentése: Hatalmi dinasztiaépítés folyik

Ángyán József szerint az élelmiszer hamarosan stratégiai eszközzé válik, s az fog elérni extraprofitot, akinek több föld van a kezében: nem véletlen tehát, hogy egyes cégcsoportok köré látványosan koncentrálódik a földvagyon – ezt mondta a volt államtitkár Egerben, ahol nemrégiben tartott fórumot egyebek között arról, hogy milyen törvényi eszközökkel próbál meg a jelenlegi hatalom helyzetbe hozni Ángyán által oligarcháknak nevezett csoportokat, miközben a családi gazdálkodók rendre háttérbe szorulnak. - írja a NOL.

A gödöllői Szent István Egyetem professzora, fideszes országgyűlési képviselő a Népszabadságnak elmondta: napokon belül pontot tesz annak a jelentésnek a végére, amely immár nyolc megye – Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – földbérbeadási pályázatainak visszásságait elemzi. Mostani előzetes összefoglalójában főképp azt taglalja: miért születtek és születnek meg a földtörvénnyel kapcsolatosan épp azok a módosítások, amelyek ellentmondanak a Fidesz korábbi törekvéseinek.

– Egy gazdasági, hatalmi dinasztiaépítő, mohó, zsákmányszerző csoport eredeti vagyongyarapításának vagyunk tanúi, amihez a politikába való direkt beépülés, a korábbi kapcsolati, hálózati tőke és a hatalmi pozícióból fakadó bennfentes információk gátlástalan felhasználása kiváló lehetőségeket teremt. Úgy tűnik, Magyarországon az állam most már hosszú ideje a nagytőke érdekeit látszik minden intézményi, jogi, gazdasági eszközével kiszolgálni – ez a kiindulópontja az Ángyán-jelentésnek.

PestiSracok facebook image

Míg Olaszországban 337 hektár, Hollandiában 135 hektár, Franciaországban 274 hektár, a sokszor példaként citált Dániában 426 hektár az átlagos nagybirtokméret, addig Magyarországon ez 3164 hektár. Huszonháromszorosa, mint Hollandiában és hétszerese a francia nagybirtokméretnek.

– A korábban meghirdetett, s a Fidesz győzelméhez hozzájáruló, széles körű társadalmi támogatottságot maga mögött tudó vidékstratégia a földet a helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak kívánta juttatni, a középpontba a családi gazdaságokat és azok összefogását, szövetkezeteit állította. A földforgalmi törvény beterjesztett tervezete ezzel szemben fenntartja a nagybirtok dominanciáját, hiszen a 15–20 évre előre megkötött földbérleti szerződéseket nem érinti. A társaságok által bérelhető földterületnek a látszólagos, 1200 hektáros plafon ellenére gyakorlatilag nincsen felső korlátja, hiszen ebbe nem számít bele sem a társaság saját tagjaitól vagy részvényeseitől bérelt földje, sem az úgynevezett „kényszerhasznosításra” az államtól nyilvános pályáztatás nélkül kapható földterület – tette hozzá a volt államtitkár.

– Amikor a kormány 2012. december 7-én az alaptörvény harmadik, földügyekkel kapcsolatos módosító indítványát beterjesztette, és ebben nem a családi gazdasági és a szövetkezeti modellt, hanem az úgynevezett „integrált mezőgazdasági termelésszervezést” nevesítette, akkor ez még a kormánypárti frakciók soraiban is igen nagy meglepetést okozott. Az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” fogalmának alaptörvénybe illesztése hátterében a potenciális nagytőkés integrátorok „kívánsága” és a velük való, előzetes megállapodás állhatott – fogalmaz Ángyán a jelentésében. Eszerint az állam az integrációs feladatokat a hét régióban szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak több évtizedre koncesszióba adná. Így a teljes profit ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az abszolút „profitcentrumok”.

A teljes cikk a NOL-ban olvasható.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.