Gengszterek vezetik az olasz-magyar kereskedelmi kamarát?
A kilencvenes évek és az ezredforduló olasz sajtójának több tucatnyi bűnügyi tudósítása szerint kétes hátterű személyek kerültek be a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tavaly novemberben megújított vezetőségébe. - írja a HVG.hu. Gyilkosság, gondatlanságból elkövetett emberölés és csalás – ilyenekkel vádolták a 90-es évek közepén és a 2000-es évek elején az olasz ügyészek az érintett új vezetőket, ám az esetek többségében sikerült elkerülniük a felelősségre vonást.
A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara egy 1992-ben Budapesten alapított, 1998 szeptembere óta az olasz kormány hivatalos elismerésével működő privát szövetség, amely közel 300 tagvállalatból álló olasz-magyar vállalkozói közösség találkozási helyeként szolgál, elõsegítve annak integrációját és fejlődését. Az olasz kamara fajsúlyos kamarának számít, mivel Olaszország hazánk egyik legnagyobb külkereskedelmi partnere – a kétoldalú kereskedelem mértéke tavaly meghaladta a 2 ezer milliárd forintot –, emellett a legrégebbi kereskedelmi kamara is. - magyarázza a HVG.hu.
Tavaly novemberben a kamaránál új vezetőséget választottak. Az új vezetőkkel valószínűleg semmi probléma nem lenne, ha nem derült volna ki a múltjuk, amelyet több tucat olasz újságcikk is taglal. E cikkek szerint pedig igen komoly kérdések vetődnek fel Bernardino Pusceddu elnök, Giuseppe Mario Cammisa és Adriano Ruchini alelnökök alkalmasságával kapcsolatban. Giuseppe Mario Cammisa alelnököt , aki ma a Biatorbágyon székelő, Iveco tehergépjárműveket forgalmazó European Truck Center ügyvezető igazgatója, korabeli olasz sajtóértesülések összefüggésbe hozták Mauro Rostagno olasz újságíró 25 éve történt meggyilkolásával, illetve Ilaria Alpi olasz újságíró és operatőrének halálát is próbálták rábizonyítani, de Cammisát azzal is meggyanúsították, hogy a maffia számára droggal kereskedett. Cammisa mindemellett az olasz titkosszolgálatok irányába is rendelkezhetett kapcsolatokkal.
A kamara elnökét, a szardíniai Bernardino Pusceddut az olasz bítróság csalással vádolta meg, de a nagy vagyoni értékre elkövetett csalás eseténél mindössze 7 millió líra büntetés megfizetésére kötelezték. A kamara másik alelnöke, Adriano Ruchini – aki 2012-ig egy Olaszországban székelő cég, a goriziai Minerva elnöke és vezérigazgatója volt 12 éven keresztül, most pedig a budapesti Idea Future Kft.-t vezeti – neve pedig akkor került a bűnügyi tudósításokba, amikor alkalmazottja, David Brumat szlovén munkás egy üzemi baleset során vesztette élet még 2003-ban. Az ügyben Ruchini ellen 2009-ben született elmarasztaló ítélet.
Mindhárom kamarai vezetőnél fontos megjegyezni, hogy egyikük hivatalos önéletrajzában sincs szó arról, hogy valaha összeütközésbe kerültek volna a törvénnyel.
Az olasz állampolgárok és cégek magyarországi tevékenységét jól ismerő HVG-forrás szerint a fenti ügyek megértéséhez hozzátartozik, hogy a 90-es években Magyarországra érkező olasz állampolgárok egy része korántsem volt makulátlan háttérel rendelkező ember. Sokan az olasz állam, igazságszolgáltatás elől igyekeztek az akkor még Olaszországból távoli vadkeletnek tűnő Magyarországon elbújni. Ennek eredményeképpen nem véletlenül nyílt például rengeteg olasz étterem a kilencvenes évek Budapestjén: nem a kereslet hajtotta ezt, hanem az elbújni igyekvő olaszok igyekeztek pénzüket megforgatni. A HVG szerint azért is igyekeztek az említett személyek fontosabb pozícióba jutni Magyarországon, hogy ezzel tudják bizonyítani, ők Magyarországon megbecsült vállalkozók, rendesen végzik a munkájukat, és nagy presztízst is elértek.
A teljes cikk a HVG.hu-n olvasható.
