Pesti Srácok

Helyettesállamtitkár-dömping: Lázárnál elszabadult a létszámkeret

Helyettesállamtitkár-dömping: Lázárnál elszabadult a létszámkeret

Indulása óta nagyjából meghatszorozódott a helyettes államtitkárok száma a Miniszterelnökségen. Azért csak nagyjából, mert nincs pontos szám arról, hogy hányan vannak. Két fős helyettes államtitkári létszámmal kezdték, most búgy 13-an, 14-en lehetnek. Az utóbbi fél évben a kormányhonlap szerkesztője és a könyvelő is helyettes államtitkár lett, hamarosan pedig a kormányfői protokollfőnököt is előléptetik. Az Origo szerint Lázár János környezetét ellepték a magas fizetésű hivatalnokok.

A lap szerint a Miniszterelnökség első államtitkára, Varga Mihály 2010-ben még igyekezett megfelelni az előző kormányzattól elhatárolódó ígéreteknek, és mindössze két helyettes államtitkárral - a szervezési és koordinációs ügyekért felelős Fericsán Anitával és a miniszterelnök kommunikációját irányító Havasi Bertalannal - kezdte meg a munkát. 2012-ben, amikor miniszterré nevezték ki, az államtitkárságon még mindig csak négy helyettes államtitkár dolgozott: a 2011. szeptemberi átszervezésekor vették fel a stratégiaalkotással megbízott Kern Tamást és Mikecz Pétert, a közigazgatási tárca korábbi kommunikációs helyettes államtitkárát.

Az elmúlt egy évben, Lázár János hivatalba lépése óta azonban elszabadult a létszámkeret.

PestiSracok facebook image

Újabban körülbelül tizenhárman, vagy tizennégyen dolgoznak a 700-900 ezer forintos bérrel járó beosztásban a Miniszterelnökségen – írja az Origo hozzátéve, hogy „úgy tűnik, hogy valójában maga a Miniszterelnökség sincs vele tisztában, hogy hány helyettes államtitkára is van”. A kormányzati kommunikációs központ (Kik) szerint ugyanis "a kormany.hu honlapon a Miniszterelnökségre kinevezett valamennyi helyettes államtitkár szerepel, azaz pontosan 10 fő", a honlapon azonban 11 név van a helyettes államtitkárok menüpont alatt felsorolva.

A tizenegyes listában nem szerepel ráadásul Vidoven Árpád és Héjj Dávid neve, pedig a kormányszóvivő iroda őket egy tavaly júliusi, a kormányzati honlapon is megjelent közleményében parlamenti ügyekért felelős, illetve koordinációs irodát vezető helyettes államtitkárként nevezte meg.

A kinevezések körüli zavart jelzi, hogy a Vidovent és Héjjt bemutató tavalyi kormányszóvivői közlemény kettejük mellett még további három helyettes államtitkár - a Nemzeti Fejlesztési Irodát vezető Homolya Róbert, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős Kumin Ferenc és a Nemzetbiztonsági Irodát irányító Kádár Andrea Beatrix - nevét is felsorolta, és az ő kinevezésükről meg is jelent a határozat a Magyar Közlönyben.

A Miniszterelnökséghez ugyanekkor - 2012 júliusában - csatlakozó Magyar Levente külügyi, illetve Fömötör Barna jogi és ellenőrzési helyettes államtitkár kinevezéséről viszont egyáltalán nem tett említést a közlemény, és az érintettek kinevező határozata sem jelent meg a Magyar Közlönyben. Vidovennel és Héjj-jal ellentétben viszont ők szerepelnek a kormány.hu helyettes államtitkári listáján.

A létszámnövekedést a vezetőkön kívül a kormány-tisztviselői állományra is kiterjedt: a korábbi 164-ről 275-re ugrott az alkalmazottak száma is.

A teljes cikk az Origo-n olvasható. Fotó: index.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.