Kockázatos egészségügy
Nem keveset kockáztat az a vállalkozó, aki kicsit is erőteljesebben követeli jussát a több milliárdos adósságot felhalmozó kórházaktól. A legegyszerűbb büntetés, hogy soha többet nem rendelnek tőle a kórházak. Az egészségügyi intézmények nem is restek élni ezekkel az eszközökkel - az
"Megfenyegettek, hogy elveszítjük a megrendelést. Végül el kellett engednünk a sokhavi késedelmi kamatot, hogy beszállítók maradhassunk" - idézett fel egy állítása szerint jellemző történetet az egyik nagy hazai orvostechnikai cég ügyvezetője arról, hogy milyen pozícióból tárgyalnak a több tíz milliárd forintnyi adósságot maguk előtt toló magyarországi kórházak a hitelezőikkel. "Egyszer, hosszas és eredménytelen egyeztetési folyamat végén, a fizetési meghagyás eszközéhez nyúltunk. A pénzünket akkor megkaptuk, de utána évekre kiszorultunk az adott intézmény beszállítói közül" - említett egy hasonló esetet egy másik cégvezető.
Az óriásira duzzadó kórházi adósságállomány évek óta kiirthatatlan jelenség, de a kezelésére eddig még nem született olyan merész elképzelés, mint amilyenről a Napi Gazdaság beszámolt. A kórházak nemcsak azt akarják elérni, hogy a fizetési határidejük hosszabbodjon meg egy teljes évvel, hanem burkoltan azt is felvetették: a mostani tartozásaik nagyjából felét soha ne kelljen megadniuk a beszállítóiknak. Mindezt megerősítette több, a problémában érintett vállalat
Egy nagy német vállalat magyar leányának ügyvezetője közölte, évente 2,5 milliárd forint értékben szállítanak a kórházaknak, főleg kötszereket, és a lejárt kintlévőség meghaladja az egymilliárdot. "Több száz millió forint értékben kellett már hitelt felvennünk, amelynek a kamatterhét nemigen tudjuk a kórházaknál késedelmi kamatként érvényesíteni" - magyarázta. "Akinek van zsarolási potenciálja, annak könnyebb. Egy ügyviteli rendszer például jó pozíciót jelent, mert ha azt nem támogatják, előbb-utóbb megáll az élet az intézményben. Egészen más a helyzet, ha valaki műtéti segédeszközöket szállít, azokat meg lehet rendelni mástól is" - szemléltette a játszma finomságait egy név nélkül nyilatkozó szakember az origo.nak.
Az egyik érintett cég ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a késedelmes fizetéssel maga az állam hozza olyan helyzetbe a cégeket, hogy azok adott esetben nem vagy csak késve tudják befizetni a járulékokat, az áfát és más adókat. Ekkor aztán azonnali szankcionálás következik, ami éppen az állami intézmény tartozása miatt nem éppen fair eljárás.
A kórházak az utóbbi években érzékelték, hogy fogytán a cégek türelme. Az idei év ráadásul különösen nehéznek ígérkezik. Általában a harmadik negyedévben szokott elindulni a tartozások halmozódása, a negyedikben csúcsosodik ki, aztán pár milliárd forintot odadob a mindenkori kormány a szektornak, ebből az adósság egy részét rendezni lehet. Most azonban máris nagy az adósságállomány, és még nyilván nőni fog. Abban minden nyilatkozó egyetértett, hogy alapvetően nem a szűk mozgásterű kórházak a hibásak, hanem a rendszer, hiszen az ellátási kötelezettségük és a finanszírozásuk nem áll összhangban egymással. Sose tesznek a rendszerbe annyi pénzt, amennyivel működni tudna, csak ideiglenesen csökkentik a feszültséget.
