Pesti Srácok

Nem ritka a rendőri bántalmazás

Nem ritka a rendőri bántalmazás

Ha nem is mindennapos, de korántsem ritka a bántalmazás hivatalos eljárásban, a kényszervallatás és a jogellenes fogvatartás - írja mai számában a Népszabadság a minap Izsákon történt halálos kimenetelű rendőri brutalitás okán. A lap a Legfőbb Ügyészség „Bűnelkövető rendőrök és az általuk elkövetett bűncselekmények a 2007–2011. években” című összefoglalójából idéz, amely szerint 2007-ben 51, 2008-ban 29, 2009-ben 12, 2010-ben 24, 2011-ben 26 rendőr követett el bántalmazást hivatalos eljárásban. A cikk azt is megjegyzi, hogy az Izsákon történt rendőri brutalitásra elvétve akad csak példa. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf a lapnak azt mondta: "Nehéz hiteles képet alkotni arról, hogy a rendőrségnél milyen gyakori a bántalmazás hivatalos eljárás során, a kényszervallatás vagy jogellenes fogva tartás, mert a statisztikákat fenntartással kell kezelni" A jogvédő szerint ugyanis óriási a látencia, aminek mindenekelőtt az az oka, hogy speciális bűncselekményekről van szó, amelyeket általában zárt rendőrségi objektumokban követnek el, ráadásul a szemtanúk kivétel nélkül rendőrök, a testület pedig sokszor „összezár”. Mindez a feljelentések számára éppúgy kihathat, mint az ügyek felderítésének hatékonyságára, objektivitására.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Fotó: Szentkoronarádió.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.