Pesti Srácok

Ténymegállapító albizottság a Portik-Laborc ügy felfejtésére

Ténymegállapító albizottság a Portik-Laborc ügy felfejtésére

A Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága - jelentette be a testület keddi, zárt ülését követően az albizottság jövendő vezetője, Mile Lajos. Az albizottság azért jön létre, hogy világos válaszokat kapjanak a felmerült kérdésekre és kiderüljön, hogy 2008-ban valóban politikai megrendelésre találkozott-e a titkosszolgálat a szervezett alvilággal, illetve hogy az utóbbi juttatott-e pénzeket baloldali pártoknak és politikusoknak.

A paritásos alapon működő albizottság várhatóan jövő héten megkezdi munkáját, mandátuma pedig szeptember 30.-ig tart majd. A nyolc fős testületnek a független elnök mellett három fideszes, egy kereszténydemokrata, két szocialista és egy jobbikos tagja lesz. Az alelnöki posztot a fideszes Csampa Zsolt látja el.

Mile Lajos azt mondta, a vizsgálatnak arra is ki kell terjedni, hogy milyen események vezettek a találkozók létrejöttéhez. Hozzátette: a testület feltételezhetően zárt üléseket tart majd, mert azokon a szakszolgálatok munkatársait is meg kell majd hallgatni.

PestiSracok facebook image

Kérdésre válaszolva azt mondta, egyelőre össze kell állítani a munkatervüket és ahogy haladnak előre, úgy fog kiderülni, hogy időben meddig kell visszanyúlniuk és milyen témákkal kell foglalkozniuk.

Kocsis Máté a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja az újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy az ülésen javaslatot tett a ténymegállapító albizottság felállítására. Hozzátette: azért indítványozta Mile Lajos elnökségét és a testület paritásosságát, hogy a baloldali pártok ne kérdőjelezhessék meg az albizottság hitelességét. Kijelentette: ez egy olyan ügy, amelyikből nem szabad pártpolitikai vitát rendezni.

Szavai szerint az az érdekük, hogy kiderítsék, mi és miért történt a 2008-as Portik-Laborc találkozókon, valamint azt is, hogy a titkosszolgálatok és a politika milyen kapcsolatban álltak az alvilággal. Hozzátette: az albizottság azért jön létre, hogy világos válaszokat kapjanak a felmerült kérdésekre és kiderüljön, hogy 2008-ban valóban politikai megrendelésre találkozott-e a titkosszolgálat a szervezett alvilággal, illetve hogy az utóbbi juttatott-e pénzeket baloldali pártoknak és politikusoknak.

Kitért arra is, hogy javasolni fogja, vizsgálják ki a titkosszolgálatok és az Energol Rt. kapcsolatát is.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke az újságírók előtt kijelentette: semmiféle takargatnivalójuk nincsen, abban érdekeltek, hogy a nyilvánosság mindent megtudjon, ezért ők is megszavazták az albizottság létrehozását. Az Alkotmányvédelmi Hivatal az előző héten oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

mti

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.