A német alaptörvényhez igazodik a magyar alkotmány

Magyarország "különleges fejlődésen megy keresztül", az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben – ezt is mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász a köztévében. A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja – mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1

Az Este

című műsorában hétfőn. A politikus, aki 1988-1989-ben az NSZK védelmi minisztere volt, kifejtette: a magyar alkotmány részben a német alaptörvényhez igazodik, mindenekelőtt azonban az Európai Unió alapjogi chartájához. Olyan alkotmány, amely az egykori keleti blokk államaiban példaértékű – vélekedett, hozzátéve: ezt "nyilvánvalóan egyesek nem látják, nem akarják látni, vagy elhallgatják". Kiemelte: talán "egyik-másik félreértelmezés és így a magyar alkotmány alaptalan kritikája" elkerülhető lett volna, ha kezdettől többet beszélnek róla az Európai Parlamentben (EP), az Európai Bizottságban és az Európa Tanácsban (ET). De ez nem változtat azon, hogy a bizottság, az EP és az ET több bírálata "abszolút alaptalan" – mondta. Hangsúlyozta: az alaptörvény teljes mértékben megfelel minden európai alkotmányos értéknek, és ez érvényes a negyedik alkotmánymódosításra is.   A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatják. Fotó: kas.de