Megtéveszthetik a leendő dohányboltosokat
Csalódottak lesznek az új trafikosok, akik koncessziójuk birtokában pénztárgép után néznek - írta mai számában a Népszabadság. A több százezer forintos ár mellett a gépek üzemeltetése is havi akár tízezres költséget jelenthet számukra – csak az elektronikus adattovábbítás távközlési költsége ötezer forint lesz. A pénzt sok esetben szakmai háttér nélküli, frissen alapított cégek próbálják meg lehúzni róluk. A lap körülnézett a piacon, s kiderült: minden forgalmazó többet és szebbet állít magáról, mint a valóság, s ez alkalmas a leendő dohányboltosok megtévesztésére. A trafikosok nincsenek könnyű helyzetben: záporoznak rájuk az ajánlatok, és a sajtóban a pénztárgép-forgalmazók képviselői úgy állítják be magukat, mintha saját gépük már minden engedéllyel rendelkezne. Vannak cégek, amelyek a közelgő határidők okozta ijedtséget kihasználva próbálják meg gyors döntésre bírni a vállalkozókat. Elvileg már május elsejétől üzemelnie kellene a NAV-hoz bekötött pénztárgépeknek, s egy hónap a türelmi idő. Igaz, kedden maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte a csúszást. Mint mondta, nem tragédia, ha nem működik mindenhol a NAV-kompatibilis pénztárgép - írta a Népszabadság. Amiből mellesleg még egyetlen engedélyezett típus sincs. A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal tájékoztatása szerint március huszadika óta négy cég nyújtott be forgalmazási engedély iránti kérelmet összesen hat pénztárgéptípusra. Az ügyek jelenleg hiánypótlási szakaszban vannak, illetve három esetben az eljárást az ügyfél kérelmére felfüggesztették. A trafikosok esetében az ügyet bonyolítja, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nek jogában áll előírni az értékesítéshez és a NAV-bekötéshez használandó, általa kiválasztott szoftvert. Az NDN azonban a lapot arról tájékoztatta, hogy a „dohányboltok adatszolgáltatását ellátó szoftverrendszer kialakítása kapcsán az ajánlásról még nem született meg a végső döntés”. Vagyis komoly kérdésként vetődik fel: valójában milyen rendszert is ajánlgatnak a forgalmazók? Elvégre a rendszer egy hardverből és egy működő szoftverből áll, hogyan lehet kész terméket kínálni, ha a szoftver követelményeiről nincs is hivatalos döntés? A Népszabadság mai cikkében felvetette azt a kérdést is: milyen paraméterek és elvárások mentén fejlesztették rendszereiket, illetve honnan voltak információik a követelményekről? A teljes cikket a Népszabadság mai számában, illetve a
