Pesti Srácok

Mérgező kínai ételek várnak ránk

Mérgező kínai ételek várnak ránk

Már szinte megszokhattuk a kínai élelmiszerbotrányokat: volt műanyag a tejporban, patkány a darált húsban és még számos kisebb-nagyobb balhé - írta a hir24. Ám a most nyilvánosságra került kutatási eredmények minden eddiginél sokkolóbbak, ugyanis a talaj szennyezettségére lehet következtetni belőlük. A talajvizsgálati eredmények amúgy ott államtitoknak számítanak.

Kína egyik legnagyobb városában, a fejlett keleti parton lévő Guangzhou éttermeiben felszolgált rizs 44 százaléka – majdnem fele – volt mérgező, konkrétan kadmiummal szennyezett. Ez már nem arról szól, hogy egy gyártó erkölcstelen módon, emberek életét veszélyeztetve kever „adalékanyagot” a profitja növelése érdekében. Hanem arról, hogy Kínában a mezőgazdasági területek nehézfém-szennyezettek. És – mint az Atlantic Monthly megállapítja – a hatóságok tehetetlenek.

PestiSracok facebook image

Becslések szerint Kína termőföldjének 40-70 százaléka nehézfémekkel szennyezett. Kína rizsének harmada lehet ólommal mérgezett. A kormány 2007 óta rendszeresen vizsgálja a termőtalajt, ám nem hozzák nyilvánosságra a mérési eredményeket. És hiába szivárognak ki a talajszennyezettségről információk, csak halogatják a kérdés szabályozását – most 2020-nál előbb nem szándékoznak hozzányúlni a kérdéshez. Amúgy pedig semmilyen szabály nem tiltja, hogy szennyezett földbe vessenek a gazdák.

De hogy kerülnek a nehézfémek a talajba? Meglepő módon nem a híresen szennyező ipar a felelős elsősorban, hanem maga a kormány. Ugyanis minden eszközzel igyekeznek a termés ingadozását megakadályozni, így arra biztatják a gazdákat, hogy minél több műtrágyát használjanak. A magas foszfáttartalmú műtrágyák közül az olcsóbbaknak nagy a nehézfémtartalmuk, mivel nehéz kivonni. S egy kutató becslése szerint a fel nem használt műtrágyától nem tudnak hogyan megszabadulni a gazdák, így legalább 65 százalékban bekerülnek a talajba.

Mindeközben a kínai hatóságok továbbra sem a nyíltságukról és az élelmiszer-biztonsági intézkedéseik szigorúságáról híresek: hiába kötelezné például a kadmiumos rizs tartományának hatóságát törvény arra, hogy nyilvánosságra hozzák a mérgező rizst forgalmazó cégek nevét, egyelőre nem voltak hajlandók erre.

A teljes cikket a hir24.hu-n olvashatják.

Fotó: hir24.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.