Pesti Srácok

Nem fizették ki a 4-es metró Gellért téri megállóját a tervezőnek

Nem fizették ki a 4-es metró Gellért téri megállóját a tervezőnek

Egy kortárs magyar képzőművész tervezte a 4-es metró Gellért téri megállójának mozaikos terét, de a budapesti főépítész egykori cége nem fizette ki – írja a Cink.hu.

Korodi Luca képzőművész lement a négyes metró épülő Gellért téri megállójába, és lefotózta az állomás lenyűgöző, sohasem látott mozaikborítását, ami Komoróczky Tamás kortárs művész munkája, és mostanra készült el. Ám rögtön kitört a botrány, a munkát ugyanis nem fizette ki a budapesti főépítész, Finta Sándor egykori cége, a Sporaarchitects tervezőiroda – írja a Cink.hu.

A metróállomásokat tervező Sporaarchitects jószándékból elkezdett lobbizni, még 2004-2005-ben, hogy a megállók esztétikai kialakításába kortárs művészeket is bevonhassanak. A dolognak nem volt anyagi fedezete, a metróberuházás költségeinek egy százalékát ugyanis nem volt kötelező művészeti megrendelésekre fordítani. Így végül a Spora a saját pénzéből adott valamennyit a bevont művészek költségeire, miközben reménykedtek, hogy a végére valahogy csak sikerül kikavarniuk a munkával arányos pénzt a művészeknek, ami nem sikerült. "Eléggé seggre estünk ezzel" – ismerte be a Cink.hu-nak nyilatkozó Hatvani Ádám.

PestiSracok facebook image

"Elképesztő elképzeléseik vannak, úgy kezelnek mint valami kis gyakornokot, aki úgy annyira ráér hobbyból huzogatni a vonalakat, hogy lelkesedésből is megcsinálná, meg elég a dicsőség is, és majd vidáman összecsapjuk a tenyerünket a végén, hogy sebaj, majd a következő munkán behozzuk" – mondta a lapnak az állomást mozaikossá varázsoló Komoróczky Tamás, akit a fentiek nem nagyon hatnak meg.

A kialakult botrányról a cink.hu-n olvashatnak bővebben.

Fotó: facebook.com/Luca Korodi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.