Összehasonlítják az infótörvényt a nemzetközi gyakorlattal
Az elkövetkező napokban lezárul a nemrégiben módosított infótörvény vizsgálata – tudta meg az Mno.hu. A portálnak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elmondta: nemzetközi összehasonlító elemzést végeznek. A hivatalt – a köztársasági elnök észrevételei nyomán – az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kérte fel a munkára. A parlament egyéni képviselői indítvány alapján – kivételes sürgős eljárásban – április 30-án módosította az információszabadságról szóló jogszabályt. Úgy rendelkezett: a magánszemélyek, a szervezetek a jövőben nem kérhetnek olyan terjedelmű tájékoztatást a közérdekű adatok kezelőitől, mint amilyet az ellenőrzésre hivatott állami intézmények, vagyis például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék vagy az adóhatóság. Az indoklás szerint nem kell teljesíteni az olyan visszaélésszerű adatigényléseket, amelyek az adatkezelők működését jelentősen és hosszú időre akadályoznák. Az új passzusok emellett kizárják az információs törvény adta szélesebb tájékozódási lehetőséget akkor, ha a külön törvények – például a polgári, a büntető és a közigazgatási eljárási jogszabály – iratmegismerési, betekintési, másolatkérési jogot adnak az ügyfeleknek. A köztársasági elnök május 8-án megfogalmazott politikai vétója szerint az új paragrafusok nem egyértelműek. Nem tudni, milyen mértékben korlátoznák a közérdekű adatok megismerését azzal, hogy az állami ellenőrző hatóságok jogkörére utalnak. Emellett a jogalkalmazók azt a téves következtetést vonhatnák le, hogy megszűnik az ügyfeleknek a külön törvényekben meghatározott jogorvoslati lehetősége.
A teljes cikket itt olvashatja el
Fotó: Kard.blog.hu
