Pesti Srácok

Több mint ötszáz festménynek kélt lába

Több mint ötszáz festménynek kélt lába

Több mint ötszáz értékes kép kerülhet ki jó időre a nyilvános műtárgypiacról, ha nem lesznek meg azok a festmények, amelyek − mint mára kiderült − valamikor az utóbbi években tűntek el a neves műkereskedő-gyűjtő, Kovács Dezső hagyatékából. A jól dokumentált alkotások között nemzetközileg jelentős művek is vannak - írta a napi.hu. Alig egy évvel a szerencsésen zárult festménylopás után − a rendőrség tavaly tavasszal másfél hónap alatt megtalálta a legdrágábban leütött magyar festményt, Csontváry Szerelmesek találkozása című alkotását, több másikkal együtt − hasonló hír kavarta fel a magyar műtárgypiacot: mint kiderült, egy lakatlan budapesti házból több mint ötszáz festmény tűnt el Kovács Dezső műkereskedő-műgyűjtő hagyatékából. A "wanted" képek a műtárgy.com internetes oldalra kerültek föl − onnan vált nyilvánvalóvá, hogy ilyen nagyságú és értékű műtárgylopás még talán nem is volt Magyarországon. A rendőrség közleménye szerint az alkotások összértéke 500 millió és 1 milliárd forint között van, de a becsülhető műkereskedelmi ár mellett az eltulajdonított művek eszmei értéke is nagyon magas. A nemzetközi anyagban több olyan festmény is akad, ami nem került korábban a kulturális örökségvédelem vagy a művészettörténészek látóterébe. Tintoretto Irgalmas Szamaritánusa védett festmény volt, ám Veronese Szent Katalinja nem, sokan nem is tudták, hogy ez egy magyar gyűjteményben van. A külföldi képek zöme XVI−XVIII. századi itáliai, németalföldi, osztrák és spanyol munka, de a modern részben Toulouse-Lautrec és Klimt grafikái is megtalálhatóak. A magyar anyag is jelentős, egyebek közt Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Derkovits Gyula, Gulácsy alkotásaival. A képek Kovács Dezső hajdani XII.kerületi Gyöngyvirág utcai házában voltak és a rendőrség tájékoztatása szerint 2005 januárjától 2013 áprilisáig bármikor elvihették őket, akár egyben, akár folyamatosan dézsmálva a kollekciót. A rablás ténye most került napvilágra, mert az örökösök nemrégen jutottak egyezségre, és találkoztak, hogy osztozkodjanak − akkor szembesültek megdöbbenve azzal, hogy a házból minden eltűnt, ami értékes. Ekkora értéket, ilyen minőségű és mennyiségű állományt nehéz eladni, itthon szinte lehetetlen − mondta lapunknak Einspach Gábor szakértő, Kovács Dezső egykori munkatársa −, legfeljebb külföldön és ott ott is jóval áron alul, orgazdának. Az örökösök azonnal megbízást adtak a műtárgy.com oldalnak a képek nyilvánosságra hozatalára, a rendőrség is rögtön megkezdte a feltöltést a lopott műkincsek adatbázisaiba (www.police.hu/brfk/aktualis/ORF-20130517_03.html ), emellett megjelent a lista a külföldi sajtóban is. A kollekció szerencsére jól dokumentált, minden egyes darabról készült fotó. Elképzelhető azonban, hogy ha a rendőrség nem jár sikerrel, akkor ezek a képek hosszú időre eltűnnek, rejtegetni fogják őket, hogy esetleg évtizedek múlva előkerüljenek. A teljes cikket a

napi.hu

-n olvashatják. Fotó: napi.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.