Új bérleti szerződés és nyomozás a MÁV-székháznál
Az Andrássy úti épület eladása már nem téma, felújítása viszont a műemléki státus miatt a korábban becsültnél is többe kerülhet Jelenleg is nyomoznak a MÁV-székház ügyében, folynak a tanúkihallgatások – tudta meg a Magyar Hírlap. A gyanú szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés történhetett az előző kormányzati ciklusban.
A vasúttársaság központja még három évig minden bizonnyal a népligeti irodaház marad, hiszen május végén valószínűleg új bérleti szerződést kötnek a Raiffeisen Ingatlan Alappal, állítólag a korábbiaknál jobb feltételekkel. Az Andrássy úti, volt központjuk műemléki státust kaphat, így viszont megnőhet a felújítás költsége, amelyet korábban tizenötmilliárd forintra becsültek. Erre nincsen pénz, de az Andrássy úti központ értékesítését már nem tervezik. A teljes visszaköltözésre viszont azért nincs lehetőség, mert a Népligetben jelenleg kétezren dolgoznak, míg az Andrássy úti, most üres palotában „csak” ötszáz dolgozót foglalkoztattak.
A MÁV vezérkara 2009-ben úgy költözött a Népligetnél épült luxusirodaházba, hogy az Andrássy úti épületre még nem talált vevőt, igaz, a remélt eladási árat néhány év alatt amúgy is felemésztette volna a bérleti díj, amit a gazdasági válság ellenére rendkívül előnytelenül, euróban állapítottak meg.
A NFM kommunikációs főosztályának tájékoztatása szerint a luxusirodaház bérlésének előzményeit és körülményeit 2011–2012-ben vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Megállapították, „az új székház bérlésére vonatkozó döntések nem a leggazdaságosabb megoldást eredményezték, 2008-ban a MÁV Zrt. az új székház bérlésére előnytelen szerződést kötött. A régi székház a mai napig üresen áll, az állagmegóvással és az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek a kiköltözéstől kezdve a MÁV-ot terhelik."
Az ügyben tett feljelentést követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya 2012. február 24-én rendelte el a nyomozást, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. A nyomozás célja az ügyben eljáró tisztségviselők büntetőjogi felelősségének tisztázása.
A teljes cikk a MHO-n olvasható
