Pesti Srácok

A fél világ csodájára jár a pesti e-jegyrendszernek

A fél világ csodájára jár a pesti e-jegyrendszernek

A BKK olyan elektronikus jegyrendszer bevezetésére készül, amely még nemzetközi összehasonlításban is nagy dobásnak számít - írta a Portfolio. Az érintésmentes kártyás fizetés lehetősége a tömegközlekedésben már sok országban és fővárosban elérhető, azonban szerver alapú megoldás csak Londonban működik egyelőre. Ennek a legfőbb újdonsága, hogy bankkártyákkal is lehet majd utazni. A tervezett szupermodern rendszer ráadásul olcsóbb, de legalábbis nem drágább, mint a kártyaalapú rendszerek, ugyanakkor rugalmasabb, nyitottabb. Utóbbi azt jelenti, hogy hosszú távon fejleszthető, és támogatja a különböző rendszerek közötti átjárhatóságot is.

Már egy évtizeddel ezelőtt is több terv készült a BKV-nál arra, hogy megújítsák a tömegközlekedési jegyrendszert, az akkori elképzelések azonban nem valósultak meg. 2010 végéig a BKV korábbi vezetése abban gondolkodott, hogy a 90-es évek végén elterjedt kártyás rendszert vezet be, amely lényegében véve a kártyán tárolt adatokra épült. Azóta azonban az a döntés született, hogy egy szerver alapú megoldást építenek ki. Ennek lényege, hogy nem csak előre feltöltött kártyákkal lehet utazni a papír alapú jegyek és bérletek helyett, hanem az ügyfelek akár a saját érintésmentes bankkártyájukat is használhatják utazásra. A BKK egyelőre még csak vizsgálja, hogy a többi közlekedési vállalattal (például MÁV) hogyan lehet a tervezett rendszert kiterjeszteni, azonban az elsődleges cél most a budapesti közlekedés rendbe tétele. A nagyszabású projekthez azonban forrást is kellett szerezni, mivel a 67,7 millió euróra becsült költségre a BKK-nál, amely tavaly feladatellátási szerződés keretein belül átvette a BKV feladatainak nagy részét, nem volt fedezet. A forrás megszerzésének érdekében a BKK az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kezdeményezett tárgyalásokat, amelynek eredményeképpen 54,2 millió eurót szereztek a projektre. A Portfolio.hu kérdésére a BKK elmondta, hogy az EBRD-vel a szerződést idén nyáron tervezik aláírni, a projekt átütemezése nincs kilátásba helyezve. A finanszírozási szerződés megkötésének előkészítése mellett párhuzamosan zajlik a műszaki-technológiai tenderdokumentáció készítése és a beszerzési eljárás előkészítése. Ütemterv szerint a beszerzési eljárás 2013. decemberi lezárását és a nyertessel történt szerződéskötést követően 2014-ben a BKK megkezdi az elektronikus jegyrendszer első ütemének bevezetését. A projekt már az EBRD honlapján is megjelent.

2014-ben az első tesztek elindulnak, 2015-16-ban állhat fel a teljes rendszer - mondta el Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a Napi Gazdaság "A jövő fizetőeszközei" című konferenciáján. Kihívást jelent az is, hogy a jelenleg használatos jegyérvényesítő berendezések nem igényelnek sem adatkapcsolatot, sem áramot, azonban az új eszközök igen. Ezért a régebbi járművek felkészítése a berendezések telepítésére ugyancsak nagy feladat elé állítja a BKK-t. A szerver alapú megoldás kialakítása időigényes, de hosszú távon biztosítja a különböző rendszerek, így a bankrendszerek és esetleg más közlekedési társaságok rendszerei közötti átjárhatóságot.

PestiSracok facebook image

Az új e-jegyrendszerről bővebben a portfolio.hu-n olvashatnak.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.