Pesti Srácok

Erőss Zsolt: érdekelt az is, ami a hegy alatt van

Erőss Zsolt: érdekelt az is, ami a hegy alatt van

Sokan csak az öncélú hegymászót látták Erőss Zsoltban, s nem értették őt, nem hallották meg igazi üzeneteit - írja a hunbaba.com-on Kékesi Raymund, aki január 26-án készített egy érdekes interjút az azóta elhunyt hegymászóval. Mint Kékesi írja, szeretne abban segíteni, hogy minél többekhez eljuthasson Erőss gondolatai, felismerései, amelyeket gyakran a hegyek csendjében, a világot a szó valódi és képletes értelmében felülről látva munkált ki, s mondott el a maga szerény, csendes módján.

A beszélgetésből kiderül, hogy Erőss Zsoltot nem csak a hegyek vonzották, hanem a környékbeli kultúrák is, hiszen "nem lehet úgy hegyet mászni, hogy az ne érdekeljen, ami a hegy alatt van". Afrikáról például elmondja, szembeötlő, hogy ott nem a gazdagság határozza meg az emberek életét. Kevés ruhával, anyagi javak szempontjából szűkösen élnek, szerény körülmények közt, sokan szinte putrikban, mégis hihetetlenül boldogok tudnak lenni, és tudják azt, hogy a közösséget jól megélni, együtt elmenni valahová és jó dolgokat csinálni sokkal fontosabb az anyagi javak gyűjtésénél! "Engem ez megerősített abban a felismerésemben, hogy összességében az számít, hogy az ember boldog tud-e lenni az életében vagy nem, és tök mindegy, hogy ezt mekkora vagyonnal teszi!

Arra a kérdésre pedig, hogy hívő ember-e, Erőss határozott nemmel válaszolt. Elmondta, hogy ugyan keresztény kultúrába született, katolikusnak keresztelték, ezért fontosnak tartja, hogy mindez a kultúránk része legyen, de nem gondolja azt, hogy a néhány ezer évvel ezelőtt létrehozott vallási rendszereknek kell a mai ember életét komolyan meghatározni.

PestiSracok facebook image

A teljes interjút

itt

olvashatja el Fotó: Tisztajövő.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.