Pesti Srácok

Magyar gárdisták most Németországban verik a romákat

Magyar gárdisták most Németországban verik a romákat

Magyar zászló előtt vernek földön kínlódó romákat gárdisták a Stuttgarti Opera (Oper Stuttgart) Berlioz Faust elkárhozása (Fausts Verdammnis) című darabjában. Andrea Moses rendezőnő bevallása szerint saját korát kívánta megjeleníteni darabjában - írja a Heti Válasz. A 2011 óta műsoron levő darabban Faust világmegváltó tervektől motivált videóművészként jelenik meg, aki sorozatosan kudarcot vall különböző akcióival. A magyar szál az eredeti művet tekintve nem hajánál fogva előrángatott: Hector Berlioz francia szerző szimfonikus művében is benne volt a Rákóczi-induló. A Liszt által is megzenésített Kölcsey-mű Stuttgartban azonban a cigányok összeverésének aláfestő zenéje. A trailer és a nézői beszámolók alapján a Faust elkárhozása rögtön a magyar színnel indul: óriási kifeszített trikolór előtt látjuk a cigány lagzit egy lakókocsi előtt. A mulatságot hirtelen gárdisták szakítják félbe: kérdés, indok nélkül, gumibotokkal hagyják helyben kegyetlenül a romákat. A beharangozó videóban Andrea Moses, a stuttgart-i opera vezető rendezőnője nem árul el semmit arról, hogy miért jelennek meg gárdisták az előadásban.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és a Magyar Gárda Mozgalmat 2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen feloszlatta. 2010 óta a hatóságok számtalanszor akadályozták meg a különböző egyenruhás menetek megtartását Budapesten és más helyszíneken.

A teljes cikket itt olvashatja el

PestiSracok facebook image

Fotó: www.oper-stuttgart.de

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.