Pesti Srácok

Nem működtek, vagy elfogytak a rendőrségi téglák?

Nem működtek, vagy elfogytak a rendőrségi téglák?

Már hosszabb ideje a rendőrség látókörében volt az a Dunakeszin két hete elfogott grúz férfi, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy ő az egyik legnagyobb orosz ajkú bűnszervezet, a Kutaisi klán vezetője. A Belügyminisztérium szakértője a Magyar Nemzetnek úgy értékelte: a Törvényes tolvajok nevet viselő társaság irányítóit rács mögé juttató, hét országban egyszerre végrehajtott akció sikere egyebek mellett abban állt, hogy a rajtaütéseket az utolsó pillanatig titokban lehetett tartani.

Hét állam hatóságai, köztük a magyar rendőri szervek június közepén egy időben csaptak le a Kutaisi klán néven elhíresült, grúz gyökerű bűnszervezet tagjaira, köztük annak vezetőjére, a Django becenevű, Dunakeszin élő férfira. Az Europol által koordinált akcióban a Terrorelhárítási Központ kommandósai egy családi házban fogták el az 52 éves M. D.-t, aki a gyanú szerint a magukat Törvényes tolvajoknak (Vor v zakone) nevező bűnszervezet vezetője. Az Olasz Nemzeti Rendőrség operatív szolgálatának kezdeményezésére másfél éve induló titkos eljárásban a hét országban egyszerre vették őrizetbe a társaság tizenkilenc tagját. Az akció központja az olaszországi Bariban volt, ahol hét bandatagot tartóztattak le. Ezzel egy időben Csehországban, Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Litvániában is lecsaptak a társaság tagjaira, és az akciókat támogatták a belga, valamint a lengyel rendőrök is.

A Dunakeszin elfogott keresztapánál nem találtak készpénzt, a többiektől azonban fegyvereket, jelentős mennyiségű kábítószert és több mint százezer eurót is lefoglaltak az egyes hatóságok. A társaság a gyanú szerint Olaszország-szerte követett el zsarolásokat, illetve gyilkosságokat, de a számlájukon szerepel az egykori rivális, a szintén grúz gyökerű Tbiliszi klán tagjainak kivégzése is. Az Europol az elfogásokról kiadott közleményben kitért arra, hogy a két klán az „eurázsiai maffiák” feletti teljes ellenőrzés miatt harcolt egymással, és ez vezetett a riválisok 2013 januárjában, Moszkvában történő meggyilkolásához. Mint írták, a leszámolás hatalmi vákuumot hozott létre, a kulcspozícióban lévő vezetők erőszakosan próbáltak meg feljebb jutni, és egy ideig védőpajzsként használták az unió területét, ahol kikerülhettek a hazai büntetőeljárások hatálya alól.

PestiSracok facebook image

A másfél évig tartó, egész Európában végrehajtott hírszerző tevékenység és nyomozás sikerének záloga az volt, hogy működött a belső konspiráció, azaz az utolsó pillanatig titokban maradt az akció. Sok ország szervezett bűnözés elleni részlege dolgozott együtt, de a beavatottakon kívül mindenki más csak akkor tudta meg, hogy miben vesz részt, amikor az elfogások megtörténtek. Ezt mondta a Magyar Nemzetnek az a neve elhallgatását kérő szakértő, aki a Belügyminisztérium megbízásából eljárva megismerhette az ügy titkos részleteit is. Véleménye szerint a magyar és többi érintett rendőrség is tisztában van vele, hogy a vezető és egyes fontos klántagok elfogása még nem jelenti a csoport felszámolását.

Forrás: mno.hu Fotó: blikk.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.