A Nagy Testvér figyel – ma már a csekkbefizetéseket is nyilvántartják?
A minap a postán egy nagyobb összegű sárga csekk befizetése során az ügyintéző egy papír alapú dokumentumot tolt a befizető elé. „Ez kell ahhoz, hogy a csekket feladhassák” - szólt a magyarázat. A kitöltéssel azonban még nem ért véget a „kötelező” adminisztráció…. Mit és miért rögzítenek? Törvényes-e az eljárás? – teszi fel a kérdést Dr. Kocsis Ildikó, a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Néhány éve a bankfiókokban minden bankszámla tulajdonostól plusz adatokat és nyilatkozatokat kértek, mondván így majd megelőzhető a pénzmosás. Még sem sikerült az akkori előírással rendezni ezt a kérdést? 2013. július 1-től ismét módosult a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény. Ez alapján tehát már a postai befizetések esetén is többlet adatrögzítésre kerül sor?
Milyen adatokat rögzítenek?
Amint a fenti példa mutatja, a postán befizetőnek egy adatlapot kell kitölteni, melyben megadja személyes adatait. Nyilatkozik a nevéről, lakcíméről és személyi igazolványa számát is meg kell adnia. Ezen kívül nyilatkoznia kell arról is, hogy a befizetést saját nevében teszi-e.
De a befizető által kitöltött nyomtatvány még nem elég, az adminisztrációnak ezzel nincs vége. A kitöltött adatokat a postai ügyintéző külön, elektronikusan is rögzíti. Ezzel egy korábban egyszerű csekkbefizetés akár 15 percet is igénybe vehet, hiszen a gyanútlan befizetőnek el kell magyarázni, hogy mit, hogyan és miért is töltsön ki. Ezután a postai ügyintézőnek külön is rögzíteni kell az adatokat a nyilvántartásban, majd jöhet is a már megszokott mozdulat és a pénz átadása. Pofon egyszerű az egész, nem igaz?!
Mikor ellenőrzik a postai befizetést?
A postai befizetések esetén a 300.000,- forintot elérő befizetés esetén történik a részletes adatrögzítés. Ma már azonban nem állíthatjuk, hogy a 300.000 forintos sárga csekk ritka lenne, mint a fehér holló. Tényleg azt írja elő a törvény, hogy a sárga csekkek befizetésénél is kötelező a csekket befizető és a csekken szereplő személy adatainak rögzítése, nyilvántartása?
Amit a törvény tényleg előír
No, nem állítom, hogy a pénzmosással kapcsolatos törvény első pillantásra könnyen érthető lenne. Bizony még nekem is kutatnom kellett egy kicsit, hogy megtaláljam a kérdésre a választ: tényleg elkerülhetetlen a sárga csekkek befizetésénél ez a bonyolult eljárás?
Némi jogérzék mindenképpen kell ahhoz, hogy az emberben megfogalmazódjon a kérdés, valóban életszerű lenne-e az új befizetési mód. Ha ugyanis egy kis halvány kétely jelenik meg az ember gondolataiban, akkor bizony érdemes alaposabban utána nézni, hogy mit is írnak elő a törvényben- mondta Dr. Kocsis Ildikó.
A halvány kétely felmerült, így kutattam kicsit. És nem hiába. A pénzmosásról szóló törvény módosításához ugyanis törvényi indoklás is tartozik. (Eddig persze nem kellett különösebben kutatni, hiszen ügyvédként tudom, hogy ez így van.) Ami azonban érdekes, hogy ez a bizonyos törvényi indoklás egyértelműen kimondja a következőt: „Fontos kiemelni, hogy a 11/A.§ új (2) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a „sárga csekken” történő készpénz-befizetésekre, így például a postán történő közüzemi-számlabefizetések esetén nem lesz szükség adatrögzítésre.”
A fenti idézet szerinti 11/A.§ (2) bekezdése mondja ki az adatrögzítési kötelezettséget, ami alapján a postán a csekkbefizetővel kitöltették a nyomtatványt. Szokásomtól eltérően azért idéztem a pontos hivatkozást, annak ellenére, hogy az esetleg nem azonnal érthető az olvasó számára, hogy kétség se férjen hozzá és mindenki számára egyértelmű legyen: a jogalkotó felhívta a figyelmet arra, hogy sárga csekkes befizetéseknél, nem kell a befizető adatait rögzíteni.
A Posta mentségére szóljon, hogy a sárga csekkekre vonatkozó kivétel magából a törvény szövegéből nem egy szembeötlő, nyilvánvaló előírás.
www.kocsis-iroda.hu
