Börtön a titkosszolgálati vezetőknek - Kémper kiskáté
A kémperben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügy iratait 2040-ig titkosították. Alább a PestiSrácok.hu kémügyi kiskátéját olvashatják.
SZENVEDI ZOLTÁN - PestiSrácok.hu
Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség 2011 decemberében emelt vádat, amelyet a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához nyújtott be, de az ügyet végül a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa kezdte tárgyalni 2012 március 12-e óta.
A vádlottak
Galambos Lajos
A Nemzetbiztonsági Hivatalt 2004 és 2007 között vezette. A bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta.
Szilvásy György
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter 2007 júniusától 2009 májusáig, azaz a Gyurcsány-kormány ideje alatt. Az MSZP tagja. Felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották.
Laborc Sándor
A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója 2007. szeptembertől lemondásáig, 2009 szeptemberig. A bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
Püski László
Az 1995-ben alapított Zömök Kft. többségi tulajdonosa, a vállalkozás többek között nyomozási, biztonsági tevékenységet és információ-technológiai szaktanácsadást is végez. Államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.
A bírósági eljárásban meghallgatott ismertebb tanúk
Vadai Ágnes
Volt MSZP-s, jelenleg DK-s politikus, a Gyurcsány-kormány idején, 2006. május 30-tól a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, 2007. július 1-től honvédelmi minisztériumi államtitkár.
Veres János
Az MSZP alapító tagja, országgyűlési képviselő, 2005 és 2009 között az ország pénzügyminisztere.
Ficsor Ádám
MSZP-s politikus, 2008 február és 2009 április között a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kabinetfőnöke, 2009. április 20-ától a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Bajnai Gordon kormányában.
A vád lényege a sajtó szerint
A feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozás 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A Magyar Nemzet szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak.
Így számolt be az eseményekről a honi sajtó
Az orosz hátterűként azonosított Zömök Kft., illetve vezetője, Püski László részt vett az NBH tisztikarának átvilágításában - de nem ő volt a főszereplő. Egy korábbi NBH-s belső vizsgálat világossá tette: külön orosz különítmény érkezett Magyarországra a feladatra. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az „orosz munkanyelvű" kollégák nem balkániak voltak. Hanem hús-vér oroszok. Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a „riasztás" ellenére nem állítatta le az akciót. A laq úgy tudja, mindössze másfél tucat NBH-munkatársat hazugságvizsgáltak meg az orosz vendégek; ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba - a feltűnésmentes behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította (együttműködésben a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft.-vel). A Heti Válasz forrásai szerint egy humánerőforrás-átvilágításhoz sem titkolózásból, sem külföldi szakemberanyagból, sem gépekből nem kell ennyi - így mindinkább az NBH technikai megtámadására terelődött a kémgyanú. Később persze kiderült, hogy a poligráfozás csak fedősztori, a valóságban orosz technikai támadás érte az NBH-t információleszívási célból.
A lap szerint Moszkva a 2006-os magyar választások után meghatározó befolyást akart szerezni a Mol olajipari óriásban, hogy monopolizálja az olajipart Kelet- és Közép-Európában. A magántulajdonú Mol-t ugyanakkor kettős védelmi rendszer vette körül: egyrészt a Nemzetbiztonsági, mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal, másrészt az akkor külsős elhárítóként alkalmazott UD Zrt. A Mol bevételéhez tehát mind az NBH-t, mind az UD Zrt.-t meg kellett törni; előbbit például egy technikai-informatikai támadással, utóbbit a lenullázással. Hogy a Vlagyimir Putyinnal ötször is találkozó, barátkozó Gyurcsány Ferenc tudott-e minderről, nem tudni.
A Zömök Kft.-nek fedőszervi-közvetítői szerepet osztottak ebben a játékban, ami például abban nyilvánult meg, hogy a céget jegyző Püski László fuvarozgatta Budapesten az orosz különítményt. Hazai viszonylatban ugyanakkor igenis jelentős (volt) e vállalkozás. Az 1990-es évek közepén az a - Zömök becenéven emlegetett - Gyimesi György indította el a bizniszt, aki a rendszerváltás előtt a BM III/II-es csoportfőnökségnél osztályvezetőtársa és barátja volt ifj. Apró Antalnak. Sőt, Zömök és Apró a rendszerváltás után megint együtt őrködött - akkor épp a reptér biztonsága felett. Előbbi, ahogy a lap írta, a behatolásjelző és kerítésvédelmi rendszert működtette, utóbbi egyéb security-szolgáltatásokat nyújtott - és testvérével, Apró Piroskával (Gyurcsány Ferenc anyósával) közös részvénytársaságát, az S-Komplexet oda is költöztette a Ferihegy Airport I/A portájára. Az Apró család cége időközben kifulladt, a Zömök pedig Gyimesi bizalmasára, Püski Lászlóra szállt.
