Tovább keresi igazát Kaiser Ede
Az iratok ismertetésével elkezdődött Kaiser Ede a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bíróságokkal szemben a móri-ügy kapcsán előterjesztett kártérítési ügyének megismételt elsőfokú tárgyalása csütörtökön a Szegedi Törvényszéken. Mint arról korábban a PestiSracok.hu beszámolt a garanciális szabályok betartása érdekében a teljes elsőfokú eljárás megismétlésére van szükség. Az elsőfokú döntés értelmében egy forint kártérítés sem járt volna a móri fiaskóért a két és fél évig móri mészárosként emlegetett Kaiser Edének. Erről elsőként a PestiSracok.hu számolt be.
A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádja alól jogerősen felmentett Kaiser Ede - aki más bűncselekmények miatt jelenleg is szabadságvesztését tölti - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától. A kártérítés összegét a felperes azért 25 millió forintban határozta meg, mert nyomravezetői díjként ekkora összeget fizettek ki a Móri-ügy kapcsán.
A Cseh Attila bíró által ismertetett kereset szerint Kaiser Ede álláspontja, hogy sérült az emberi méltósághoz, illetve a jó hírnévhez való joga, valamint egészsége is károsodott, amikor előbb meggyanúsították, megvádolták, majd el is ítélték a móri bankrablás miatt.
Bárdos Rita, a felperest képviselő ügyvéd közölte, Kaiser Edét különleges biztonsági körletben tartották, az őrök úgy bántak vele, mintha ő lenne a móri mészáros. A magyar közvélemény sem ismerte volna meg a nevét, ha nem ítélik el a bankrablás miatt.
Az alperesek kifejtették, nem lehet időben visszafelé következtetni a perújítás és más kapcsolódó eljárások során feltárt tényekből a korábbi intézkedések szükségszerűségére. Kaiser Ede nem működött együtt a hatóságokkal, nem segítette a nyomozást, ezzel elmulasztotta a kárelhárításhoz, a kár csökkentéséhez szükséges lépéseket. Kaiser Ede felmentése megfelelő nyilvánosságot kapott, jó hírnevének megítélésekor pedig mérlegelnie kell, hogy korábban már többször elítélték, más bűncselekmények miatt, és jelenleg is szabadságvesztését tölti, továbbá "nem áll távol tőle a bűnöző életmód".
Bárdos Rita a többi között indítványozta Kaiser Ede egykori társa, Hajdu László, valamint Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes – aki a helyszínen irányította a nyomozást - tanúkénti meghallgatását.
2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede büntetése, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogerőre emelkedett.
Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.
A 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indult kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította Kaiser Ede keresetét, azonban a döntést a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, ezért kell megismételni az elsőfokú eljárást. A per októberben folytatódik.
