Felsőbb utasításra hazudott Csontos tartótisztje
Jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) állományában van H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos István egykori tartótisztje – értesült a Magyar Nemzet.
Mint arról a PestiSrácok.hu korábban már beszámolt, a romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és egyik tanúként meghallgatott munkatársa, ezért a Pest Megyei Főügyészség büntetőfeljelentés megtételére tett indítványt a sorozatgyilkosságot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken még február végén.
A Magyar Nemzet mai számában megjelent cikk szerint felsőbb utasításra hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje.
Csontos mielőtt a gyilkosok sofőrje lett, hivatásos katonaként szolgált, s ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (korábbi katonai elhárítás) beszervezte. Ezt először nemcsak H. Ernő, hanem a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi vezetése is tagadta - emlékeztet rá a lap. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságnak sem.
A mostani honvédelmi vezetés ugyanakkor elismerte, hogy Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) ügynöke volt, és belső vizsgálatot folytatott le az ügyben. H. Ernő fegyelmit kapott, de a Magyar Nemzet úgy tudja, nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot. A volt tartótiszt a lap információi szerint szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.
Csontos tartótisztje egyébként több hibát is ejtett, amikor kapcsolatot tartott az egykori katonával. Megsértette például a szolgálati szabályzatot, amely kimondja, hogy fedett munkakörben dolgozó tiszt nem tájékoztathatja magánéleti körülményeiről az informátorait. Csontos István viszont ismerte H. Ernő telefonszámát, és járt H. Ernő lakásán, vagyis tisztában volt azzal, hogy a tiszt hol lakik. H. Ernő a szaktárca által elrendelt belső vizsgálat szerint számos információt nem dokumentált, a találkozókról szóló írásos jelentése sem teljes.
Az ügyben a lap megkereste a HM-et, amely későbbre ígért tájékoztatást. A KBH-t egyébként az előző ciklusok alatt Stefán Géza vezérezredes, majd Kovácsics Ferenc altábornagy vezette. Előbbi elhunyt, utóbbit pedig a kormányváltás után leváltották.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt szombaton. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz.
A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport egykori SZDSZ-es vezetője vetette fel szombaton a lapnak. Szerinte a támadásokat külső segítség nélkül ezek az elkövetők nem tudták volna így előkészíteni és végrehajtani. Úgy vélte, fontos megvizsgálni, hogy a KBH által beszervezett Csontosról mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a cigányok elleni támadásokban érintett lehetett. A munkacsoport felállítását a Fidesz, az LMP és a Jobbik is támogatja.
A teljes cikket a mai Magyar Nemzetben olvashatják.
Fotó: magyarhirlap.hu
