Pesti Srácok

Háttérhatalom mozgatja az országot

Háttérhatalom mozgatja az országot

A magyar társadalomban meglehetősen sokan hisznek abban az összeesküvés-elméletben, amely szerint a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot – derült ki a Political Capital Institute felméréséből.

A magyarok 42 százaléka szerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Ennél némileg kevesebben – 36 százalék – voltak ezzel ellentétes véleményen – olvasható a kutatás összefoglalójában. Mint írták, ez a vélekedés minden csoportban elterjedt, ugyanakkor leginkább azok körében, akik inkább a társadalom kevésbé előnyös helyzetű csoportjaiból kerülnek ki.

Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak és a szakmunkások körében, illetve a vidéki városok lakói között. A munkanélküliek körében szintén nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint valamiféle kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot.

PestiSracok facebook image

A kutatás szerint a pártok szavazótáborai között éles eltérések tapasztalhatók. A Jobbik szavazói körében a legelterjedtebb (68 százalék) az az elmélet, miszerint valójában nem is a kormány irányít. Őket követik az LMP (52 százalék), az MSZP (49 százalék), a Fidesz (43 százalék), majd az Együtt-2014 (32 százalék) szavazói.

A Political Capital szerint "ezzel egyébként kitapinthatóvá válik a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti egyik fontos törésvonal is": bár a fideszesek is hajlamosak hinni egyes összeesküvés-elméletekben, kevésbé gondolják azt, hogy az összeesküvésnek maga a kormány is része.

A fideszesek számára, akik szerint nem a kormány irányítja az országot, a párt "szabadságharca" éppen a háttérhatalom gyarmatosító törekvései elleni küzdelemről szól.vA jobbikosok azonban pártjukkal és annak szellemi holdudvarával összhangban hajlamosabbak azt gondolni, hogy "Magyarországot a háttérhatalom kormányozza", és a kormány csak ezen háttérhatalom helytartója – olvasható az anyagban.

A kutatás szerint a pártválasztók 47 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy nem a kormány irányít, és nem tudni, ki mozgatja a szálakat a háttérből. A pártpreferencia nélküliek között azonban – ahol az ilyen összeesküvés-elméletekre nagyobb fogékonyságot várhatnánk – szignifikánsan kevesebben, csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a kormány helyett valakik a háttérből irányítják az országot – írták.

A felmérés szerint a legtöbben - "az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve" - a nemzetközi pénzügyi köröket és más államokat sejtenek az összeesküvés hátterében.

A Political Capital összefoglalója a Tárki júniusi omnibusz kutatásában, majd a júliusi internetes reprezentatív kutatásában feltett kérdésekre adott válaszok alapján számított első eredményeket közli.

Forrás: MTI

Fotó: runyaigabor.com/facebook.com/runyaigaborff

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.