Pesti Srácok

Vadai Ágnes és Vona Gábor is egyetértett abban, hogy "nem"

Vadai Ágnes és Vona Gábor is egyetértett abban, hogy "nem"

Az Országgyűlés kedden elfogadta a pedagógus béremelésről szóló törvényjavaslatot, amelyet többek között Vadai Ágnes és Vona Gábor nem szavazott meg. Minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány – mondta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője kedden.

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A parlament honlapján olvasható szavazási adatok szerint a tanárok béremelésére nemet mondott többek között Vadai Ágnes és Vitányi Iván DK-s politikusok, Dorosz Dávid és Szilágyi Péter bajnaista képviselők, valamint a Jobbik-frakció jelentős része is nemmel voksolt.

A változtatás része az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek nyomán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

PestiSracok facebook image

Minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány – mondta a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője kedden azzal összefüggésben, hogy tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén igény vetődött fel törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen. Rogán a sajtótájékoztatón azt mondta, ehhez törvénymódosítás nem szükséges, így kedden a frakció várhatóan a kormány által beterjesztett, eredeti formában fogadja el a köznevelési törvény módosítását. A frakcióvezető beszámolt arról: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport.

Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Hozzátette: a miniszterelnököt arra kérte, hogy a kormány is tárgyalja meg a kérdést. A kabinet éjszakai ülésén azonban úgy határozott, hogy egyedi vizsgálatok keretében foglalkozik az intézményvezetők bérével, így ehhez törvénymódosítás nem szükséges – ismertette.

A frakcióvezető szavai szerint az intézményvezetők pótlékok és túlóra-elszámolások nyertesei voltak, így lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkeztek, mint az átlagos pedagógusok. Beszámolt arról is: míg a Bajnai-kormány 2009-ben egyhavi bért vett el a pedagógusoktól, a jelenlegi kabinet most átlagosan négyhavi pluszjövedelmet juttat számukra.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón azt mondta: számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. Ezt a mostani béremelésen keresztül nem tudják „bevállalni”, ám egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat.

A parlament előtt lévő törvénymódosítással kapcsolatban hangsúlyozta: október 1-jétől minden pedagógus 30-80 ezer forinttal magasabb bért vihet haza, ennek fedezetét pedig nem hitelből biztosítja a kormány, a béremelés alapját a magyar gazdaság, a magyar emberek teremtették meg. A köznevelési törvény változtatása annak értékállóságát is biztosítja – tette hozzá.

Forrás: mno.hu/MTI

Fotó: hir6.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.