Pesti Srácok

Bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság Balla Irma fiát

Bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság Balla Irma fiát

Bizonyítottság hiányában felmentette az édesanyja meggyilkolásával vádolt Schönstein Sándort csütörtökön a Debreceni Ítélőtábla Ficsór Gabriella vezette büntetőtanácsa, helybenhagyva a megismételt elsőfokú bírósági ítéletet.

Bűncselekmény hiányában kérte felmentését csütörtökön Schönstein Sándor, akit édesanyja, Balla Irma, egykori debreceni fideszes önkormányzati képviselő meggyilkolásával vádol az ügyészség. Balla Irmát 2007 húsvétján gyilkolták meg debreceni lakásában. A gyilkossággal az ügyészség a fiát, Schönstein Sándort vádolta meg. Az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítélte. A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el. A megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék Bakó József vezette büntetőtanácsa bizonyítottság hiányában felmentette az édesanyja meggyilkolásával vádolt Schönstein Sándort. A vádlott és védője fellebbezést jelentett be annak érdekében, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mondja ki a felmentő ítéletet. Az ügyész a tényállás téves megállapítása miatt fellebbezett az ítélet ellen, kérve a bűnösség megállapítását, így került ismételten az ügy a Debreceni Ítélőtáblára.  

DNS az alsóneműn, vér a köröm alatt

Ficsór Gabriella büntetőtanácsa csütörtökön nyilvános ülést tartott az ügyben, ahol Tudja Judit fellebbviteli főügyész bejelentette, az ügyészség fenntartja korábbi kérelmét az újabb bizonyítási eljárás lefolytatására. Miután a táblabíróság ezt elutasította, az ügyész csaknem egyórás perbeszédében megismételte a vád meggyőződését arról, hogy a vádlott oltotta ki édesanyja élettét, s szerintük minden alapot nélkülöz az a kérés, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel Schönstein Sándort. Az ügyész döntő jelentőségűnek ítélte, hogy a szakértők véleménye szerint a vádlott nem szavahihető, személyiségzavarral küzd, de nem kóros elmeállapotú. Utalt az ügyész arra, hogy az áldozat alsóneműjén megtalálták fia DNS-ét, a vádlott körme alatt pedig vérnyomokat találtak. Felidézte, hogy a vádlott kiváló szerepjátékos volt, megtanulta manipulálni környezetét, s nem állt távol tőle az indulatkitörés sem.  

A védelem szerint a vád feltételezésekre épít

PestiSracok facebook image

Magyar György, a vádlott védője a védelem azon meggyőződését hangoztatta, hogy Schönstein Sándor nem követte el ezt a bűncselekményt, ezért kérte védence bűncselekmény hiányában történő felmentését. A védelem szerint az ügyészség feltételezésekre alapozta a vádat, de - mint figyelmeztetett - a feltételezéseknek nincs bizonyító erejük. Ugyanakkor rámutatott a vád csúsztatásaira, például a védence körme alatt talált vérnyomokra, amiről az eljárásban kiderült, hogy nem az áldozattól származtak. Elfogadhatatlannak nevezet az ügyészség álláspontját, hogy büntetlen előéletű védence annyira feldühödött volna, amiért anyja kizárta a lakásból, hogy ezután 15 percig kegyetlenül verte, majd megfojtotta. Magyar György utalt a rendőrségi nyomozás hiányosságaira, amelyeket a megismételt eljárásban a bíróság igyekezett pótolni, s annak ismeretében mentette fel védencét. Magyar György kérte a táblabíróságtól elsődlegesen védence bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodsorban az elsőfokú ítélet helybenhagyását.  

Schönstein ártatlanságát hangsúlyozta

Schönstein Sándor az utolsó szó jogán ártatlanságát hangoztatta, s kérte a bíróságot, hogy bűncselekmény hiányában mentse fel a vád alól. Forrás: MTI Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.