Pesti Srácok

Csúszik az ítélet a sírrablók perében

Csúszik az ítélet a sírrablók perében

Perbeszédekkel folytatódott volna holnap annak a három férfinak - köztük egy ügyvédnek - a pere, akit az ügyészség azzal vádol, hogy 2008-ban kihantolták, majd ellopták Hitler egyik kedvenc iparmágnásának, az osztrák-német milliárdosnak, Friedrich Karl Flick holttestét rejtő koporsóját, majd Magyarországra szállították és a hozzátartozóktól pénzt követeltek. A tárgyalás azonban holnap betegség miatt elmarad, azonban úgy tudni, hamarosan elsőfokú ítéletet hirdet a bíróság az ügyben.

Az egyébként nemzetközi érdeklődést is kiváltó, leginkább egy Guy Ritchie filmbe illő eset nem csak a krónikások között váltott ki hitetlenkedést, a védők is hajmeresztő dolgokat meséltek az ügyről. Ugyanis egy "szimpla" zsarolásról bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználásáig jutott az ügy, és ezt nagyjából senki sem érti.

A történetről annyit, hogy az ügyészség azt állítja, Sz. Barnabás ügyvéd 2008-ben azzal bízta meg több társát, hogy rabolják el az osztrák-német milliárdos, Friedrich Karl Flick holttestét rejtő koporsót. A tetemet a koporsóval együtt a karintiai Velden temetőjéből, Flickék családi mauzóleumából lopták el. F. László és N. Zoltán másod - illetve harmadrendű vádlottak ismeretlen társaikkal együtt a koporsót egy IX. kerületi borozó elé szállították. Ezután egy budapesti bérház pincéjében, később a belső és külső koporsót különböző helyeken rejtegették. A holttest elrablása után a vádlottak levélben jelentkeztek a családnál azzal, hogy hatmillió eurós váltságdíjat kérnek a tetemért. A család e-mailben és telefonon kommunikált velük. A hullarablók többször is megfenyegették őket, hogy ne forduljanak a rendőrséghez, így 100 ezer eurót meg is kaptak a díjból, de a többihez nem jutottak hozzá, ugyanis a család magánnyomozó irodát is megbízott, amelynek a hazai irodája elfogta a tetteseket.

PestiSracok facebook image

A per tavaly februárban kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, azonban egy évnyi tárgyalás után, idén februárban a bíróság úgy határozott, az ügyet a hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszékre teszi át. Ugyanis az addig lefolytatott eljárásban, megállapította, hogy a vádiratban rögzített zsaroláson túl megállapíthatónak látszik az emberi test tiltott felhasználásának bűntette is.

Parti Ágnes, a per ügyvéd vádlottjának, Sz. Barnabásnak a védője, a PestiSrácok.hu érdeklődésére kifejtette, hogy jogi nonszensz az emberi test tiltott felhasználásának vádja, ugyanis az többek között akkor valósul meg, ha az emberi maradványokat haszonszerzési célból szerzi meg valaki, s ugyanez a feltétele a zsarolásnak is, azaz haszonszerzési célból alkalmaz valaki testi, vagy lelki erőszakot az áldozaton. Így tehát - véli az ügyvéd - az eredeti vád már tartalmazta a haszonszerzési szándékot, érthetetlen miért kellett ezt duplikálni. "Arról nem is beszélve, hogy az emberi test tiltott felhasználása egy egészségügyi bűncselekmény, jórészt a szervkereskedelemhez kapcsolódik. Ebben az eljárásban azonban az is vita kérdése, hogy a vádlottak által megszerzett emberi maradványok alkalmasak-e arra, hogy azokat egyáltalán emberi maradványoknak nevezhessük."

Az ügyvéd azt is elmondta, hogy védence végig tagadta a bűncselekmény elkövetését. Ahogy a bíróságon, a rendőrségen is azt állította, akkor került bele a történet közepébe, amikor a másodrendű vádlott, F. László azzal kereste meg, hogy külföldi személyek rávették arra, hogy lopja el az osztrák koporsóját, majd elkezdték fenyegetni. A védő szerint ügyfele, Sz. Barnabás azt javasolta F. Lászlónak, hogy vigye vissza a koporsót a hozzátartózóknak, annál is inkább, mivel a család nyomravezetői díjat tűzött ki, így azt megkaphatja. "Végül maga ment a Karl Flick családja által megbízott magánnyomozókhoz, akiknek elmondta, amit F. Lászlótól tudott, így a koporsót meg is találták, és vissza tudták vinni Veldenbe" - mondta Parti Ágnes.

Szöveg: Szenvedi Zoltán - PestiSrácok.hu

Fotó: Express.de

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.