Felmentésben reménykednek az idős emberek gyilkosai
Jobbára felmentést kértek a védők a Fővárosi Törvényszéken kedden annak az úgynevezett ároktői bandának az ügyében, amely a vád szerint idős emberek sérelmére követett el súlyos rablásokat és két rablógyilkosságot.
Az előző tárgyaláson vádbeszédében az ügyész a hat vádlott közül ötre nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, számos minősített rablás, testi sértés, személyi szabadság megsértése és más súlyos bűncselekmények miatt tényleges életfogytiglant kért.
A vád szerint a büntetett előéletű, egymással szoros rokonságban álló ároktői férfiak gátlástalan, embertelen módon bántak kiszemelt áldozataikkal. 2008 ősze és 2009 tavasza között tucatnyi alkalommal Budapest peremkerületeiben, illetve vidéki településeken élő 70-80 éves vagy még idősebb sértettekre támadtak rá maszkban, csuklyában éjszaka az otthonukban. Megkötözték, ütötték, rúgták kiszolgáltatott áldozataikat, és elrabolták készpénzüket, ékszereiket, értékeiket.
A sértettek a támadások után órákig vagy akár fél napig is feküdtek megkötözve, betömött szájjal fuldokolva, esetenként bordatöréssel, mire felfedezték és kiszabadították őket. Két idős ember belehalt sérüléseibe, és a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete. Az eljárásban a vádlottak többsége tagadta bűnösségét.
Nem vitatták a terhelő adatokat
Kedden az ügyvédek védőbeszédeikben többnyire nem vitatták, hogy vannak a vádlotti csoportra nézve terhelő adatok, ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy hiányoznak a személyre szóló bizonyítékok, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy akik egyáltalán jelen voltak a bűncselekményeknél, konkrétan mit is követtek el. Bántalmazták-e a sértetteket, esetleg a halálukat okozva, vagy inkább az értékek után kutattak, nem is tudva arról, mit csinál egyik-másik társuk az idős áldozatokkal, vagy esetleg be se mentek a lakásokba, csupán kint figyeltek, vagy a helyszínre vezették az autót. Ez azért nagy jelentőségű, mert az ítélkezési gyakorlatban a súlyosabban minősülő rablások büntetése hozzávetőleg 10-15 év körüli szabadságvesztés, a minősített emberölésnél azonban tényleges életfogytiglan is kiszabható.
Tizenkét vádpont maradt bizonyítatlan az ügyvéd szerint
Az elsőrendű vádlott védője mind a 12 vádpontban bizonyítottság hiánya miatt kért felmentést.
Hangsúlyozta, hogy együtt érez a sértettekkel és hozzátartozóikkal, fájdalmukat nem vonja kétségbe, de csak azokat vonhatják felelősségre, akik valóban bűncselekményt követtek el, és csak azért, amit ténylegesen elkövettek.
Mint mondta, védence esetében van egy a támadásoknál használt maszk, amelyen szagnyomot azonosítottak, ám ez nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy ügyfele volt az elkövető, hiszen a maszk a kocsijából került elő, amelyet sokan mások is használtak.
A védő szerint ugyanígy nem kétséget kizáró bizonyíték, hogy egyik-másik támadásnál az elkövetők DNS-ét azonosították a tetthelyen, például az áldozatok megkötözésére használt köteleken. Mint ahogy a védő szerint a másodrendű vádlott részben beismerő és társait is terhelő vallomása sem elegendő bizonyíték, hiszen vallomását sokszor megváltoztatta, még arról is, hogy egyáltalán kik voltak jelen a támadásoknál.
Az idős, félholtra vert emberek nem tudták azonosítani a maszkos támadókat
A védelem szólt arról, hogy a sértettek nem tudták személy szerint azonosítani maszkos támadóikat, az egyes vádlottakhoz köthető telefonok cellainformációiból pedig csak az következik, hogy a telefonok a tetthely környékén lehettek, de az nem, hogy bizonyosan a vádlottak voltak az elkövetők. Az is csak feltételezésekre, kombinációkra adhat alapot, de nem kétséget kizáró bizonyíték a védők szerint, hogy a vádlottaknál a házkutatásokon megtaláltak néhányat a rablásoknál zsákmányolt ékszerekből.
Az elsőrendű vádlott védője arra is felhívta a figyelmet, hogy volt a nyomozás során olyan, másfél évet előzetes letartóztatásban töltő gyanúsított, aki ellen ahhoz hasonló bizonyítékok nem voltak elegendők a vádemeléshez, mint amilyenekre hivatkozva később az ügyész már tényleges életfogytiglant kért.
A védő megjegyezte, kellő kritikával és kontrollal kell kezelni azokat az értesüléseket, amelyek a vádlotti körhöz hasonló életvitelű rendőrségi informátoroktól származnak, csakúgy, mint amikor egy büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott védett tanú szolgáltat terhelő információkat.
"Töltelék" vádlottak
Az ügyvéd szerint nem zárható ki, hogy egyes embereket "betoltak" az eljárásba, csak "töltelékek" voltak.
Az elsőrendű vádlott védője abban az esetben, ha a bíróság nem osztaná a felmentésre irányuló indítványt, azt kérte, hogy ne életfogytiglant szabjanak ki.
Az ároktői banda büntetőperének következő tárgyalásán, a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően hirdetheti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék.
Az ároktői banda büntetőpere tavasszal azért is vált ismertté, mert több vádlottnál letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott négyéves felső határa, és ezért meg kellett szüntetni fogva tartásukat. Ezután Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazságügyi minisztertől és a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik tagjától is kérdéseket kapott azzal kapcsolatban, hogy mi vezethet a hasonló esetekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ezt megelőzni.
Handó Tünde május közepén célvizsgálatot rendelt el, és azt kérte a Fővárosi Törvényszék vezetésétől, vizsgálják meg a soron kívüli ügyek gyakorlatát, illetve tárják fel, mi akadályozza a hasonló ügyek gyorsabb befejezését, majd jogszabály-változtatásokat, bírósági létszámbővítést és az illetékességi, hatásköri szabályok módosítását kezdeményezte a büntetőperek gyorsítása érdekében.
Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: blikk.hu
