Pesti Srácok

Melyik az ország "bűnös városa"?

Melyik az ország "bűnös városa"?

Melyik a legbiztonságosabb megyeszékhely, hol számíthat nagyobb eséllyel arra, hogy meglopják, kizsebelik, esetleg feltörik az autóját? A legfrissebb statisztikai adatok és rendőrkapitányok beszámolói alapján a hvg.hu elkészítette a "bűnös megyeszékhelyek" rangsorát. Feltéve persze, hogy a statisztikák külön-külön a valós helyzetet mutatják - írta a hvg.hu.

Máig nem került a helyi közgyűlés elé a legrosszabb bűnügyi statisztikai adatokkal rendelkező Székesfehérvár rendőrkapitányának beszámolója a tavalyi évi munkájukról. A legtöbb megyeszékhelyen már tavasszal, illetve a nyár elején túlestek ezen, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azonban még azt sem volt hajlandó elárulni a hvg.hu-nak, hogy a megyei rendőrfőkapitány mikor áll jelentésével a közgyűlés elé.

Pedig a megyei és országos adatokat átböngészve valószínűleg minden rendőri vezetőnek lenne miről beszélnie. A Legfőbb Ügyészség szeptember 17-én közzétett tájékoztatójából például az derült ki, hogy a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. A növekedés jelentős: míg 2011-ben 245 ezer ilyen eset volt, tavaly már 274 ezer. Abból a szempontból persze nem meglepő ez az adat, hogy az ország számos régiójában romlott a bűnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegű bűncselekmények száma ugrott meg.

PestiSracok facebook image

Székesfehérvárról a beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseiből kellett következtetéseket levonni, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok. Ez alapján a listavezető városban tavaly 18 449 bűncselekmény jutott a rendőrök tudomására, vagyis százezer lakosra kiemelkedően sok, 18 135 bűnügy jutott (a második helyen álló Kecskeméten ennek kevesebb, mint a fele). Ennek okát a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság részéről azzal magyarázták a hvg.hu-nak, hogy a székesfehérvári kapitányságon egy 2010-ben megkezdett nyomozást tavaly fejeztek be.

Az ügyben egy szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett, 12 303 rendbeli csalás-sorozatot derítettek fel eredményesen. Ez a 2012-ben regisztrált bűncselekmények 37,4 százalékát tette ki. A bűncselekmény elkövetői újsághirdetést adtak fel otthon végezhető munkalehetőségről, melyhez pár ezer forintos regisztrációs díjat szedtek be, azonban munkát nem biztosítottak a sértetteknek. A 100 000 lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma e nélkül a Székesfehérvári Rendőrkapitányság illetékességi területén elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan 4 544,6, az egész megyére vonatkoztatva pedig 4 847,5 lenne, amely a jelenleginél 61,3 százalékkal alacsonyabb értéket jelent – tették hozzá.

Székesfehérvár már 2011-ben is első volt a megyei jogú városok rangsorában, akkor 11 341 bűncselekményt követtek el. A feltűnően magas bűnügyi indexet a megyei kapitányság szóvivője, Németh-Kész Mónika őrnagy egy éve azzal magyarázta a HVG hetilapnak, hogy két nagyszabású csalássorozatra is fény derült a városban. Az egyik eset egymagában 2669 ügyet tette ki - akkor valótlan álláshirdetésekkel csaltak ki kisebb összegeket a sértettektől, akiknek emelt díjas telefonszámon kellett jelentkezniük.

A sorozat-bűncselekmények valóban torzíthatják a statisztikát. Így került például 2011-ben a lista élére Hajdú-Bihar megye és Debrecen, ahol egyetlen eljárásban több mint tízezer, gazdasági jellegű bűncselekményt derített fel a rendőrség.

Az aktuális lista második helyén Kecskemét áll: Bács-Kiskun megye székhelyén több mint tízezer bűncselekményt regisztráltak, vagyis 8 797 jutott százezer emberre. A városi rendőrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy mi lehet ennek az oka: 35 százalékkal nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a statisztikára vonatkozóan a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kapitányság területén tavaly a regisztrált bűncselekmények emelkedésében alapvetően a közrend elleni, a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények számának növekedése volt a meghatározó. Hangsúlyozták, hogy az egyes bűntetteket vizsgálva megállapítható, hogy az úgynevezett járulékos bűncselekmények száma a korábbi évekhez képest 2012-ben jelentősen megnövekedett, elsősorban a gépkocsi feltörések miatt.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy gépkocsi feltörése esetén, amennyiben a járműből az elkövető ellopta valaki otthagyott táskáját, akkor annyi rendbeli közokirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést is regisztrálnak, ahány okirat (igazolvány, lakcímkártya stb.) és bankkártya volt a táskában. Azaz: egyetlen gépkocsi feltörés további, akár 8-10 járulékos bűncselekményt is eredményezett. A kecskeméti regisztrált bűncselekmények több mint egyharmada ilyen járulékos bűncselekmény volt. A Kecskeméti Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált bűncselekmények száma 2013. év első félévében csökkenést mutat, 100 000 lakosra vetítve 2 018,6.

A bűnügyi statisztikákról bővebben itt olvashat.

Fotó: hvg.hu nyomán MTI/ Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.