Pesti Srácok

Vizsgálati fogságban Hernádi Zsolt

Vizsgálati fogságban Hernádi Zsolt

Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi megyei bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.

A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.

A közlemény szerint az USKOK nemzetközi jogsegély keretében kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezt követően kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. A kérést szeptemberben megismételték, és szeptember 25-re az USKOK beidézte Hernádi Zsoltot. A zágrábi megyei bíróság honlapján található közlemény szerint a magyar fél nemzeti érdekekre hivatkozva ismételten elutasította a kérvényt. Az idézést a magyar média is közzétette, valamint Csányi Sándort, a Mol igazgatóságának alelnökét is tájékoztatták róla, amikor szeptember 18-án Zágrábban a Mol és a horvát kormány közötti megbeszélésen vett részt.

PestiSracok facebook image

A bíróság szerint az, hogy Hernádi Zsolt - annak ellenére, hogy tudja, Horvátországban nyomozás folyik ellene vesztegetés bűntettjének vádjával, valamint, hogy az USKOK kijelölte a kihallgatás időpontját is - nem szándékozik önkéntesen megjelenni és saját védelmében felszólalni a horvát hatóságok előtt, egyértelműen azt jelenti, hogy akadályozza a nyomozás folyamatát - áll a nyomozati fogság elrendelésének indoklásában.

A Jutarnji List című zágrábi napilap szerint az USKOK azért kérvényezte a bíróságtól a vizsgálati fogság elrendelését, mert ezzel lehetővé válik, hogy európai és akár nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A lap szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség Hernádi elérhetetlensége és a magyar igazságszolgáltatási szervek folyamatos elutasítása miatt döntött úgy, hogy kéri a vizsgálati fogság elrendelését.

A Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalán azt írta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kiadását követően "Hernádi Magyarországon biztonságban lehet, mivel az ottani igazságszolgáltatási szervek nem akarják büntetőeljárás alá vonni, és nem is adják ki, de sehol máshol Európában nem lesz biztonságban".

A Vecernji List úgy fogalmazott, hogy a zágrábi bíróság szerint Magyarországon nem fogják letartóztatni Hernádit akkor sem, ha európai elfogatóparancsot adnak ki ellene. Várhatóan továbbra is nemzeti érdekekre hivatkoznak majd. A Vecernji List cikke szerint a magyar szervek továbbá azt is felhozhatják indoknak, hogy Hernádi Zsolttal szemben lefolytatták a nyomozást, és minden gyanú alól felmentették. Zágrábban viszont úgy gondolják, hogy nem lehetett Hernádi ellen semmilyen vizsgálatot lefolytatni, mert minden bizonyíték az USKOK-nál van.

Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. Az úgynevezett Mol-INA-ügyben az USKOK 2011-ben rendelt el nyomozást Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért - nem jogerősen - 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Mol korábban visszautasította a Sanader ellen született ítéletben foglaltakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.

Forrás: MTI

Fotó: hetivalasz.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.