Pesti Srácok

Vizsgálati fogságban Hernádi Zsolt

Vizsgálati fogságban Hernádi Zsolt

Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi megyei bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.

A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.

A közlemény szerint az USKOK nemzetközi jogsegély keretében kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezt követően kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. A kérést szeptemberben megismételték, és szeptember 25-re az USKOK beidézte Hernádi Zsoltot. A zágrábi megyei bíróság honlapján található közlemény szerint a magyar fél nemzeti érdekekre hivatkozva ismételten elutasította a kérvényt. Az idézést a magyar média is közzétette, valamint Csányi Sándort, a Mol igazgatóságának alelnökét is tájékoztatták róla, amikor szeptember 18-án Zágrábban a Mol és a horvát kormány közötti megbeszélésen vett részt.

PestiSracok facebook image

A bíróság szerint az, hogy Hernádi Zsolt - annak ellenére, hogy tudja, Horvátországban nyomozás folyik ellene vesztegetés bűntettjének vádjával, valamint, hogy az USKOK kijelölte a kihallgatás időpontját is - nem szándékozik önkéntesen megjelenni és saját védelmében felszólalni a horvát hatóságok előtt, egyértelműen azt jelenti, hogy akadályozza a nyomozás folyamatát - áll a nyomozati fogság elrendelésének indoklásában.

A Jutarnji List című zágrábi napilap szerint az USKOK azért kérvényezte a bíróságtól a vizsgálati fogság elrendelését, mert ezzel lehetővé válik, hogy európai és akár nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A lap szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség Hernádi elérhetetlensége és a magyar igazságszolgáltatási szervek folyamatos elutasítása miatt döntött úgy, hogy kéri a vizsgálati fogság elrendelését.

A Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalán azt írta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kiadását követően "Hernádi Magyarországon biztonságban lehet, mivel az ottani igazságszolgáltatási szervek nem akarják büntetőeljárás alá vonni, és nem is adják ki, de sehol máshol Európában nem lesz biztonságban".

A Vecernji List úgy fogalmazott, hogy a zágrábi bíróság szerint Magyarországon nem fogják letartóztatni Hernádit akkor sem, ha európai elfogatóparancsot adnak ki ellene. Várhatóan továbbra is nemzeti érdekekre hivatkoznak majd. A Vecernji List cikke szerint a magyar szervek továbbá azt is felhozhatják indoknak, hogy Hernádi Zsolttal szemben lefolytatták a nyomozást, és minden gyanú alól felmentették. Zágrábban viszont úgy gondolják, hogy nem lehetett Hernádi ellen semmilyen vizsgálatot lefolytatni, mert minden bizonyíték az USKOK-nál van.

Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. Az úgynevezett Mol-INA-ügyben az USKOK 2011-ben rendelt el nyomozást Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért - nem jogerősen - 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Mol korábban visszautasította a Sanader ellen született ítéletben foglaltakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.

Forrás: MTI

Fotó: hetivalasz.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.