Mitől uszítás az uszítás?

A marhavagonozás nem uszítás, ha értő fülekre talál, a cigányozás pedig erkölcsileg aggályos, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható: a rendőrség két közösség elleni uszítással kapcsolatos feljelentést ilyen indokokkal hárított az utóbbi hónapokban - írta az Index. A jogász szakember szerint viszont egy adott eszmére fogékony emberek előtt elmondott beszéd nagyon is alkalmas lehet uszításra. Tomcatet korábban például egy blogbejegyzése miatt ítélték el jogerősen közösség elleni uszításért. Konkrét eseteken keresztül vizsgáltuk, hogy mikor mi számít uszításnak.

A Tett és Védelem Alapítvány (az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítványa)júniusban nagy nyilvánosság előtt elkövetett közösség elleni izgatás bűncselekménye miatt tett feljelentést Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője ellen. A feljelentésben kifogásolt hatperces beszéd tavaly október 23-án, a Corvin közben hangzott el. A szónoklat a Youtube-on ma is hozzáférhető, ebben Tyirityán többek között így fogalmaz:

„És akkor megkérdem őszintén, antiszemita volt a magyar forradalom és szabadságharc? Igen, az volt. De miért? Mert Rákosi Mátyás mi volt? Zsidó. Gerő Ernő mi volt? Zsidó. Farkas Mihály mi volt? Zsidó. (...) És Dániel Péter micsoda? Zsidó. Köszönöm. (...) Büszkén vallja magát zsidónak. Én nagyon utálom a fajtáját, nem tudom, ti hogy vagytok vele. Nagyon helyes. (...) Ütik-verik, gyilkolják a fajtánkat. Ő ezt szellemi eszközökkel teszi, ami azt jelenti, hogy a jelképeinket támadja meg. Turulszobrot csonkít? A turulmadarat kopasztott csirkének ábrázolja? Festékkel önt le egy Horthy Miklós-szobrot? Ha ő ezért a tevékenységért erkölcsi felmentést kap a bíróságtól, akkor én meg őszintén elmondom, hogy nekem az lenne egy hatalmas nagy erkölcsi felmentés, ha végre lenne egy olyan kormányunk, ami ezt a fajtát, ezt az embertípust, ami a mi jelképeinket meggyalázza, újra marhavagonokba raknák és elvinnék jó messzire.(...)”

A rendőrség augusztusi határozatában bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, indokai között a következők szerepelnek:

• Tyirityán beszéde nem tartalmazott felhívást,
• véleménynyilvánításnak tekinthető,
• a gyűlöletre uszításnak az ítélkezési gyakorlat szerint olyan gyűlölet felkeltésére kell irányulnia, amely aktív tevékenységbe megy át,
• a felvétel még mindig látható a Youtube-on, így a rendőrség szerint valószínűsíthető, hogy a filmfelvétel azért van még mindig az oldalon, mert „vagy nem jelezték kellő számban annak bizonyos csoportokra sértő tartalmát, vagy pedig a szerkesztőség nem talált kivetnivalót a videó tartalmában”,
• Tyirityán önként megjelent hallgatóság előtt tartott beszédet, amelynek véleménye feltehetően megegyezik a szónok véleményével és nézeteivel, és
• egy olyan környezetben, ahol a résztvevők egyöntetűen ugyanazt a nézetet vallják, nem beszélhetünk uszításról, hanem inkább a résztvevők egyetértéséről.

Devecseren sem uszítottak?

A Jobbik devecseri demonstrációján elhangzott 2012. augusztusi beszédek ellen a Helsinki Bizottság szintén közösség elleni uszítás miatt tett feljelentést. Ezen a tüntetésen beszélt például Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője, aki az alább is látható videó szerint azt mondta, hogy a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot.

Felszólalt a korábbi eset miatt már idézett Tyirityán is, aki faji háború jeleiről és etnikai alapú konfliktusról beszélt, és azt is mondta, hogy a cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”. Az egyik szónok a cigányokról azt mondta, hogy „úgy szaporodnak ezek a férgek, mint a patkányok. A következő években meg fog szaporodni ezeknek a sátánfajzatoknak a száma.”

A demonstráció után a tüntetők Devecser cigány utcájába mentek, ahol cigány lakosok házait dobálták kövekkel, palackokkal, betondarabokkal, ami az alábbi, a demonstrációról készített videón szintén látható.

A dobálózásban két személy, az LMP egyik aktivistája és a Jobbik veszprémi képviselője meg is sérült. A Helsinki Bizottság feljelentésére a rendőrség szeptember végén reagált, és azt írta, bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, mondván:

• a felszólalások „ilyen jellegű nem átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak. A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható."

Eltérő értelmezés

A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint aki nagy nyilvánosság előtt valamely etnikai, faji csoport ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A magyar bírói gyakorlat e rendelkezést meglehetősen szűkítően értelmezi, és csak akkor találja megállapíthatónak a bűncselekményt, ha a gyűlöletkeltés nyomán felmerül az erőszak egyértelmű és közvetlen veszélye. Legalábbis erre utal a büntető törvénykönyvhöz írt Új Btk. kommentár című magyarázókötet, melyet Polt Péter legfőbb ügyész szerkesztett.

A kötetnek az a célja, hogy a jog gyakorlati napi alkalmazásához adjon – többek között bíráknak – értelmező magyarázatokat. A tizennégy egyetemi jogászoktató, ügyész és bíró által írt kötetben az uszításról azt írják, hogy az az erőszak érzelmi előkészítése, amely „nem az értelemhez szól, hanem a primer ösztönöket célozza meg”. A magyarázat azt írja, hogy a bírói gyakorlat szerint „a gyűlöletre uszítás olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át. Sőt, a szenvedélyek oly mérvű felszítását feltételezi, amely magában hordja a konkrét sérelem lehetőségét.”

A teljes cikket az Indexen olvashatják.

Fotó: Index nyomán MTI